Cukorbetegség a családban, monogénes diabéteszek

Cukorbetegség a családban, monogénes diabéteszek

A sokarcú diabétesz – sokáig úgy gondolták, hogy csak kétféle diabétesz típus létezik. Az egyik a ma leggyakoribb 2-es típusúnak nevezett cukorbetegség, mely általában középkorú, vagy idős betegeknél jellemző. A másik a legtöbbször gyermek vagy fiatal korban kialakuló 1-es típusú diabétesz. Ezzel szemben ma több, mint 50 féle cukorbetegséget tudunk elkülöníteni, közös vonásuk a magas vércukorszint, az ún. hiperglikémia. A sokféle diabétesz mellitusz számos tulajdonságában különböző. Az 1999-től elfogadott diabétesz típusokat besoroló rendszer az 1-es típusú, a 2-es típusú, a terhesség során felismert gesztációs diabétesz mellett ún. egyéb diabétesz típusokat különböztet meg. Ebbe az egyéb diabétesz csoportba sorolhatók be az. ún. monogénes diabéteszek.

A cikk eredeti megjelenése: 2013. december 15. | Frissült: 2018. április 19.

A gének sejtjeink magjában, a kromoszómákban helyezkednek el. A gének az örökítő anyagunknak, a DNS-nek (dezoxiribonukleinsav) olyan szakaszai, melyek egy fehérjét kódolnak, vagy más gén működését szabályozzák. Amennyiben egy gén megváltozik, módosul, akkor mutáció alakul ki és ez jelentős változásokkal is járhat. A monogénes diabéteszek egy gén módosulásának következtében alakulnak ki. Ma már mintegy 20 monogénes diabéteszt ismerünk, melyek eltérnek egymástól klinikai képük, lefolyásuk, és kezelésük tekintetében.

MODY diabéteszek

Cukorbetegség a családban, monogénes diabéteszekAz egyik monogénes diabétesz csoport az ún. MODY (Maturity Onset Diabetes of the Young) diabéteszek csoportja. A MODY diabéteszekre általában jellemző a korai kezdet, a betegséget legtöbbször a 25. életév előtt fedezik fel. Ezen betegeket legtöbbször nem kell inzulinnal kezelni, vagy ha igen, akkor évekig kimutatható a saját inzulintermelés. Nem mindig, de jellemző a családi halmozódás. Egy-egy nagyobb családban akár minden generációban jelen van a MODY és a leszármazottak fele örökli is a betegséget. Ezen betegekre legtöbbször nem jellemző az elhízás. Az egyik leggyakoribb MODY, a MODY2 kezelést csak ritkán, pl. terhesség, vagy súlyos betegség esetében igényel, szövődmények általában nem alakulnak ki és csak mérsékelten emelkedettek (éhgyomorra 8 mmol/l alattiak) a vércukorértékek.

A leggyakoribb MODY, a MODY3 esetében legtöbbször 1-es típusú cukorbetegségre gondolnak az orvosok, mert jelentős a vércukor-emelkedés és többnyire inzulinkezelést indítanak. Pedig ezek a betegek évekig jól kezelhetőek ún. szulfonilurea tablettákkal, mert ezek a betegek jól reagálnak ezekre a gyógyszerekre. A szulfonilureákat 2-es típusú cukorbetegek kezelésére használják, de MODY3 esetében is használhatók. Sajnos, ha rossz ennek a MODY-nak a kezelése, akkor szövődmények alakulnak ki. Ha az 1-es típusú cukorbeteg családjában családi halmozódás észlelhető és negatívak az autoimmun betegségre utaló markervizsgálatok, kimutatható a saját inzulintermelés, akkor lehet, hogy MODY3-ról van szó és nem szükséges az inzulin injekció.

A MODY három fő jellemzője:

  • A diabetes általában a 25. év előtt kerül felismerésre
  • A diabetes a család több generációját érinti, legtöbbször 2-3 generációban is megfigyelhető
  • Általában nincs szükség inzulin kezelésre, diéta vagy diéta és tablettás kezelés is elégséges

Miért és hogyan öröklődik a MODY az érintett családokban?

A MODY monogénes betegség. A gén az örökítés legkisebb egysége, amely egy tulajdonság kialakulását hordozza. A génekben azonban bekövetkezhetnek változások, melyeket mutációknak hívunk. Amennyiben egy bizonyos mutációt tartalmazó gént a szülő továbbadja gyermekének, akkor a MODY kialakul majd az érintett gyermeknél is. A MODY-t egy gén domináns eltérése okozza. Az érintett szülők gyermekeinek fele (50%-a) örökli ezt a gént és ezt a diabetest. Ezen öröklődést autoszomális domináns öröklődésnek hívjuk.

Miért fontos a MODY felismerése?

  • Különböző MODY altípusokat ismerünk. Amennyiben ismerjük, hogy MODY-ról és annak melyik altípusáról van szó, akkor meghatározhatjuk az egyénre szóló, legmegfelelőbb kezelést.
  • Ha ismerjük a MODY altípusát, akkor ismerjük, hogy miképpen fog alakulni a jövőben a diabetes.
  • Mivel ismerjük a MODY öröklődését, így lehetőség adódik a családtagok felvilágosítására.

Milyen MODY altípusokat ismerünk?

Jelenleg több mint 10 MODY-t okozó gént ismerünk. Ez a 6 gén okozza a MODY mintegy 90%-át.

