Megjelent a DiabFórum magazin IV. ÉVFOLYAM, 2016/2 - májusi száma!
Mi lesz veled magyar lakosság, mi lesz veled magyar egészségügy?
A honi lakosság egészségi állapotáról aggasztóbbnál aggasztóbb hírek látnak napvilágot. Ezek egy része szoros kapcsolatban áll a diabétesszel. Dobogós helyünk van a világ elhízott országai között. A legkövérebb nemzet lettünk Európában. Dobogós hely jut a tizenévesek testsúlyának. Nemcsak a felnőtt népesség, de az ország jövőjét hordozó fiatalság is szomorú jövő elé néz, hiszen aki tizenévesen kövér, az csaknem 100%-os biztonsággal felnőtt korában elhízott lesz, folyamatosan nő a szív-érrendszeri veszélyeztetettsége és 50%-os esélye lesz arra, hogy 2-es típusú cukorbeteggé váljék. Mindezt szem előtt tartva csökken az egészségben eltöltött életévei száma, csökken a szellemi és fizikai teljesítő képessége és reménye se lesz arra, hogy hozzájáruljon azon erőfeszítésekhez, melyek révén egyszer, az egyre távolabbi jövőben az ország felzárkózhat Európa gazdagabbik feléhez – már ha akkor még egyáltalán létezni fog a mai fogalmaink szerinti Európa.
Mi vezetett idáig és mit lehet tenni a helyzet jobbításáért? Folyamatosan értekezünk az egészségügy válságos helyzetéről. Pedig egészségügyről már egyáltalán nem beszélhetünk, ami van, az egy totális válságban lévő betegségügy. Az egyre kevésbé elégséges anyagi és emberi erőforrások csupán tűzoltásra elegendőek, a beteg emberek jól-rosszul történő gyógykezelésére, az esetek kisebb hányadában meggyógyítására. Hiszen a betegségek túlnyomó többsége krónikus állapotot jelent, mely csupán egyensúlyban tartható, kezelhető, gondozható, de meg nem gyógyítható. E területen egyre kiáltóbbak a területi különbségek az ország különböző régiói között, ill. az egyének gazdasági helyzete szerinti differenciálódás: a jobb módúak a magán egészségügy növekvő mértékű igénybevételével, sokkal jobb ellátást képesek biztosítani maguknak, mint ami a kevésbé tehetőseknek kijut az állami egészség/betegségügy keretében.
Az egészségügy pedig ott kezdődne, ahol még meg van az egészség, a még egészségesek megóvása a krónikus betegségek kifejlődésétől, azaz a primer prevenciónál. Ennek első nyomai csupán az iskolákban észlelhetők, felemás eredménnyel: korszerűsített (sokak által el nem fogadott) iskolai étkezés, naponkénti tornaóra – még mindig nagyon sok helyen tornaterem és az iskolák többségében úszási lehetőség nélkül. (Ennek megoldása néhány stadion építésének elhalasztásával akár lehetővé is válna.) Ami abszolút hiányzik, és sürgősen korrigálandó lenne, az egészségügyi alapellátás évtizedek óta sürgetett reformja: a kórházi ellátási költségek töredékéért jelentősen javítandó a háziorvosi praxisok állapota, emelendő a háziorvosok kompetencia szintje. Akkor ide csalogathatók lennének a fiatal doktorok, akik munkáját minimum 3 szakdolgozó segíthetné, lehetővé téve az orvosok számára a lakosság széles körével történő hatékony foglalkozást, a primer prevenciót, vagyis a betegségek megelőzését és a krónikus betegek magasabb szintű gondozását.
Addig pedig a közszolgálati médiának a rendelkezésre álló extra mennyiségű pénz egy részéből ahelyett, hogy a kereskedelmi médiumokkal versenyezne a lakosság dezinformálásában és butításában, vonzó, célratörő, folyamatos egészségnevelő műsorokat kellene sugározni a legjobb szakemberek közreműködésével, hogy ne csak az legyen a trendi, amit a reklámok sugalmaznak.
Mindemellett pedig mindenkinek törekedni kellene egészségtudatosabb életvitelre, nemcsak a cukorbetegeknek, hanem családjaiknak is egészségesebben táplálkozni és rendszeresen többet mozogni, ha egyáltalán szeretnénk, hogy fél évszázad múlva is legyen életképes magyar népesség e kis hazában.
Dr. Fövényi József
orvos-főszerkesztő
A tartalomból:
Mi lesz veled magyar lakosság, mi lesz veled magyar egészségügy?
