DiabFórum - Diabétesz Fórum és Magazin

Diabétesz Fórum és Magazin

Magazinunkban több alkalommal hírt adtunk a „mesterséges hasnyálmirigy” készülékek fejlesztésének különböző fázisairól. Ezúttal az amerikai engedélyező hatóság, az FDA (Food and Drug Administration) áldását adta az első ilyen készülék forgalomba kerüléséhez.

A Medtronic cég MiniMed 670G jelű hibrid zártrendszerű (closed loop) inzulinpumpájáról van szó, mely folyamatosan össze van kapcsolva egy szöveti glukózmonitorral, mely 5 percenként méri a cukorszintet és ennek a függvényében változtatja a bázis inzulin adagolását, azt növelve vagy csökkentve, vagy akár le is állítva, az aktuális vércukorszintek függvényében.

A készülék története jó 40 évre nyúlik vissza. Ugyanis a múlt század hetvenes éveiben – éppen 37 évvel ezelőtt – alkották meg német kutatók a Biostator névre hallgató eszközt (ld. az alábbi fényképet), mely egy hatalmas méretű készülék volt, a beteggel két vénás kanülön keresztül összekapcsolva. Az egyik kanülön át vette és analizálta a...
Milán Gábor úr immár 13 éves diabéteszes fiánál az elsők között használta Magyarországon az Abbott cég FreeStyle Libre Flash folyamatos szöveti glukóz monitorozó (CGM) eszközét. Az alábbi írást ő állította össze és engedélyezte a DiabFórum 2016/5., decemberi számában való közzétételét. Az írás végén a jobb érthetőség kedvéért néhány tisztázó megjegyzést fűztem – a főszerkesztő.

Az Abbott cég Libre elnevezésű szenzoros mérője méltán egyre népszerűbb. Egy hátránya van azonban, mégpedig, hogy nem valódi CGM (Continuous Glucose Monitoring, azaz folyamatos vércukor monitorozás), hanem FGM (Flash Glucose Monitoring, azaz villám (gyors) vércukor monitorozás).

A kettő közötti különbség, hogy míg a CGM rendszernél a szenzor jele egy ún. transzmitterbe (távadó) kerül, amely folyamatosan kapcsolatban van a vevőegységgel, ami aztán kijelzi az értékeket, és a beállított alsó és felső határon kívüli értékeknél riaszt is, addig a Libre FGM rendszernél a szenzor nincs folyamatos...
Az inzulin pumpakezelés és a glükózérzékelők (folyamatos szövetközi, bőr alatti glükózmérés) elterjedésével megjelent az igény, hogy e két rendszer kombinálásával „mesterséges hasnyálmirigyet” (MH) (helyesebben „mesterséges béta-sejtet”) fejlesszenek ki, ami az egészséges hasnyálmirigyhez hasonlóan működik.

Anyagcsere egészséges, nem diabéteszes egyénekben a hasnyálmirigy béta-sejtjeiben termelődő inzulin mennyisége a vércukorszint függvényében automatikusan változik. A béta-sejtek ugyanis nem csak inzulint termelnek, hanem folyamatosan érzékelik a vércukorszintet és ennek megfelelően szabályozzák az inzulin elválasztást. A béta-sejtek elpusztulása miatt a diabéteszesek erre a szabályozásra nem képesek. A mesterséges béta-sejt feladata az lenne, hogy az inzulinpumpa mindig a glükózérzékelővel mért cukorszintnek megfelelő inzulint juttasson a szervezetbe, természetesen anélkül, hogy a diabéteszes egyénnek figyelnie kellene a „bázis inzulin” ütem és az étkezések előtti...
Először a hazai diabetológia történetében meghatározó jelentőségű, visszamenőleges vizsgálatot végeztek hazai diabetológusok a 2-es típusú cukorbetegség elmúlt másfél évtized folyamán történt alakulását illetően.

Az alkalmazott módszer az OEP adatbázisának közel másfél évtizedre (2001–2014) visszatekintő, diabetológiai szempontból történő elemzése volt. A frissen, a Diabetologia Hungarica-ban 2016. decemberében megjelent munkában a 2-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatos morbiditási mutatók alakulásáról, a kórházi kezelés jellemzőiről és az ellátás költségvonzatáról számolnak be.

Az ismert 2-es típusú diabétesz prevalenciája – mely az összes beteg számát jelenti – fokozatosan nőtt, majd az utóbbi években stagnált. 2001-ben 423.000 diabéteszesről tudtunk, 2014-ben az adatbázisban szereplő 2-es típusú cukorbetegek száma 727.000 volt, ami a teljes lakosságra vonatkoztatva 7,3%-os előfordulást jelent. Ugyanakkor a diabétesz incidenciája – mely az évente felfedezett...
Megjelent a DiabFórum magazin IV. ÉVFOLYAM, 2016/5 - decemberi száma!

Diabéteszes ambuláns szakellátás egy régi szereplő szemszögéből

A Diabetologia Hungarica hasábjain most megjelent, Magazinunk hasábjain referált dolgozat roppant súlyos tényekkel szembesít: 730.000 2-es típusú cukorbeteg ambuláns szakellátására 14 milliárd Ft jut évente. A felnőtt szakellátás számait a szakma jól ismeri: országosan 182 – meglehetősen egyenetlenül elosztott – szakellátó helyen mintegy 670, nagyrészt diabetológus licenszvizsgával is rendelkező szakorvos áll a betegek rendelkezésére, közülük számosan 2-3 ambulancián is dolgoznak. Országosan tehát közel 1.100 cukorbeteg jut(na) egy szakorvosra.


