Kevesen tudják, de a személyi számítógépek hajnalán egy magyar szaki saját gépével robbant be a piacra a nyolcvanas évek elején, kiérdemelve a magyar Steve Jobs megnevezést. Bár a HomeLab márka idővel kiszorult a versenyből, Lukács Józsefnek alapítótársával, Zettwitz Sándorral az orvosi mérőműszerek piacán sikerült világszintű sikersztorit építenie, aminek köszönhetően az elektronikai lángelme valóban rászolgált a hasonlatra. Bár az alapítók útjai azóta elváltak, a cég továbbra is megkerülhetetlen világpiaci szereplő a szektorban - írja a portfolio.hu.
Naponta tíz olyan amputációt végeznek Magyarországon, amikor cukorbetegség miatt kell valakinek levágni a lábát. A Magyar Diabetes Társaság adatai szerint jelenleg 772 ezren váltanak ki rendszeresen vércukorszint-csökkentő gyógyszereket, de a diabetesben szenvedők száma ennél jóval magasabb. Van, aki csak nem váltja ki a gyógyszerét, de durván 700 ezerre teszik azoknak a számát, akik nem is tudják, hogy betegek.
Bár az elmúlt 15 évben hetven százalékkal nőtt a cukrosok száma, nem az utóbbi időkben vált népbetegséggé: már harminc éve is szedte áldozatait. Ez azonban az akkor céget alapító Zettwitz Sándort, a 77 Elektronika ügyvezető igazgatóját nem különösebben foglalkoztatta. Vejével, Lukács Józseffel - akit sokan a magyar Steve Jobs-nak neveznek - valamilyen elektronikában utazó vállalkozás beindításán mesterkedtek. "Az első kísérleti termékek közt volt olyan berendezés, amely a virágföldbe dugva jelezte, hogy szükség van-e locsolásra, de volt olyan is, amely gyerek- és felnőttpelenkáknál riasztott, ha azok viselés közben bepiszkolódtak" - mesélt a Portfolio-nak a cég szárnypróbálgatásairól a cégvezető.
Amikor az informatikus összeül a diabetológus szomszéddal
A jövedelmező piaci résre végül teljesen véletlenül a család balatoni nyaralójában találtak rá, amikor a szomszéd diabetológus beállított egy, az Egyesült Államokban éppen piacra dobott egyéni vércukormérővel. Mivel az akkori importkorlátozások miatt nem lehetett volna forgalmazni a mérőeszközt, felvetette, hogy azt nem lehetne-e itthon elérhető alapanyagokból gyártani. Lukács megvette az ötletet, és nem sokkal később elkészült az akkori magyar ipar helyzetét tükröző készülék. "Nagy volt, nehéz és csúnya, de volt egy nagy erénye: jól mért" - mondta az ügyvezető, így a diabetológus szakma mögé állt és bekerülhetett a társadalombiztosító által támogatott termékek közé.
- mutatott rá az egyéni vércukormérő forradalmi mivoltára Zettwitz, amivel napi szinten mérhették és annak megfelelően adagolhatták maguknak az inzulint az érintettek.
Ilyen mérőműszerrel akkor egész Európában csak két cég kísérletezett, világszinten is csak négy. A termék hamar népszerű lett külföldön is, ahogy a szakmában akkor mondták: Hegyeshalomtól keletre az egyetlen gyártó volt a magyar cég.
Idén már a termék 67. generációja került piacra, az úgynevezett "beszélő" vércukormérő, amit a betegség miatt látássérült diabéteszeseknek fejlesztettek. Ez már 500 adatot képes tárolni, amihez az online vércukornaplónak köszönhetően az orvos is hozzáfér. Így a rendelőig sem kell elmenni, a kezelési javaslat online érkezhet.
A vizeletvizsgáló még nagyobbat szólt
A vércukormérők első generációja fotométer elven működött, vagyis a reagens csík, amire rácseppentették a vért, elszíneződött. Minél sötétebb színt kapott, annál több volt a cukor. A készülék tulajdonképpen nem csinált mást, mint ennek az elsötétítésnek a mértékét digitalizálta, számszerűsítette. A 77 Elektronikánál felismerték, hogy a vizeletvizsgálat is hasonló elven működik, csak egy lapkán nem egy csík van, hanem tizenegy, ami a vizelet legfontosabb paramétereit méri.
