A véletlen úgy hozta, hogy egy FreeStyle Libre folyamatos szöveti glukózmonitorozást használó, inzulinkezelést abbahagyó 2-es típusú cukorbeteg úr közvetítésével eljutottam M. Gábor úrhoz, akinek a 12 és fél éves kisfia 4 és fél éves kora óta diabéteszes, és immár 4 hónapja a FreeStyle Libre glukózmonitorozó rendszert használják.
Ennek előzményét az képezte, hogy M. Ati anyagcseréje napi egyszeri (reggel alkalmazott!) glargin és napi háromszori aszpart inzulin adagolása mellett olyan labilis volt – ez serdülő korára tekintettel nem csoda – hogy Atinak naponta 10–15 alkalommal is mérni kellett a vércukrát, ami érthetően megterhelte mind ujjacskáit, mind pedig az ő és az egész család életét. Ekkor bukkantak rá a FreeStyle Libre rendszerre, melyet beszereztek, hogy úgy mondjam, bármi áron. Ugyanis Európában csupán 8 országban forgalmazzák és csak az ottani lakosok részére árulják – a nagy keresletre való tekintettel – előjegyzéses alapon. Külföldinek ezért nagyon nehéz a hozzájutás. Ati édesapja megtalálta ennek a módját, amely nagyon költségesnek bizonyult, ugyanis a közvetítő a szenzorokért kétszeres árat kért, azaz 60 helyett darabonként 120 Eurót. Így egy kéthetes monitorozás ára – az árfolyam ingadozás függvényében – eléri a 38 ezer Ft-ot is. Magát a szkennert és tartozékait kb. 35 ezer Ft-ért tudta beszerezni. Miután már 8x2 hetes mérési tapasztalataik vannak és ezeket M. úr megosztotta velem, kijelenthető, hogy a szenzor 93–95%-ban megbízhatóan működik. Egy esetben fordult elő, hogy nem indult el és el kellett dobni, egy esetben pedig 1,5 mmol/l-rel kevesebbet mért, mint a Dcont Ideál tesztcsíkja. Atinál ezidáig mindig az első 24 órában 1,3–2 mmol/l-rel kevesebbet mutatott, de a második napra általában 0,5 mmol/l a maximális eltérés.
A szenzor rögzítő öntapadós ragasztója sajnos nem az igazi, többnyire kis leukoplast csíkokkal sikerül megbízhatóan rögzíteni. Sajnos az első strandoláskor a játék hevében (vélhetően külső fizikai behatásra) leesett a szenzor, így nem lehetett tovább használni, csak egyszer tehető fel.
Mielőtt bemutatom a négyhetes mérési sorozatot, el kell mondanom, hogy Ati kezeléséről az édesapától kapott információkon és a mérési adatokon kívül nem tudok semmit, azt se, hogy hol gondozzák és ki a gondozó orvosa. Ez behatárolja annak a lehetőségét, hogy érdemi véleményt alakíthassak ki a kezeléssel kapcsolatban és bármilyen javaslatot tehessek.
Az 1. ábrán Ati május első felében végzett mérési sorozatait láthatjuk. Ami feltűnő, hogy a napok egy részében a vércukrok nem csupán mind le-, mind felfelé elhagyják a szürkére színezett kívánt tartományt, hanem egyes napokon akár 3 és 18 mmol/l között is ingadoztak. A magas vércukrokat szinte minden esetben hipoglikémiás vagy hipoglikémia közeli tartomány előzte meg, tehát itt egyértelműen Somogyi-hatásról van szó. Az ábrák jobb oldalán lévő oszlopokban csupán a hosszú hatású bázisinzulin (ez esetben a reggel adott glargin) adagja megbízható, mivel Ati az esetek jelentős hányadában elfelejtette beírni az alkalmazott aszpart inzulin adagjait. Ezért a napi 9 E glargin inzulin mellett 8–14 E aszpart adag szerepel. Méginkább hiányos a szénhidrátbevitel, melynek adagjai sok esetben szintén nem kerültek rögzítésre. Ati 150–200 g körüli szénhidrátmennyiséget fogyasztott napi 6–9 részre elosztva.
1.ábra - első és második hét
Ennek illusztrálására a 2. ábrán látható május 14.-i (főként éjjeli hipókat jelző, ennek ellenére nagyon kiegyensúlyozott) és a május 16.-i, délutáni vércukorkiugrást mutató görbéket és az alattuk megjelenő adatokat mutatom be. A görbéken lévő köröcskék a szkennelés időpontját és gyakoriságát mutatják.
