Az emberi szigetsejt átültetés technikái jól kidolgozottak és egy viszonylag rövid ideig tartó kórházi beavatkozást követően az elmúlt évtizedben kb. 1.000 1-es típusú cukorbeteg távozhatott inzulin injekciózási igény nélkül néhány nap múltán a kórházakból. A probléma az, hogy átültethető emberi béta-sejt rendkívül korlátozott mértékben áll rendelkezésre.
A New Orleans-ban ez év június 12–14 között az Amerikai Diabetes Társaság évi Kongresszusán front-áttörésnek minősíthető eredményekről számoltak be a sertés-szigetsejt átültetés területéről.
A donor sertések genetikai állományát úgy módosítják, hogy szigetsejtjeik ellen az emberi szervezet ne termeljen antitesteket és így egy transzplantációt követően legfeljebb minimális immun-szuppressziós kezelésre legyen szükség. Majomkísérletekben ez a módszer már tökéletesen bevált.
A speciális körülmények között tartott sertések sejtjei révén sem vírusok sem más fertőző ágensek nem jutnának be a szervezetbe. Külön kiemelendő, hogy a genetikailag módosított sertések és ezáltal a belőlük nyerhető szigetsejtek száma elvileg korlátlan lehetne és sok ezer 1-es és 2-es típusú cukorbeteget lehetnek meggyógyítani általuk. A kutatók most már csak szponzorokra várnak, hogy két éven belül megkezdődhessenek a humán vizsgálatok.
Egy másik irányzat szerint humán pluripotens őssejtekből állítanának elő inzulint elválasztó sejteket. A jelenleg folyó kutatások arra irányulnak, hogy génmanipuláció révén létrehozzanak „univerzális donor” pluripotens őssejt-vonalakat, melyeket inzulin-elválasztásra programoznának be. Ez hasonló lehetne a 0 negatív univerzális vércsoporthoz, és mindenfajta sejt-alapú transzplantációs terápiára alkalmas lenne anélkül, hogy a fogadó szervezet immunrendszere elpusztítaná azt. A kutatók meg vannak győződve arról, hogy ez a módszer sikerre vezet, és végleg megoldódik az inzulinhiányos cukorbetegek gyógyítása.
(Forrás: 76. ADA Kongresszus, New Orleans, 2016. június 10–14.)
