bioszaky írta:
Látom, többeknek is volt már nagy hypoja. Valaki tart otthon glukagon injekciót? Én egyszer vettem külföldi úthoz, de gyorsan tönkre megy hűtőben is, ezért azóta nem. Próbálta már valaki? Mi a tapasztalat?
(A glukagon a szervezet glikogén raktáraiból glükóz felszabadítását okozva szünteti meg a hypoklikémiát. Persze, a cukorbetegek - főleg a régi típusú éhezős diétán tartottaké - glikogénraktárai aligha lehetnek telítve. Főleg reggel üresek, amikor éppen hypora ébredhetünk.
Más: az üres glikogénratárak miatt hatékonyabb reggel aerob gyakorlatokkal fogyózni)
Ugye írtam a lantusos topikba, hogy volt 1 tényleg csúnya hipóm, akkor persze nem volt itthon, pedig kellett volna. Utána vettem egyet, de az nemrég megromlott, azóta nincs itthon, de fogok megint kérni receptet, mert azért szerintem kell 1 otthonra (vagy utazáshoz, mindegy).
Volt még egy csúnya hipóm (ez egy másik, nem a lantusos), akkor vadhúst sikerült ebédelnem. Szépen belaktam vele (nagyon finom volt...), majd mivel születésnap volt, ettem tortát is. Ilyenkor sűrűn mérem a cukrom. 1 órával kaja után volt 5, aztán megint 5, majd 4, majd nemsokára jött a vacsi, akkor volt 4 körül (ha jól emlékszem, kb így voltak), ettem kicsi kenyeret, közben beadtam a humalogot, a kenyérhez megfelelőt (és csodálkoztam, hogy egy ekkora ebéd után hogyan lehet ilyen alacsony a cukrom), majd 1 óra múlva hirtelen zsibbadni kezdett a szám, remegtem, elkezdtem inni cukros teát. Már megittam kb 40gr cukrot, mikor egyre rosszabbul lettem, akkor benyomtam 50 gr szőlőcukrot (úúúgy utálom) és megérkezett az éhségrohamom is, ekkor ettem csokit is meg kekszet is (összesen tartottam vagy 140gr CHnál). Már eltelt majdnem 45 perc és én már homályosan láttam, a cukrom is egyre lejjebb ment, már majdnem 2 volt (asszem a hipót 3-ról indítottam). De nem volt glukagonom (szerencsére férjem otthon volt, nem voltam egyedül). Nem tudtam mást tenni, mint szopogattam még lassan szőlőcukrot (majdnem hánytam) és várni. Úgy 1 óra múlva megállt a hipó és elindult felfelé (férjem a mentőt akarta hívni előtte). Ekkor olyan 6-8 óra telt el a vadhús fogyasztása óta. Napokig gondolkodtam, mi lehetett ez, beszéltem erről diabdokival, másokkal és a konklúzió az lett (az orvosi), hogy a vadhús annyira lassan szívódik fel, hogy amit utána ettem, az addig nem igazán szívódott fel, amíg a hús sem. Igy eshetett meg, hogy hiába ettem, nem tudott felszívódni a sok CH. Ebben az esetben (is) a glukagon TÖKÉLETES (lett volna, ha lett volna...).
És természetesen, miután kiürült a husi és elkezdett felszívódni minden, amit azóta ettem, háááát, egész éjszaka 20 fölött volt a cukrom úgy, hogy majdnem egy fél patron Humalogot beadtam, már óránként szúrtam 10 egységeket (nekem 6 egység egy vacsi). Másnap reggel normalizálódott és minden helyreállt.
Bocsi, hogy megint ennyit írtam, csak szerintem ez nagyon tanulságos. A saját tudatlanságom (hogy a vadhús így szívódik fel) miatt történt meg, na ennyit számít, ha az ember nem tud a saját betegségéről eleget. És azért ide írtam, mert ez tényleg bárkivel előfordulhat és ilyenkor a glukagon a jó megoldás, még akkor is, ha még képes enni az ember ugye.
Azt mondta nekem valaki, hogy a gyógyszertárban esetleg lehet szólni, inkább olyan glukagont adjanak, ami frisseb, tehát tovább eláll, mert mindig a régebbieket adják oda ugye, azok meg nem állnak már el sokáig.