  • HNF1-a
  • Glucokinase
  • HNF1-b
  • HNF4-a
  • IPF1
  • Neuro D1

Az ezen génekben bekövetkező változás (mutáció) különböző altípusú MODY-t hoz létre.

A MODY mintegy 10%-ának hétterében még nem ismert a betegséget okozó gén, ezen MODY-t MODY-X-nek nevezzük.

Neonatális diabéteszek

Korábban minden csecsemőkorban jelentkező diabéteszt 1-es típusúnak tartottak. Ma már tudjuk, hogy az élet első 6 hónapjában kialakuló diabéteszek, a neonatális diabéteszek mögött legtöbbször monogénes diabéteszek állnak. Az esetek mintegy felében átmeneti, tranziens a cukorbetegség, de évekkel később kiújulhat. Az esetek másik részében állandó a diabétesz, ezeket permanensnek nevezzük.

A neonatális diabéteszek jelentős része kitűnően kezelhető a már említett szulfonilureákkal. Ezeknél a betegeknél termelődik inzulin, de az inzulint termelő béta-sejtek egyik fontos csatornája-kapuja nem jól működik az ezen kaput kódoló gének mutációja miatt. Ha a szulfonilurea kötődik ezekhez a csatornákhoz, akkor ki tud jutni a beteg saját inzulinja és csökkenteni tudja a vércukrot. Ha genetikai vizsgálattal sikerül igazolni a megfelelő mutációt, akkor ezeknél a betegeknél az inzulint legtöbb esetben ki lehet váltani szájon át szedhető gyógyszerrel és jobbak az eredmények, mint inzulin mellett. Saját gyakorlatunkban már volt olyan beteg, akinek a cukorbetegsége 10 hetes korban kezdődött és több, mit 30 év inzulinkezelés után az inzulint át tudtuk váltani tablettákra.

Hazai lehetőségek

Van-e lehetőség Magyarországon megfelelő gyanújelek esetében elvégeztetni a genetikai vizsgálatokat?
Igen, van.

2009-ben szerveződött egy kicsiny munkacsoport Nyíregyházán és Debrecenben ezen betegek megfelelő diagnosztizálása, kezelése érdekében. A genetikai eredmények birtokában meg lehet mondani adott családon belül, hogy örökölték-e a monogénes diabétesz génjét, ki lehet választani a legjobb kezelést és prognózist lehet adni, hogy miképpen alakul a diabétesz lefolyása. Amennyiben valaki magára, vagy családtagjára ismer akkor konzultáljon kezelőorvosával. Mindemellett a munkacsoport tagjai készséggel konzultálnak a betegekkel és orvosokkal egyaránt. Magyarországon feltehetőleg több tízezernyi monogénes diabéteszes beteg lehet, de csak töredékük ismert, mert gyakran álruhában járnak ezek a cukorbetegségek, pl. az 1-es típusú cukorbetegség álruhájában. Reméljük, hogy egyre több orvos gondol majd ezekre a diabéteszekre és egyre több beteg kaphat majd pontos diagnózist.

Mit jelent a monogénes diabétesz irányában történő molekuláris genetikai vizsgálat?

Amennyiben kezelőorvosa szükségesnek tartja, akkor az Ön kérésére kezdeményezheti ezen genetikai vizsgálat elvégezését a témában jártas felnőtt vagy gyermekendokrinológussal történt előzetes konzultációt követően. A vizsgálat előfeltétele, hogy Ön aláírja a tájékoztató és beleegyező nyilatkozatot és hogy kezelőorvosa kitöltse a vizsgálat kérőlapját.

Ezt követően Öntől vért vesznek és a mintát a Debreceni Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézetének Klinikai Genetikai tanszékére juttatják el. Az Ön mintáját és személyes adatait a hatályos jogszabályoknak megfelelően kezelik. Az Ön személyes adatai nélkül az eredményeket tudományos szempontból feldolgozhatják. A mintavételt követően 4 héten belül várható az eredmény megérkezése kezelőorvosához. Amennyiben monogénes diabétesz igazolódik, akkor a teendőkről, lehetőségekről a vérvételt kezdeményező orvos Önt felvilágosítja esetleg kezdeményezi a család több tagjának vizsgálatát.

Monogenes diabetes diagnosztikai konzultáció:

Dr. Gaál Zsolt endokrinológus diabetológus

Dr. Gaál Zsolt
endokrinológus diabetológus

Dr. Gaál Zsolt
endokrinológus diabetológus
dr.gaal.zsolt@szszbmk.hu
18 éves életkor feletti betegek esetén

Dr. Kántor Irén
gyermek endokrinológus, diabetológus
kantoriren@me.com
18 éves életkor alatti betegek esetén

Dr. Balogh István
balogh@med.unideb.hu
genetikai vizsgálat technikai segítség

További információk elérhetőek a Magyar Diabetes Társaság honlapjáról, angol nyelven a www.diabetesgenes.org weboldalon, illetve a Chicago-i Egyetem oldalán. Kérésére a fenti elérhetőségeken szívesen adunk további információkat.

Dr. Gaál Zsolt
osztályvezető főorvos

>

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.

Ezek a cookie-k szükségesek ahhoz, hogy a webhely működjön, és nem kapcsolható ki a rendszerünkben.

Az oldal működtetéséhez az alábbi technikai cookie-ek szükségesek
  • wordpress_test_cookie

Összes tiltása
Összes engedélyezése
Send this to a friend