Mesterséges hasnyálmirigy a gyermekkori diabétesz kezelésében - hol tartunk ma?

nofre témája a 'Hírek' fórumban , 2017 Január 3.

nofre - 2017 Január 3, 10:29
  1. nofre

    nofre Adminisztrátor Fórumvezető

    Az inzulin pumpakezelés és a glükózérzékelők (folyamatos szövetközi, bőr alatti glükózmérés) elterjedésével megjelent az igény, hogy e két rendszer kombinálásával „mesterséges hasnyálmirigyet” (MH) (helyesebben „mesterséges béta-sejtet”) fejlesszenek ki, ami az egészséges hasnyálmirigyhez hasonlóan működik.

    Anyagcsere egészséges, nem diabéteszes egyénekben a hasnyálmirigy béta-sejtjeiben termelődő inzulin mennyisége a vércukorszint függvényében automatikusan változik. A béta-sejtek ugyanis nem csak inzulint termelnek, hanem folyamatosan érzékelik a vércukorszintet és ennek megfelelően szabályozzák az inzulin elválasztást. A béta-sejtek elpusztulása miatt a diabéteszesek erre a szabályozásra nem képesek. A mesterséges béta-sejt feladata az lenne, hogy az inzulinpumpa mindig a glükózérzékelővel mért cukorszintnek megfelelő inzulint juttasson a szervezetbe, természetesen anélkül, hogy a diabéteszes egyénnek figyelnie kellene a „bázis inzulin” ütem és az étkezések előtti „bólus inzulin” adag beállítására, és aggódnia az esetleges hipoglikémiák miatt. Ez úgy valósulhat meg, hogy a glükózérzékelő és az inzulinpumpa „közé” beiktatott számítógépes algoritmus (útmutatás) állítja be az inzulin infúzió ütemét. Ilyen rendszereket 1-es típusú felnőtt diabéteszes felnőttekben már több vizsgálatban is kipróbáltak.

    A Diabetes Care orvosi folyóirat 2016. júliusi száma két olyan vizsgálatról számolt be, amelyben gyermekek vettek részt. Olaszországban egy nyári táborozás alkalmával 33 érzékelős pumpát viselő gyermeknél (életkoruk 5–9 év) tesztelték az olasz orvos kutatócsoport által kifejlesztett algoritmust. Minden gyermek három napig a megszokott bázis és étkezési bólus inzulinadagokkal használta a pumpát, majd egy napos szünet után a pumpa vezérlését (mind a bázis, mind az étkezési bólus inzulin mennyisége) átvette a számítógépes algoritmus, azaz a rendszer mintegy MH-gyé, béta-sejtté vált. A gyermekek életmódja (étkezések időpontja, összetétele és mennyisége, a mérsékelt intenzitású testmozgás időpontja és időtartama) a két periódus alatt azonos volt. A két kezelési rendszer eredményességét aszerint hasonlították össze, hogy a gyermekek a kétszer három nap során eltelt idő hány százalékában voltak hipoglikémiásak (vércukor <3,9 mmol/l) és az idő hány százalékában volt vércukruk a céltartományban (3,9–10 mmol/l). A MH három napja alatt a hipoglikémiás vércukor tartományban eltöltött idő (a hagyományos pumpával összehasonlítva) egyharmadára csökkent (6,7%-ról 2%-ra), de ennek az volt az „ára”, hogy a vércukor céltartományban töltött idő 63,1%-ról 58,6%-ra csökkent, az átlagos vércukorszint pedig nőtt, 8,2 mmol/l-ről 9,4 mmol/l-re. Mindez úgy valósult meg, hogy a MH-ként működő pumpa 25%-al kevesebb inzulint adagolt.

    artificial-pancreas.jpg

    Egy másik hasonló, angliai vizsgálatban 12 kamaszkorú gyermek (átlagos életkoruk 15,4 év) vett részt otthoni körülmények között, kétszer hét napos időtartamban. Lényeges különbség volt, hogy az angol gyermekek úgynevezett hibrid MH-et használtak, azaz a bázis inzulin infúzió ütemét ugyan a számítógépes algoritmus szabályozta, de az étkezési inzulint a gyermekek mindkét vizsgálati periódusban bólus kalkulátorral számolták ki. Ebben a vizsgálatban a két periódus között nem volt lényeges különbség a hipoglikémiás vércukortartományban eltöltött idő százalékában, de MH használata során a vércukor céltartományban eltöltött idő 53%-ról 72%-ra nőtt, az átlagos vércukorszint pedig 10,1 mmol/l-ról 8,7 mmol/l-re csökkent. A beadott inzulinmennyiség hasonló volt. Mindkét vizsgálat igen biztató, de csak kezdeti lépésnek tekinthető, hiszen az alkalmazási időtartam igen rövid volt, és a kétségtelen eredmények ellenére (különösen a hibrid MH-el) egyik vizsgálatban sem sikerült normális vércukorszinteket biztosítani.

    A közeljövőben a mesterséges hasnyálmiriggyel kapcsolatos kutatás-fejlesztések felgyorsulása várható

    Már az elmúlt tíz évben is állami forrásokból több mint 200 millió dollárt fordítottak az ezzel kapcsolatos orvosi tudományos kutatásokra és ehhez jönnek még az ipar kutatás-fejlesztési ennél valószínűleg jóval nagyobb ráfordításai. Utóbbinak egyik példája a Medtronic cég új „hybrid closed-loop 670G” inzulinpumpája. Mértékadó szakértők becslése szerint 2018 végére várható a MH kereskedelmi forgalomba kerülése.

    Fontos azt is megjegyezni, hogy e műszerek, orvosi segédeszközök hálózatbiztonsági szempontból igen sérülékenyek (pl. illetéktelen hozzáférés az adatokhoz vagy egyéb elektronikus készülékek zavaró hatása).
    A továbbfejlesztés várhatóan fontos további lépései az érzékelő méretének kicsinyítése, mérési pontosságának javulása, „élettartamának” növekedése és a kalibráció feleslegessé válása lesznek (A már forgalomban lévő FreeStyle Libre Flash érzékelő nem igényel kalibrálást, de ez a készülék jelenleg nem képezi részét MH rendszernek). Az inzulin bejuttatását illetően – egyebek között – ritkább kanülcserére és az inzulin felszívódásának gyorsítására lenne szükség (Legutóbbi számunkban tudósítottunk az új, gyorsított felszívódású aspart inzulinról). A jövő feladatai közé tartozik természetesen a számítógépes „kontrol” algoritmusok továbbfejlesztése is.

    A MH költséghatékonyságának megítélésére a szokványos paramétereken túl (például HbA1c) fontos lesz figyelembe venni az életminőségi mutatókat is, hiszen a MH nagymértékben csökkentheti a kezeléssel kapcsolatos terheket, és a hipoglikémiák gyakoriságát.

    Dr. Soltész Gyula

    Megjelent: DiabFórum magazin 2016/5. (19-20. oldal)
     

Hozzászólások

nofre témája a 'Hírek' fórumban , 2017 Január 3.

Megosztás