Megjelent a DiabFórum magazin V. ÉVFOLYAM, 2017/1 - márciusi száma!
A hazai egészségügy állapota több szemszögből vizsgálva
Furcsán ütköznek a nézetek egészségügyünk állapotával kapcsolatban. Ma azt olvasom, hogy ez évben 112 milliárd forinttal több jut az egészségügynek, megkezdődött az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér próbaüzeme, talán az év végétől minden orvos minden eléje kerülő betegről teljes körű információval fog rendelkezni és ezek birtokában jobb döntéseket hozhat, kevesebb hibát követhet el, egyidejűleg jelentősen csökkenhet az adminisztrációs idő és energia igénye.
Ami a plusz pénzt illeti, nagy kérdés, hogy ezt kik fogják egyáltalán észrevenni, kik részesülnek belőle. Ami az elektronizációt illeti, máris megkongatták a vészharangot: mivel mindenkiről minden személyes egészségügyi adat rendelkezésre fog állni, ha pedig ehhez illetéktelen is hozzájuthat, az beláthatatlan következményekkel járhat, gondoljunk csak a digitalizált adatok „meghekkelhetőségére”.
A nemzetközi szervezetek által végzett felmérésekben – lásd az erre vonatkozó referátumainkat – viszont nagyon hátul kullog a hazai egészségügy, még az újonnan csatlakozott uniós országokhoz viszonyítva is. Nem beszélve arról, hogy arányaiban is töredék annyi pénzt fordítanak az egészségügyre a meglehetősen alacsony nemzeti jövedelmünkből, mint a nálunk jóval gazdagabb országok. Ezt a kis pénzt is – rendszerhibákból adódóan – nem mindig megfelelően költik el. A rendszer érdemi reformjára pedig a jelenlegi kormányzati ciklusban bizonyosan nem fog sor kerülni. Arról, hogy mit is kellene tenni, a rendszer résztvevőinek legtöbbször fogalmuk sincs, ha pedig igen, elképzeléseik megvalósításával falba ütköznek. Hát így állunk a „rendszerváltás” 28. évében.
Vigasztalódjunk azzal, hogy a cukorbetegek „elvileg” azonos szintű ellátásban részesülhetnek, mint a leggazdagabb nyugat-európai országokban. Hogy ez a gyakorlatban sokszor mégse valósul meg, annak durva anyagi okai vannak: nagyon sok beteg nem engedheti meg magának a legkorszerűbb terápiákat, mivel egyszerűen nem rendelkezik azok anyagi fedezetével. Ami az 1-es típusú betegeket illeti, inzulinterápiás lehetőségeik már optimálisak, de közülük csak nagyon kevesen élhetnek az életminőség jelentős javulását eredményező folyamatos szöveti glukózmonitorozással. Márciusban kerül forgalomba a Medtronic immár okostelefonnal is leolvasható CGM készüléke: a szenzorhoz kapcsolt adó ára 190.000 Ft, egy hatnapos szenzor költsége pedig 12.000 Ft. Ehhez képest a nyugati országokból beszerezhető FreeStyle Libre Flash, 14 napig ujjszúrás nélkül működő szenzor ára 60 Euro, mely folyamatos használat mellett kb. havi 40.000 Ft kiadást jelent.
Ami tehát „elvileg” működik, az a gyakorlatban csupán keveseknek lehet sajátja. Reméljük, a verseny a jövőben leszoríthatja az árakat és az elvi lehetőségek egyre többek számára válhatnak gyakorlattá.
a főszerkesztő:
Dr. Fövényi József
A tartalomból:
A hazai egészségügy állapota több szemszögből vizsgálva
Furcsán ütköznek a nézetek egészségügyünk állapotával kapcsolatban. Ma azt olvasom, hogy ez évben 112 milliárd forinttal több jut az egészségügynek, megkezdődött az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér próbaüzeme, talán az év végétől minden orvos minden eléje kerülő betegről teljes körű információval fog rendelkezni és ezek birtokában jobb döntéseket hozhat, kevesebb hibát követhet el, egyidejűleg jelentősen csökkenhet az adminisztrációs idő és energia igénye.