"Készítettünk egy prototípust, hogy egyáltalán működik-e e dolog és kiderült, hogy telitalálat. Bár olyan nagy laborkészülékek már voltak, amelyeken nedves kémiával mérték a vizelet különböző paramétereit, de olyan nem, amit mérete és egyszerű működési elve miatt egy háziorvos is használni tud." - mondta a cégvezető. A bevett eljárás ugyanis az, hogy a beteget el kell küldeni a laborba, ahova majd vissza kell menni az eredményért, aztán vissza az orvoshoz.
- tette hozzá.
Mivel azonban az orvosnak magának kell megvennie a készüléket, Magyarországon mindössze 50-60 darabot adtak el, ezzel szemben külföldön számottevő kereslet mutatkozott a termékre. A fejlesztést elvitték egy németországi szakkiállításra, ahol a - ma már svájci Roche gyógyszeripari csoporthoz tartozó - német Boehringer Mannheim vállalatnak meg is tetszett, és a cég neve alatt 60 ezer darabot adtak el világszerte. A hordozható kisgép mindenhol sikeres volt - például Japánban is - ahol a háziorvos gyakrabban jár házhoz. Egy mérés anyagköltsége 70-80 forintba kerül, így olcsón, helyben lehet szűrni a pácienseket.
A cég nemcsak a kis gépek réspiacán tudott sikeres lenni, elkezdtek nagyobb laborgépeket is gyártani. "Az orvosok akkoriban a vizeletkémiát tartották nagyon fontosnak, de a vizeletben nagyon sok üledék is van, amit mikroszkóp alatt vizsgáltak, és amit láttak, lediktálták az asszisztensnek. Ez nem csak körülményes volt, de a szag miatt kellemetlen is." - mutatta be a problémát az ügyvezető. A cég erre is fejlesztett egy olyan automata megoldást, ahol az orvos helyett egy képkiértékelő szoftver végzi az analízist. Hasonló terméket készített egy japán és amerikai multi is, de az ő megoldásuk kevésbé hatékonynak bizonyult.
Rengeteget fektetnek innovációba
Bár a vércukorszintmérő továbbra is szívügye a vállalatnak, ez ma mindössze a bevétel 17 százalékát adja, tekintve, hogy bár a régióban erős, a világpiacra gyártó nagyvállalatokkal - főleg a távol-keletiekkel - nehéz versenyezni. A cég sikere az ügyvezető szerint abban rejlik, hogy az indulástól kezdve sokat fektetnek az innovációba. Így sikerült a vércukormérők mellett a laborgépekkel még nagyobbat durrantania a tavaly 25 milliárdos bevételt elérő cégnek. A nemrég piacra dobott, olcsóbb, félautomata vizeletvizsgáló kisgépek pedig egy már meglévő, speciális ügyfélkör igényeit szem előtt tartva készültek: az állatorvosi laborokét.
"Mivel a nagyobb automata gépek elég drágák és csak a nagy kórházaknak érte meg beruházni, az állatorvosi laborokban például az első generációs háziorvosi mérőeszközt használták. Ez az Egyesült Államokban akkora piaci igényt támasztott, hogy úgy láttuk megéri fejleszteni egy, a kórháziaknál kisebb, de a háziorvosi készüléknél nagyobb kapacitású gépet, amely egyébként a magánklinikák számára is ideális." - utalt a cég piaci igényekre való érzékenységére az ügyvezető.
Szemben a magyar cégek zömével, a 77 Elektronikánál rengeteget fordítanak kutatás-fejlesztésre - volt olyan év amikor a bevétel 10 százalékát is - és hatszáz alkalmazottból százan csak a fejlesztésekkel foglalkoznak.
A cégvezető szerint ebben rejlik az azóta is családi kezében lévő vállalat sikere. Bár voltak kísérletek rá, hogy a cégirányítást egy profi külső menedzsment vegye át, de ez Zettwitz szerint nem működött. A folyamatot az alapítótárs Lukács szorgalmazta, aki végül - nem ezért - de ki is szállt a cégből és egy autóipari technológiát fejlesztő vállalatot indított. Ahogy egy korábbi interjúban fogalmazott: "másik homokozót kerestem magamnak."
A találékony műszaki szakember viszont nem vitte magával az innovatív szellemet, amelyet Zettwitz ma is a legfontosabb értéknek tart vállalatában. Az üzletfejlesztésben azonban az új piacok felfedezését is elengedhetetlennek tartja: jelenleg a cég sales-térképén eddig sötét foltként éktelenkedő, de nagy potenciált rejtő afrikai kontinensre való belépést készítik elő.
