Az Amerikai Diabétesz Társaság állásfoglalása
A tíz szövegoldal és 185 idézet nagyszerűen foglalja össze az ismereteket. A fizikai aktivitás (bármely, energiát igénylő testmozgás) és a megtervezett, strukturált testmozgás (=edzés) elengedhetetlen része az egészséges életvitelnek, a prediabetesben, a cukorbetegségben, az 1-es és 2-es típusú diabetesben – és mindenkinek egyaránt.
Az állóképességi jellegű, aerob aktivitások (gyaloglás-kocogás-futás, úszás, evezés, kerékpározás stb.) mind a kardiovaszkuláris, mind a metabolikus (cukorháztartás, lipidszintek) funkciókat javítják. A rezisztencia-edzés (súlyzók, saját testtömeg, rugalmas szalagok, gépek stb.) a metabolikusan aktív izomtömeg és az izomerő fejlesztését szolgálják. A hajlékonyság, az ízületi mozgásterjedelem fenntartása az életvitelt könnyíti, az egyensúlyozási képesség megtartása az elesések esélyét csökkenti. Kombinált képzést nyújt a tai-chi és több más mozgásprogram, a neuropátia kivédésében is hasznosak. A rezisztencia-edzés mérsékli az aerob terhelések során előforduló hipoglikémia esélyét az 1-es diabetesben, a kombináció ezért is előnyös.
Az első tanács: csökkenteni az ülve eltöltött időt. A folyamatos ülést félóránként szakítsuk meg mozgás-szünettel (helyben futás – súlyzó – fekvőtámasz – ajtófélfák közötti statikus izom-feszegetések stb.). Ezeket a (még) egészségesek és a túlsúlyosak-kövérek is végezzék, ahogyan a heti minimálisan 5x fél óra aerob aktivitást és heti 2-3 rezisztencia-edzést.
„Az edzés úgy hat, mint az inzulin”: aerob izommunka alatt ötszörösre nő az izomzat cukorfelvétele ami két óra hosszan az inzulinszinttől függetlenül is nagyobb marad, az inzulin-függő felvétel-többlet két napig is eltart. A nagyobb intenzitás nagyobb hatással bír. Nő a kapilláris sűrűség, az oxidatív kapacitás, az inzulin-szignál fehérjék aktivitása, csökken az inzulin-rezisztencia. A nagymértékű rezisztencia a heti 3-4 órányi, kb. 2500 Kcal-nyi (összesen 3-4 órás) heti testmozgással nagymértékben csökken, mind az aerob, mind a rezisztencia-edzés nyomán.
A 10–17 éves cukorbeteg fiatalok minimum heti 300 perces aktivitással védhetik egészségüket („minden fiatalnak ajánlott fizikai aktivitás napi 60 perc legalább heti öt napon). Az 1-es típusú cukorbetegek vércukrának viselkedése a terhelések kapcsán igen változatos lehet, így az edzés közben többszöri vércukorszint mérésre van szükség. Szénhidrát ismételt fogyasztására edzés előtt és közben is szükség lehet. A folyamatos glukóz-monitorozás nagy segítség ebben is. A HbA1c jelentősen javul a rendszeres sporttevékenységet űzőkön.
Az étkezések után végzett aktivitás mérsékli a vércukorszint emelkedést, de nem befolyásolja a másnapi orális glukóz-teszt értékeit.
A hipoglikémia elkerülése a 30–60 perces aerob terhelések során 10–15 g szénhidráttal, bólus inzulin után óránként 30–60 g elfogyasztásával védhető ki.
Az 1-es típusú cukorbetegek vércukorszintje 5–14 mmol/l között maradjon az edzés alatt; alacsony értékek esetén a bólus inzulin csökkentése jön szóba és egyéb lehetőségeket is részletez a közlemény. 14 mmol/l feletti vércukorértékkel ne kezdjünk edzést, 19 felettinél ketontestek jelenhetnek meg.