A honi lakosság egészségi állapotáról aggasztóbbnál aggasztóbb hírek látnak napvilágot. Ezek egy része szoros kapcsolatban áll a diabétesszel. Dobogós helyünk van a világ elhízott országai között. A legkövérebb nemzet lettünk Európában. Dobogós hely jut a tizenévesek testsúlyának. Nemcsak a felnőtt népesség, de az ország jövőjét hordozó fiatalság is szomorú jövő elé néz, hiszen aki tizenévesen kövér, az csaknem 100%-os biztonsággal felnőtt korában elhízott lesz, folyamatosan nő a szív-érrendszeri veszélyeztetettsége és 50%-os esélye lesz arra, hogy 2-es típusú cukorbeteggé váljék. Mindezt szem előtt tartva csökken az egészségben eltöltött életévei száma, csökken a szellemi és fizikai teljesítő képessége és reménye se lesz arra, hogy hozzájáruljon azon erőfeszítésekhez, melyek révén egyszer, az egyre távolabbi jövőben az ország felzárkózhat Európa gazdagabbik feléhez – már ha akkor még egyáltalán létezni fog a mai fogalmaink szerinti Európa.
Mi vezetett idáig és mit lehet tenni a helyzet jobbításáért? Folyamatosan értekezünk az egészségügy válságos helyzetéről. Pedig egészségügyről már egyáltalán nem beszélhetünk, ami van, az egy totális válságban lévő betegségügy. Az egyre kevésbé elégséges anyagi és emberi erőforrások csupán tűzoltásra elegendőek, a beteg emberek jól-rosszul történő gyógykezelésére, az esetek kisebb hányadában meggyógyítására. Hiszen a betegségek túlnyomó többsége krónikus állapotot jelent, mely csupán egyensúlyban tartható, kezelhető, gondozható, de meg nem gyógyítható. E területen egyre kiáltóbbak a területi különbségek az ország különböző régiói között, ill. az egyének gazdasági helyzete szerinti differenciálódás: a jobb módúak a magán egészségügy növekvő mértékű igénybevételével, sokkal jobb ellátást képesek biztosítani maguknak, mint ami a kevésbé tehetőseknek kijut az állami egészség/betegségügy keretében.
Az egészségügy pedig ott kezdődne, ahol még meg van az egészség, a még egészségesek megóvása a krónikus betegségek kifejlődésétől, azaz a primer prevenciónál. Ennek első nyomai csupán az iskolákban észlelhetők, felemás eredménnyel: korszerűsített (sokak által el nem fogadott) iskolai étkezés, naponkénti tornaóra – még mindig nagyon sok helyen tornaterem és az iskolák többségében úszási lehetőség nélkül. (Ennek megoldása néhány stadion építésének elhalasztásával akár lehetővé is válna.) Ami abszolút hiányzik, és sürgősen korrigálandó lenne, az egészségügyi alapellátás évtizedek óta sürgetett reformja: a kórházi ellátási költségek töredékéért jelentősen javítandó a háziorvosi praxisok állapota, emelendő a háziorvosok kompetencia szintje. Akkor ide csalogathatók lennének a fiatal doktorok, akik munkáját minimum 3 szakdolgozó segíthetné, lehetővé téve az orvosok számára a lakosság széles körével történő hatékony foglalkozást, a primer prevenciót, vagyis a betegségek megelőzését és a krónikus betegek magasabb szintű gondozását.
Addig pedig a közszolgálati médiának a rendelkezésre álló extra mennyiségű pénz egy részéből ahelyett, hogy a kereskedelmi médiumokkal versenyezne a lakosság dezinformálásában és butításában, vonzó, célratörő, folyamatos egészségnevelő műsorokat kellene sugározni a legjobb szakemberek közreműködésével, hogy ne csak az legyen a trendi, amit a reklámok sugalmaznak.
Mindemellett pedig mindenkinek törekedni kellene egészségtudatosabb életvitelre, nemcsak a cukorbetegeknek, hanem családjaiknak is egészségesebben táplálkozni és rendszeresen többet mozogni, ha egyáltalán szeretnénk, hogy fél évszázad múlva is legyen életképes magyar népesség e kis hazában.
Dr. Fövényi József
orvos-főszerkesztő
A tartalomból:
- Mi lesz veled magyar lakosság, mi lesz veled magyar egészségügy?
- Új adatok a WHO-tól
- Diabetes EPI: kevesebb szövődmény, tovább élnek a cukorbetegek
- Fövényi (80) - Interjú Dr. Fövényi József Tanár Úrral
- Egészséges „Egy csepp desszert”
- Megszűnik a diabetikus jelzés
- Nem csak hazánkban gond az orvoselvándorlás
- Inzulinkezelés felnőttkorban (17)
- A Dcont eNAPLÓ újdonságai
- Önellenőrzés - a dcont.hu haszna (17)
- Új, frissített irányelvek gyermekek kezelésére
- „Döbbenetesen sok a tapasztalat” - interjú Dr. Karádi Zsuzsa főorvossal
- Krízis-állapotok gyermekkori diabéteszben
- Játékos diabétesz edukáció
- Győri gyermekdiabétesz sítábor
- CGM - egy problematikus anyagcsere-vezetés
- Áttörés - könyvrészlet
- Gyógyító pedikűr
- Időskori makula degeneráció
- Kishírek, kutatások...
- Növényekkel a diabéteszes diéta szolgálatában (5.) - spenót és tönköly
- Receptek
- Beteg kérdez - orvos válaszol