Varga Szabolcs - portfolio.hu
Naponta tíz olyan amputációt végeznek Magyarországon, amikor cukorbetegség miatt kell valakinek levágni a lábát. A Magyar Diabetes Társaság adatai szerint jelenleg 772 ezren váltanak ki rendszeresen vércukorszint-csökkentő gyógyszereket, de a diabetesben szenvedők száma ennél jóval magasabb. Van, aki csak nem váltja ki a gyógyszerét, de durván 700 ezerre teszik azoknak a számát, akik nem is tudják, hogy betegek.
Bár az elmúlt 15 évben hetven százalékkal nőtt a cukrosok száma, nem az utóbbi időkben vált népbetegséggé: már harminc éve is szedte áldozatait. Ez azonban az akkor céget alapító Zettwitz Sándort, a 77 Elektronika ügyvezető igazgatóját nem különösebben foglalkoztatta. Vejével, Lukács Józseffel - akit sokan a magyar Steve Jobs-nak neveznek - valamilyen elektronikában utazó vállalkozás beindításán mesterkedtek. "Az első kísérleti termékek közt volt olyan berendezés, amely a virágföldbe dugva jelezte, hogy szükség van-e locsolásra, de volt olyan is, amely gyerek- és felnőttpelenkáknál riasztott, ha azok viselés közben bepiszkolódtak" - mesélt a Portfolio-nak a cég szárnypróbálgatásairól a cégvezető.
Amikor az informatikus összeül a diabetológus szomszéddal
A jövedelmező piaci résre végül teljesen véletlenül a család balatoni nyaralójában találtak rá, amikor a szomszéd diabetológus beállított egy, az Egyesült Államokban éppen piacra dobott egyéni vércukormérővel. Mivel az akkori importkorlátozások miatt nem lehetett volna forgalmazni a mérőeszközt, felvetette, hogy azt nem lehetne-e itthon elérhető alapanyagokból gyártani. Lukács megvette az ötletet, és nem sokkal később elkészült az akkori magyar ipar helyzetét tükröző készülék. "Nagy volt, nehéz és csúnya, de volt egy nagy erénye: jól mért" - mondta az ügyvezető, így a diabetológus szakma mögé állt és bekerülhetett a társadalombiztosító által támogatott termékek közé.
A magyar számítástechnikai pionírjai: a nyilvánosságot kerülő testvérpár - állva Lukács József, ülve öccse, Endre - egy korai képen. Forrás: 77 Elektronika
- mutatott rá az egyéni vércukormérő forradalmi mivoltára Zettwitz, amivel napi szinten mérhették és annak megfelelően adagolhatták maguknak az inzulint az érintettek.
Ilyen mérőműszerrel akkor egész Európában csak két cég kísérletezett, világszinten is csak négy. A termék hamar népszerű lett külföldön is, ahogy a szakmában akkor mondták: Hegyeshalomtól keletre az egyetlen gyártó volt a magyar cég.
Idén már a termék 67. generációja került piacra, az úgynevezett "beszélő" vércukormérő, amit a betegség miatt látássérült diabéteszeseknek fejlesztettek. Ez már 500 adatot képes tárolni, amihez az online vércukornaplónak köszönhetően az orvos is hozzáfér. Így a rendelőig sem kell elmenni, a kezelési javaslat online érkezhet.
A vizeletvizsgáló még nagyobbat szólt
A vércukormérők első generációja fotométer elven működött, vagyis a reagens csík, amire rácseppentették a vért, elszíneződött. Minél sötétebb színt kapott, annál több volt a cukor. A készülék tulajdonképpen nem csinált mást, mint ennek az elsötétítésnek a mértékét digitalizálta, számszerűsítette. A 77 Elektronikánál felismerték, hogy a vizeletvizsgálat is hasonló elven működik, csak egy lapkán nem egy csík van, hanem tizenegy, ami a vizelet legfontosabb paramétereit méri.
"Készítettünk egy prototípust, hogy egyáltalán működik-e e dolog és kiderült, hogy telitalálat. Bár olyan nagy laborkészülékek már voltak, amelyeken nedves kémiával mérték a vizelet különböző paramétereit, de olyan nem, amit mérete és egyszerű működési elve miatt egy háziorvos is használni tud." - mondta a cégvezető. A bevett eljárás ugyanis az, hogy a beteget el kell küldeni a laborba, ahova majd vissza kell menni az eredményért, aztán vissza az orvoshoz.