A fizikailag inaktív cukorbeteg edzésbe állása előtt az amerikai sportorvosi társaság mindenkinek javasol szűrést, de ez nem indokolt. A kis- és közepes intenzitású testmozgás nem vált ki veszélyes tüneteket, veszélyt csak a hipoglikémia jelenthet az egyébként kardiovaszkuláris tünetek nélküli felnőtt betegeken. Persze „gyanú” esetén terheléses teszt is szükséges.
Táblázatban összegezik a szerzők a javasolt aktivitásokat, az „edzéstervet”, amely a fokozatosságra, előbb az edzés tartam majd utána az intenzitás növelésére szólít fel, részletezi a rezisztencia- és nyúlékonyság – egyensúly – edzés felépítését.
A várandós cukorbetegek napi 20–30 perces közepes intenzitású tréninget végezzenek.
A felügyelt edzések hozadéka általában nagyobb a HbA1c-vel is jellemezve. A hipoglikémia 6–15 órával az edzés után, éjszaka jelentkezhet. Az edzések előtt és után vágta (vagy nagyon intenzív bármely testmozgás sok izommal) csökkenti a hipoglikémia veszélyét, amit az inzulinadag csökkentése, esti alacsony glikémiás indexű táplálék, éjszakai vércukorszint mérés, alarm-monitor is elérhet. A hőpangást el kell kerülni, nagyon meleg-esős napokon ne edzünk a szabadban.
Az egyéb gyógyszerek adagolását/szedését át kell gondolni a rendszeresen edzést végzőkkel.
Egyoldalas táblázat foglalja össze 19 egyéb betegség együttes fennállása esetén a cukorbetegek edzését.
Az aktivitás lemérését eszközök — pl. pedométer, akcelerométer — segíti. A legfontosabb a fittség (aerob kapacitás) javulásának megítélése teljesítmény-próbákkal, 6 perces gyaloglástávval, ergometriával.
(Forrás: Physical activity/exercise and diabetes: a position statement of the American Diabetes Association
Diabetes Care 2016,39; 2065-2079. DOI: 10.2337/dc16-1728)
Apor Péter dr.
Megjelent: DiabFórum magazin 2016/5. (42-43. oldal)
A tíz szövegoldal és 185 idézet nagyszerűen foglalja össze az ismereteket. A fizikai aktivitás (bármely, energiát igénylő testmozgás) és a megtervezett, strukturált testmozgás (=edzés) elengedhetetlen része az egészséges életvitelnek, a prediabetesben, a cukorbetegségben, az 1-es és 2-es típusú diabetesben – és mindenkinek egyaránt.
Az állóképességi jellegű, aerob aktivitások (gyaloglás-kocogás-futás, úszás, evezés, kerékpározás stb.) mind a kardiovaszkuláris, mind a metabolikus (cukorháztartás, lipidszintek) funkciókat javítják. A rezisztencia-edzés (súlyzók, saját testtömeg, rugalmas szalagok, gépek stb.) a metabolikusan aktív izomtömeg és az izomerő fejlesztését szolgálják. A hajlékonyság, az ízületi mozgásterjedelem fenntartása az életvitelt könnyíti, az egyensúlyozási képesség megtartása az elesések esélyét csökkenti. Kombinált képzést nyújt a tai-chi és több más mozgásprogram, a neuropátia kivédésében is hasznosak. A rezisztencia-edzés mérsékli az aerob terhelések során előforduló hipoglikémia esélyét az 1-es diabetesben, a kombináció ezért is előnyös.
Az első tanács: csökkenteni az ülve eltöltött időt. A folyamatos ülést félóránként szakítsuk meg mozgás-szünettel (helyben futás – súlyzó – fekvőtámasz – ajtófélfák közötti statikus izom-feszegetések stb.). Ezeket a (még) egészségesek és a túlsúlyosak-kövérek is végezzék, ahogyan a heti minimálisan 5x fél óra aerob aktivitást és heti 2-3 rezisztencia-edzést.
