Cukorbetegek lábszövődményei: miként diagnosztizálható a diabéteszes láb fennállása?

nofre

Adminisztrátor
Fórumvezető
Magazinunk előző számában összefoglaló írást tettünk közzé a diabéteszes lábszövődményekről. A jelen és következő számokban sorra vesszük a „lábprobléma” részleteit, hogy minél több cukorbetegnél teremtődjék lehetőség a lábamputációk megelőzésére.

Bár egyre több cukorbeteg fél a lábamputációktól, nagyon sokan nem tudják, vajon érintettek-e a probléma fennállásában. Sorozatunk jelen részében a diabéteszes láb diagnosztikai kritériumait elemezzük. Reméljük kiderül, hogy a diabétesz gondozás során az alább felsorolt diagnosztikus eszközökkel találkoztak-e már a betegek, illetve milyen gyakran került sor az alábbi elengedhetetlenül szükséges vizsgálatokra esetükben.
Mint sorozatunk első írásából kiderült, a diabéteszes láb kialakulásában meghatározó a neuropátia, melynek kóroki szerepét tovább súlyosbítja az erek elváltozása. Diabéteszes láb nincs neuropátia nélkül, tehát ennek a szerepe 100%-os. A társuló és súlyosbító érszövődmények az esetek mintegy negyedében játszanak szerepet.
Ebből következik, hogy a neuropátia időben történő felfedezése meghatározó lehet a lábak jövőjének alakulását illetően. Amilyen egyszerű a diagnosztizálás, olyan ritkán kerül rá sor. Évekkel ezelőtt magazinunk hasábjain már beszámoltam róla, hogy a 40 évnél hosszabb diabéteszes időtartammal rendelkezők betegtalálkozóján Kerényi Zsuzsa diabetológus főorvosnő feltette a jelenlévő negyvenegynéhány betegnek a kérdést: „az elmúlt évtizedek során hány betegnek vizsgálták meg a lábát legalább két alkalommal?” Három(!) beteg emelte fel a kezét, köztük az egyik az én betegem volt.

Ez korábban a fejlett országokban is jellemző volt. Talán 30 évvel ezelőtt találkoztam először az Egyesült Királyságban a diabéteszes láb elleni küzdelem egyik vezéralakjával, Andrew Boulton professzorral, aki látván az orvosok passzivitását, továbbképzései során arra buzdította a nővéreket, asszisztenseket, hogy a cukorbetegek lábbelijét, zokniját vetessék le és mezítláb bocsássák őket az orvosok elé, mivel így nem bújhatnak ki a lábak vizsgálata elől. Az az érzésem, hogy a diabéteszes asszisztensek ilyen irányú „továbbképzésére” hazánkban is szükség lenne.

Lábak vizsgálata

Tehát a diagnózis a lábak vizsgálatával kezdődik. A megtekintésnél regisztrálni kell az alaki elváltozásokat, hallux valgus (bütyök), tyúkszem, kalapácsujj, kérgesedés a sarkakon, talpakon, berepedések, esetleges sérülések nyomai, a bőr szárazsága, a bőr és körmök gombásodása, a lábujjak meleg vagy hideg volta, az elszíneződések. Ez maximum 30 mp-et vesz (venne) igénybe.


Kalibrált hangvilla

Ezt követően kalibrált hangvillával kiváltott vibrációval szükséges vizsgálni a mélyérzést. A 128 hertzen rezgő hangvilla beosztása 8 fokozatú. A rezgés fokozatosan csökken és amennyiben a vizsgálat során a beteg a 6-os fokozatnál vagy afölött jelzi, hogy már nem érzi a rezgést, komolyabb neuropátia nem áll fenn. (1. ábra). Ha a rezgésérzet az 5-ös fokozatnál, vagy már az alatt megszűnik, komolyan veendő a fennálló neuropátia és célszerű ún. nylon monofilament-tel tesztelni az enyhe szúrásérzést, mely ilyenkor már csökken, akár a talpak, az ujjak, a lábhát teljes érzéketlenségéig (2. ábra). A két vizsgálat együttesen alig több mint egy percet vesz igénybe. A vizsgáló eszközök közül a hangvilla 10.000 Ft körüli összegbe kerül, a nylon monofilament szinte fillérekbe. Szükség lenne rá nemcsak minden diabétesz szakrendelőben, hanem minden háziorvosi rendelőben is.

diabeteszes_lab_1.jpg

Neuropátiás labor

Fennálló komolyabb fokú neuropátiánál mindenképpen célszerű ún. neuropátiás laborba küldeni a beteget évente-kétévente, ahol további finomabb vizsgáló módszerekkel tisztázható a különböző érző rostok károsodásának a foka, valamint a többnyire fennálló ún. autonóm neuropátia is. (A neuropátia, ill. annak foka tisztázása már meghatározza a további teendőket, melyekről a későbbi írásainkban lesz szó.)

Doppler vizsgálat

A neuropátia vizsgálatát követően a lábvizsgálat keretében szükséges megtapintani a boka artériákat, a lábháton lévő art. dorsalis pedis-t és a boka mögötti art. tibialis posterior-t. (3. ábra). Amennyiben ezen artériák nem tapinthatók, célszerű elvégezni a Doppler vizsgálatot (4. ábra), melynek végzéséhez szükséges „mini-Doppler” készülék minden diabétesz és angiológiai szakellátóhely nélkülözhetetlen tartozéka. Az erek tapintása maximum 1-2 percet, a Doppler vizsgálat maximum 5 percet vesz igénybe. Amennyiben Dopplerrel igazoltan is fennáll a perifériás érszűkület, ill. társul a diabéteszes neuropátiához, a diabéteszes láb kilátásai sokkal rosszabbak, ezért a továbbiakban sokkal nagyobb körültekintéssel végzett prevenciós teendők szükségesek.

diabeteszes_lab_2.jpg

Jelen alkalommal fenti vizsgálatok abszolút szükségességére, évente, legritkábban kétévente ismétlődő voltára szerettük volna felhívni a figyelmet. Ezen vizsgálatok végzését, ha erre a gondozó orvos kezdeményezése nyomán nem kerül sor, a betegnek joga van kérni, ha kell, követelni, hiszen alsó végtagjai jövője, a lehetséges megrokkanás megelőzése függ tőle!

(Folytatjuk)
Dr. Fövényi József

Megjelent: DiabFórum magazin 2017/3. - augusztus (32-34. oldal)
 
Utoljára módosítva:

Kfer

Új tag
Üdv!

Hallottak már a a vérkeringés mikro szintű javításáról? Németországban élek, nemrég találkoztam egy D'OXYVA nevű termékkel, erről hallott már valaki, van bárkinek bármilyen tapasztalata?

Elméletileg széndioxid segítségével javítja a vérkeringést, de számomra ez már túl tudományos és nem találtam róla semmilyen információt magyarul
 
Oldal tetejére