Ami a plusz pénzt illeti, nagy kérdés, hogy ezt kik fogják egyáltalán észrevenni, kik részesülnek belőle. Ami az elektronizációt illeti, máris megkongatták a vészharangot: mivel mindenkiről minden személyes egészségügyi adat rendelkezésre fog állni, ha pedig ehhez illetéktelen is hozzájuthat, az beláthatatlan következményekkel járhat, gondoljunk csak a digitalizált adatok „meghekkelhetőségére”.
A nemzetközi szervezetek által végzett felmérésekben – lásd az erre vonatkozó referátumainkat – viszont nagyon hátul kullog a hazai egészségügy, még az újonnan csatlakozott uniós országokhoz viszonyítva is. Nem beszélve arról, hogy arányaiban is töredék annyi pénzt fordítanak az egészségügyre a meglehetősen alacsony nemzeti jövedelmünkből, mint a nálunk jóval gazdagabb országok. Ezt a kis pénzt is – rendszerhibákból adódóan – nem mindig megfelelően költik el. A rendszer érdemi reformjára pedig a jelenlegi kormányzati ciklusban bizonyosan nem fog sor kerülni. Arról, hogy mit is kellene tenni, a rendszer résztvevőinek legtöbbször fogalmuk sincs, ha pedig igen, elképzeléseik megvalósításával falba ütköznek. Hát így állunk a „rendszerváltás” 28. évében.
Vigasztalódjunk azzal, hogy a cukorbetegek „elvileg” azonos szintű ellátásban részesülhetnek, mint a leggazdagabb nyugat-európai országokban. Hogy ez a gyakorlatban sokszor mégse valósul meg, annak durva anyagi okai vannak: nagyon sok beteg nem engedheti meg magának a legkorszerűbb terápiákat, mivel egyszerűen nem rendelkezik azok anyagi fedezetével. Ami az 1-es típusú betegeket illeti, inzulinterápiás lehetőségeik már optimálisak, de közülük csak nagyon kevesen élhetnek az életminőség jelentős javulását eredményező folyamatos szöveti glukózmonitorozással. Márciusban kerül forgalomba a Medtronic immár okostelefonnal is leolvasható CGM készüléke: a szenzorhoz kapcsolt adó ára 190.000 Ft, egy hatnapos szenzor költsége pedig 12.000 Ft. Ehhez képest a nyugati országokból beszerezhető FreeStyle Libre Flash, 14 napig ujjszúrás nélkül működő szenzor ára 60 Euro, mely folyamatos használat mellett kb. havi 40.000 Ft kiadást jelent.
Ami tehát „elvileg” működik, az a gyakorlatban csupán keveseknek lehet sajátja. Reméljük, a verseny a jövőben leszoríthatja az árakat és az elvi lehetőségek egyre többek számára válhatnak gyakorlattá.
a főszerkesztő:
Dr. Fövényi József
A tartalomból:
- Köszöntő: A hazai egészségügy állapota több szemszögből vizsgálva
- A cukorbetegség helyzete és alakulása Magyarországon az utolsó másfél évtizedben
- X. jubileumi országos „Törp Program” 2017
- Magyarországon forgalmazott vércukorcsökkentő tabletták és injekciós készítmények (2017. február)
- Inzulinkezelés felnőttkorban (21) - Az inzulinkezelés kockázatai
- Önellenőrzés (21) - A családi háttér befolyása
- Gyermekdiabétesz rovat:
- Egy nap a diabéteszes gyermekekért
- Háromszoros hurrá!
- Diabéteszes gyermekek gondozása Bolíviában
- Újabb előrelépés: mesterséges hasnyálmirigy a gyermekkori diabétesz kezelésében
- Egyedül élő 1-es típusú diabéteszes fiatal...
- Karácsonyi ünnepség és Pro Diabetologia-díj - Szöveti glukózmonitorozás - ideális vércukorszintek és várandósság
- Áttörés - könyvrészlet
- SpringMed Könyvvásár április 30-ig!
- A tíz legdrágább betegség Magyarországon
- Kelet-Európa egyik legrosszabbul teljesítő egészségügyi rendszere a magyar
- Az európai átlagkiadás fele jut egy magyar egészségére
- Vérnyomást mérni mindenki tud!
- Philematológia: a csókolózás tudománya
- Kishírek, kutatások...
- Növényekkel a diabéteszes diéta szolgálatában (8.) - A mák és a tök
- Tökös és mákos receptek
- Diétás snack-ek
- Olvasói levél-válasz