2.ábra - Vércukorkiugrások
A 3. ábra táblázatában láthatók a hónap minden napján mért vércukorátlagok, a világoskékkel jelzett szkennelési gyakoriságok (ez napi 19–37 közötti számú szkennelést mutat), valamint pirossal a kifejezett hipoglikémiás események száma.
3.ábra - Napi vércukorátlagok
A 4. ábrán egy napra vetítve összefoglalóan látható 34 egymás utáni napon végzett mérés összes vércukorgörbéje, ezúttal az egyes pontok 15 percenként követik egymást (a valóságban a szenzor percenként mutat új értéket). Az ábra jobb felső sarkában látható a szenzorral mért cukorértékek alapján az algoritmus által becsült HbA1c érték (7,4%), mely aktuálisan pontosan egyezik az Atinál mért értékkel! Az ábrán jól megfigyelhető, hogy valójában nem mutatkozik semmilyen tendencia a vércukrok alakulásában: minden napszakban minden érték előfordul. Ez arra utal, hogy vagy nagyon labilis az anyagcsere-vezetés és a tizenéves korban igen gyakori brittle diabéteszről van szó, vagy pedig finomítani lenne szükséges az inzulinadagolást, meghatározva az egyes étkezéseknél 10 g-ra adagolandó inzulin mennyiségét és a magasabb vércukorértékeknél alkalmazandó korrekció mértékét – utóbbira utaló adat nem vehető ki a táblázatokból, ill. úgy tűnik, mintha nem került volna sor rendszeres korrigálásra. Magam felvetném a pumpakezelésre történő átállás lehetőségét is, de a rendelkezésre álló adatok alapján már fenti mondataimat is túlzásnak érzem.
4.ábra - Összes vércukorgörbe
Végül az 5. ábrán látható a szkenner kijelzője, mely az aktuális szöveti glukózérték mellett mutatja az előző 8 óra cukorértékeinek alakulását és nyíllal a további tendenciát. Az első fotón Ati jobb felkarján látható a szenzor.
5.ábra
Mindenesetre köszönöm, hogy M. úr szíves volt rendelkezésre bocsátani Ati fiának FreeStyle Libre vizsgálati eredményeit, melyeket így módomban volt megosztani másokkal, remélve, hogy többeknek okulásul szolgálhat, és hogy tovább gerjeszthetem az érdeklődést ezen korszakalkotó segédeszköz iránt, melynek elérhetősége idővel talán hazánkban is megoldható lesz.
Dr. Fövényi József
Megjelent: DiabFórum 2015/3. (33-36. oldal)
Ennek előzményét az képezte, hogy M. Ati anyagcseréje napi egyszeri (reggel alkalmazott!) glargin és napi háromszori aszpart inzulin adagolása mellett olyan labilis volt – ez serdülő korára tekintettel nem csoda – hogy Atinak naponta 10–15 alkalommal is mérni kellett a vércukrát, ami érthetően megterhelte mind ujjacskáit, mind pedig az ő és az egész család életét. Ekkor bukkantak rá a FreeStyle Libre rendszerre, melyet beszereztek, hogy úgy mondjam, bármi áron. Ugyanis Európában csupán 8 országban forgalmazzák és csak az ottani lakosok részére árulják – a nagy keresletre való tekintettel – előjegyzéses alapon. Külföldinek ezért nagyon nehéz a hozzájutás. Ati édesapja megtalálta ennek a módját, amely nagyon költségesnek bizonyult, ugyanis a közvetítő a szenzorokért kétszeres árat kért, azaz 60 helyett darabonként 120 Eurót. Így egy kéthetes monitorozás ára – az árfolyam ingadozás függvényében – eléri a 38 ezer Ft-ot is. Magát a szkennert és tartozékait kb. 35 ezer Ft-ért tudta beszerezni. Miután már 8x2 hetes mérési tapasztalataik vannak és ezeket M. úr megosztotta velem, kijelenthető, hogy a szenzor 93–95%-ban megbízhatóan működik. Egy esetben fordult elő, hogy nem indult el és el kellett dobni, egy esetben pedig 1,5 mmol/l-rel kevesebbet mért, mint a Dcont Ideál tesztcsíkja. Atinál ezidáig mindig az első 24 órában 1,3–2 mmol/l-rel kevesebbet mutatott, de a második napra általában 0,5 mmol/l a maximális eltérés.
A szenzor rögzítő öntapadós ragasztója sajnos nem az igazi, többnyire kis leukoplast csíkokkal sikerül megbízhatóan rögzíteni. Sajnos az első strandoláskor a játék hevében (vélhetően külső fizikai behatásra) leesett a szenzor, így nem lehetett tovább használni, csak egyszer tehető fel.