„Az edzés úgy hat, mint az inzulin”: aerob izommunka alatt ötszörösre nő az izomzat cukorfelvétele ami két óra hosszan az inzulinszinttől függetlenül is nagyobb marad, az inzulin-függő felvétel-többlet két napig is eltart. A nagyobb intenzitás nagyobb hatással bír. Nő a kapilláris sűrűség, az oxidatív kapacitás, az inzulin-szignál fehérjék aktivitása, csökken az inzulin-rezisztencia. A nagymértékű rezisztencia a heti 3-4 órányi, kb. 2500 Kcal-nyi (összesen 3-4 órás) heti testmozgással nagymértékben csökken, mind az aerob, mind a rezisztencia-edzés nyomán.
A 10–17 éves cukorbeteg fiatalok minimum heti 300 perces aktivitással védhetik egészségüket („minden fiatalnak ajánlott fizikai aktivitás napi 60 perc legalább heti öt napon). Az 1-es típusú cukorbetegek vércukrának viselkedése a terhelések kapcsán igen változatos lehet, így az edzés közben többszöri vércukorszint mérésre van szükség. Szénhidrát ismételt fogyasztására edzés előtt és közben is szükség lehet. A folyamatos glukóz-monitorozás nagy segítség ebben is. A HbA1c jelentősen javul a rendszeres sporttevékenységet űzőkön.
Az étkezések után végzett aktivitás mérsékli a vércukorszint emelkedést, de nem befolyásolja a másnapi orális glukóz-teszt értékeit.
A hipoglikémia elkerülése a 30–60 perces aerob terhelések során 10–15 g szénhidráttal, bólus inzulin után óránként 30–60 g elfogyasztásával védhető ki.
Az 1-es típusú cukorbetegek vércukorszintje 5–14 mmol/l között maradjon az edzés alatt; alacsony értékek esetén a bólus inzulin csökkentése jön szóba és egyéb lehetőségeket is részletez a közlemény. 14 mmol/l feletti vércukorértékkel ne kezdjünk edzést, 19 felettinél ketontestek jelenhetnek meg.
A fizikailag inaktív cukorbeteg edzésbe állása előtt az amerikai sportorvosi társaság mindenkinek javasol szűrést, de ez nem indokolt. A kis- és közepes intenzitású testmozgás nem vált ki veszélyes tüneteket, veszélyt csak a hipoglikémia jelenthet az egyébként kardiovaszkuláris tünetek nélküli felnőtt betegeken. Persze „gyanú” esetén terheléses teszt is szükséges.
Táblázatban összegezik a szerzők a javasolt aktivitásokat, az „edzéstervet”, amely a fokozatosságra, előbb az edzés tartam majd utána az intenzitás növelésére szólít fel, részletezi a rezisztencia- és nyúlékonyság – egyensúly – edzés felépítését.
A várandós cukorbetegek napi 20–30 perces közepes intenzitású tréninget végezzenek.
A felügyelt edzések hozadéka általában nagyobb a HbA1c-vel is jellemezve. A hipoglikémia 6–15 órával az edzés után, éjszaka jelentkezhet. Az edzések előtt és után vágta (vagy nagyon intenzív bármely testmozgás sok izommal) csökkenti a hipoglikémia veszélyét, amit az inzulinadag csökkentése, esti alacsony glikémiás indexű táplálék, éjszakai vércukorszint mérés, alarm-monitor is elérhet. A hőpangást el kell kerülni, nagyon meleg-esős napokon ne edzünk a szabadban.
Az egyéb gyógyszerek adagolását/szedését át kell gondolni a rendszeresen edzést végzőkkel.
Egyoldalas táblázat foglalja össze 19 egyéb betegség együttes fennállása esetén a cukorbetegek edzését.
Az aktivitás lemérését eszközök — pl. pedométer, akcelerométer — segíti. A legfontosabb a fittség (aerob kapacitás) javulásának megítélése teljesítmény-próbákkal, 6 perces gyaloglástávval, ergometriával.
(Forrás: Physical activity/exercise and diabetes: a position statement of the American Diabetes Association
Diabetes Care 2016,39; 2065-2079. DOI: 10.2337/dc16-1728)
Apor Péter dr.
Megjelent: DiabFórum magazin 2016/5. (42-43. oldal)