- tette hozzá.
Zettwitz Sándor, a legújabb vércukormérőt beharangozó sajtótájékoztatón, idén májusban
Mivel azonban az orvosnak magának kell megvennie a készüléket, Magyarországon mindössze 50-60 darabot adtak el, ezzel szemben külföldön számottevő kereslet mutatkozott a termékre. A fejlesztést elvitték egy németországi szakkiállításra, ahol a - ma már svájci Roche gyógyszeripari csoporthoz tartozó - német Boehringer Mannheim vállalatnak meg is tetszett, és a cég neve alatt 60 ezer darabot adtak el világszerte. A hordozható kisgép mindenhol sikeres volt - például Japánban is - ahol a háziorvos gyakrabban jár házhoz. Egy mérés anyagköltsége 70-80 forintba kerül, így olcsón, helyben lehet szűrni a pácienseket.
A cég nemcsak a kis gépek réspiacán tudott sikeres lenni, elkezdtek nagyobb laborgépeket is gyártani. "Az orvosok akkoriban a vizeletkémiát tartották nagyon fontosnak, de a vizeletben nagyon sok üledék is van, amit mikroszkóp alatt vizsgáltak, és amit láttak, lediktálták az asszisztensnek. Ez nem csak körülményes volt, de a szag miatt kellemetlen is." - mutatta be a problémát az ügyvezető. A cég erre is fejlesztett egy olyan automata megoldást, ahol az orvos helyett egy képkiértékelő szoftver végzi az analízist. Hasonló terméket készített egy japán és amerikai multi is, de az ő megoldásuk kevésbé hatékonynak bizonyult.
Rengeteget fektetnek innovációba
Bár a vércukorszintmérő továbbra is szívügye a vállalatnak, ez ma mindössze a bevétel 17 százalékát adja, tekintve, hogy bár a régióban erős, a világpiacra gyártó nagyvállalatokkal - főleg a távol-keletiekkel - nehéz versenyezni. A cég sikere az ügyvezető szerint abban rejlik, hogy az indulástól kezdve sokat fektetnek az innovációba. Így sikerült a vércukormérők mellett a laborgépekkel még nagyobbat durrantania a tavaly 25 milliárdos bevételt elérő cégnek. A nemrég piacra dobott, olcsóbb, félautomata vizeletvizsgáló kisgépek pedig egy már meglévő, speciális ügyfélkör igényeit szem előtt tartva készültek: az állatorvosi laborokét.
A vércukormérők első típusai - a '90-es évektől szembetűnő a technikai változás
"Mivel a nagyobb automata gépek elég drágák és csak a nagy kórházaknak érte meg beruházni, az állatorvosi laborokban például az első generációs háziorvosi mérőeszközt használták. Ez az Egyesült Államokban akkora piaci igényt támasztott, hogy úgy láttuk megéri fejleszteni egy, a kórháziaknál kisebb, de a háziorvosi készüléknél nagyobb kapacitású gépet, amely egyébként a magánklinikák számára is ideális." - utalt a cég piaci igényekre való érzékenységére az ügyvezető.
Szemben a magyar cégek zömével, a 77 Elektronikánál rengeteget fordítanak kutatás-fejlesztésre - volt olyan év amikor a bevétel 10 százalékát is - és hatszáz alkalmazottból százan csak a fejlesztésekkel foglalkoznak.
A cégvezető szerint ebben rejlik az azóta is családi kezében lévő vállalat sikere. Bár voltak kísérletek rá, hogy a cégirányítást egy profi külső menedzsment vegye át, de ez Zettwitz szerint nem működött. A folyamatot az alapítótárs Lukács szorgalmazta, aki végül - nem ezért - de ki is szállt a cégből és egy autóipari technológiát fejlesztő vállalatot indított. Ahogy egy korábbi interjúban fogalmazott: "másik homokozót kerestem magamnak."
A találékony műszaki szakember viszont nem vitte magával az innovatív szellemet, amelyet Zettwitz ma is a legfontosabb értéknek tart vállalatában. Az üzletfejlesztésben azonban az új piacok felfedezését is elengedhetetlennek tartja: jelenleg a cég sales-térképén eddig sötét foltként éktelenkedő, de nagy potenciált rejtő afrikai kontinensre való belépést készítik elő.
Varga Szabolcs - portfolio.hu