Mielőtt bemutatom a négyhetes mérési sorozatot, el kell mondanom, hogy Ati kezeléséről az édesapától kapott információkon és a mérési adatokon kívül nem tudok semmit, azt se, hogy hol gondozzák és ki a gondozó orvosa. Ez behatárolja annak a lehetőségét, hogy érdemi véleményt alakíthassak ki a kezeléssel kapcsolatban és bármilyen javaslatot tehessek.
Az 1. ábrán Ati május első felében végzett mérési sorozatait láthatjuk. Ami feltűnő, hogy a napok egy részében a vércukrok nem csupán mind le-, mind felfelé elhagyják a szürkére színezett kívánt tartományt, hanem egyes napokon akár 3 és 18 mmol/l között is ingadoztak. A magas vércukrokat szinte minden esetben hipoglikémiás vagy hipoglikémia közeli tartomány előzte meg, tehát itt egyértelműen Somogyi-hatásról van szó. Az ábrák jobb oldalán lévő oszlopokban csupán a hosszú hatású bázisinzulin (ez esetben a reggel adott glargin) adagja megbízható, mivel Ati az esetek jelentős hányadában elfelejtette beírni az alkalmazott aszpart inzulin adagjait. Ezért a napi 9 E glargin inzulin mellett 8–14 E aszpart adag szerepel. Méginkább hiányos a szénhidrátbevitel, melynek adagjai sok esetben szintén nem kerültek rögzítésre. Ati 150–200 g körüli szénhidrátmennyiséget fogyasztott napi 6–9 részre elosztva.
1.ábra - első és második hét
Ennek illusztrálására a 2. ábrán látható május 14.-i (főként éjjeli hipókat jelző, ennek ellenére nagyon kiegyensúlyozott) és a május 16.-i, délutáni vércukorkiugrást mutató görbéket és az alattuk megjelenő adatokat mutatom be. A görbéken lévő köröcskék a szkennelés időpontját és gyakoriságát mutatják.
2.ábra - Vércukorkiugrások
A 3. ábra táblázatában láthatók a hónap minden napján mért vércukorátlagok, a világoskékkel jelzett szkennelési gyakoriságok (ez napi 19–37 közötti számú szkennelést mutat), valamint pirossal a kifejezett hipoglikémiás események száma.
3.ábra - Napi vércukorátlagok
A 4. ábrán egy napra vetítve összefoglalóan látható 34 egymás utáni napon végzett mérés összes vércukorgörbéje, ezúttal az egyes pontok 15 percenként követik egymást (a valóságban a szenzor percenként mutat új értéket). Az ábra jobb felső sarkában látható a szenzorral mért cukorértékek alapján az algoritmus által becsült HbA1c érték (7,4%), mely aktuálisan pontosan egyezik az Atinál mért értékkel! Az ábrán jól megfigyelhető, hogy valójában nem mutatkozik semmilyen tendencia a vércukrok alakulásában: minden napszakban minden érték előfordul. Ez arra utal, hogy vagy nagyon labilis az anyagcsere-vezetés és a tizenéves korban igen gyakori brittle diabéteszről van szó, vagy pedig finomítani lenne szükséges az inzulinadagolást, meghatározva az egyes étkezéseknél 10 g-ra adagolandó inzulin mennyiségét és a magasabb vércukorértékeknél alkalmazandó korrekció mértékét – utóbbira utaló adat nem vehető ki a táblázatokból, ill. úgy tűnik, mintha nem került volna sor rendszeres korrigálásra. Magam felvetném a pumpakezelésre történő átállás lehetőségét is, de a rendelkezésre álló adatok alapján már fenti mondataimat is túlzásnak érzem.
4.ábra - Összes vércukorgörbe
Végül az 5. ábrán látható a szkenner kijelzője, mely az aktuális szöveti glukózérték mellett mutatja az előző 8 óra cukorértékeinek alakulását és nyíllal a további tendenciát. Az első fotón Ati jobb felkarján látható a szenzor.
5.ábra
Mindenesetre köszönöm, hogy M. úr szíves volt rendelkezésre bocsátani Ati fiának FreeStyle Libre vizsgálati eredményeit, melyeket így módomban volt megosztani másokkal, remélve, hogy többeknek okulásul szolgálhat, és hogy tovább gerjeszthetem az érdeklődést ezen korszakalkotó segédeszköz iránt, melynek elérhetősége idővel talán hazánkban is megoldható lesz.
Dr. Fövényi József
Megjelent: DiabFórum 2015/3. (33-36. oldal)