Próbálok a számok mögé nézni a saját magam által legjobban ismert szakambulancia – mely közel 40 éve még mindig saját munkahelyem – adatai alapján....
Magyar fejlesztésű applikáció segít a diabétesszel élőknek nyomon követni vércukorszintjüket és ezzel kordában tartani betegségüket.

Népbetegség a diabétesz: a magyarországi ismert cukorbetegek száma eléri a hétszázezret, míg közel félmillió lehet azoknak a száma, akik már diabéteszesek, de még nem tudnak róla.
A betegség kezelésében az egyik legfontosabb tényező, hogy az érintettek megfelelő információval rendelkezzenek és folyamatosan kontroll alatt tartsák ezt az eleinte észrevétlen, de szövődményeit tekintve igen súlyos betegséget. Ebben segít az egyelőre csak Androidra elérhető, új mobilalkalmazás, ami az okostechnológiát igénybe véve hatékony eszközt ad a betegek kezébe vércukorszintjük, szénhidrát bevitelük és inzulinterápiájuk megfelelő keretek között tartásához.


A Dcont alkalmazásban a betegek...
Mit jelent ez? Rendszeres szűrést a cukorbetegség időben történő diagnosztizálásához.

1. Miért szükséges a szűrés?
  • A cukorbetegség nagy és egyre növekvő terhet jelent világszerte. Jelenleg 415 millió diabéteszesről tudunk, de számuk 2040-re 640 millió fölé emelkedik.
  • A már cukorbetegek felénél még nem diagnosztizálták a betegséget.
  • Nagyon sok cukorbeteg éveken át nem tud bajáról, amikor pedig értesül erről, már súlyos szövődményei lehetnek.
  • Akár a 2-es típusú betegek 70%-ánál sikerülhet a betegség megelőzése, vagy fellépésének kitolása egészségesebb életmóddal, ami 2040-ig akár 160 millióval kevesebb diabéteszest jelenthet.
  • A gyerekek egészségtelen étkezése és mozgásszegény életmódja miatt sok országban már a gyerekkorban jelentkezik a 2-es típusú cukorbetegség.
  • Ma a világon az egészségügyi kiadások 12%-át a felnőttek diabétesze emészti fel.
  • Az alacsony- és közepes fejlettségű országokban az országok jövőjét fenyegető rémmé válhat a...
Harminc évvel ezelőtt csupán kétfajta cukorbetegségről beszéltünk: a juvenilis, vagyis gyermek és ifjúkorban kezdődő és a maturity onset type, vagyis az érett korban fellépő diabéteszről. Előbbit inzulinnal, utóbbit többnyire, illetve sokáig inzulin nélkül lehetett kezelni.

Az elmúlt negyed század során az elnevezést megváltoztatták 1-es típusú, illetve 2-es típusú cukorbetegségre. Az is ismertté vált, hogy az 1-es típusú diabétesz idősebb korban is felléphet, és szintén inzulinkezelésre szorul, jóllehet, sokszor nem azonnal, hanem hónapokkal, esetleg 1-2 évvel később.
Utóbbi eseteket nevezik LADA típusnak (Latent Autoimmune Diabetes in Adults), a felnőttkorban fellépő 1-es típusú betegség angol nyelvű rövidítése nyomán.


Ez azért is nagyon fontos, mivel szemben a gyermek- és serdülő-korban fellépő diabétesszel, melynél azonnal szakszerű ellátást biztosítanak, 30 év felett kezdődő 1-es típusú cukorbetegség esetén a...
A gyermekek életük egy harmadát oktatási intézményekben töltik. Az inzulin felfedezése óta foglalkoztatja a kutatókat, a szülőket és pedagógusokat, hogy a diabétesz milyen hatással van a gyermekek megismerő (kognitív) fejlődésére és iskolai teljesítményére.

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) folyóiratának, a Diabetes Voice-nak 2016 évi júniusi számában, a 24. oldalon megjelent írás (Angie Middlehurst) összefoglalta az ezzel kapcsolatos orvosi irodalmat.

A vizsgálatok száma meglehetősen kevés és ez, legalábbis részben annak is tulajdonítható, hogy igen nehéz elkülöníteni a diabétesz (magas és alacsony vércukor) az agy működésére és fejlődésére gyakorolt hatását a diabétesszel együtt járó pszichoszociális hatásoktól. Egy svédországi vizsgálatban (2007) a 16 éves iskolások teljesítményét (az év végi bizonyítvány számszerű adatait) valamivel alacsonyabbnak találták nem...
A Magyar Gyermekdiabétesz Epidemiológiai Munkacsoport a gyermek-diabetológus orvosok idei országos konferenciájára (Herceghalom, 2016. október 6–8.) készített beszámolója ismerteti a súlyos diabéteszes ketoacidózis gyakoriságának alakulását újonnan diagnosztizált gyermekekben. A munkacsoport legutóbb a 2002 és 2009 közötti években elemezte az úgynevezett „prezentációs” ketoacidózis prevalenciáját (Gyermekgyógyászat 2014; 65: 36–40). A súlyos ketoacidózis (pH <- 7,10) gyakorisága 10,6% volt és a nyolc év során változatlan maradt.

A 2010 és 2015 közötti hat esztendőben mintegy 1700 gyermek lett diabéteszes hazánkban. Közülük 173 gyermek (10,5%) súlyos ketoacidotikus állapotban volt a diagnózis idején. Minden negyedik gyermek 4 évesnél fiatalabb volt, 38%-uk 6 és 9 éves korú, mintegy harmaduk 10–14 éves korú. A gyermekek 38%-a abban a városban lakott, ahol a diabétesz gondozó volt, 28%-uk egy másik városban és 34% falun élt.

Az esetek közel kétharmadában a diabéteszre utaló...