Az erősen kalóriaszegény (maximum 500 kalóriát) tartalmazó étrendet a mindennapi gyakorlatban nem lehet alkalmazni. Helyette a Dél-Kaliforniai Egyetemen a Valter D. Longo vezette munkacsoport intermittáló, csupán néhány napig tartó kalória megszorítás hatását vizsgálta három, egymástól igen távol álló élőlény csoporton, azaz élesztőgombákon, egereken és embereken.
Az élesztőgombák ideiglenes tápanyag megvonása fokozta ellenálló képességüket és megnövelte élettartamukat. Egerek esetében csökkent a súlyfelesleg, a rák-hajlam, a gyulladásos megbetegedések száma, javult az immunrendszer, a kognitív funkciók és nőtt az élettartam.
Az emberi vizsgálatok esetében 19 személynél havonta egyszer 5 napon át alkalmazták az erősen kalóriaszegény diétát. Ez átlag 50%-os kalóriacsökkentés volt, speciálisan megválogatott fehérjékkel, szénhidrátokkal, zsírral és mikrotápanyagokkal. Ennek nyomán nőttek a regenerációra utaló markerek, csökkentek a kockázati tényezők (diabétesz, szív-érrendszeri betegségek, rák, öregedés) markerei: csökkent az IGF-I hormon és a C-reaktív protein szintje, viszont nőtt az IGFBP hormoné. Tehát a hosszú távon veszélyes koplalás helyett, az ezt utánzó 5 napos erős kalóriamegszorítás is képes volt kifejteni kedvező hatásokat.
Az ötnapos energiaszegény étrend nem változtatta meg az egész havi kalória-felvételt. A kutatók úgy vélik, hogy az ilyen típusú étrendmegszorítást kövér és fokozott kockázató személyeknél akár kéthetente is alkalmazni lehetne. Nem tanácsos viszont alkalmazni inzulinnal kezelt cukorbetegeknél és 18 alatti testtömegindexű egyéneknél. További eredményeket a 70 személynél alkalmazott rövidesen véget érő második vizsgálattól várnak.
(Az itt leírt, ígéretesnek mutatkozó diétás beavatkozás nagyon hasonlít a sokak által javasolt és alkalmazott léböjt-kúrákhoz, illetve a periodikus böjtöléshez, mely ezek szerint indokolt lehetett korábban is – a referáló megjegyzése)
(Forrás: Cell Metabolism, 2015. június 18.)
Megjelent: DiabFórum 2015/3. (59. oldal)
Az élesztőgombák ideiglenes tápanyag megvonása fokozta ellenálló képességüket és megnövelte élettartamukat. Egerek esetében csökkent a súlyfelesleg, a rák-hajlam, a gyulladásos megbetegedések száma, javult az immunrendszer, a kognitív funkciók és nőtt az élettartam.
Az emberi vizsgálatok esetében 19 személynél havonta egyszer 5 napon át alkalmazták az erősen kalóriaszegény diétát. Ez átlag 50%-os kalóriacsökkentés volt, speciálisan megválogatott fehérjékkel, szénhidrátokkal, zsírral és mikrotápanyagokkal. Ennek nyomán nőttek a regenerációra utaló markerek, csökkentek a kockázati tényezők (diabétesz, szív-érrendszeri betegségek, rák, öregedés) markerei: csökkent az IGF-I hormon és a C-reaktív protein szintje, viszont nőtt az IGFBP hormoné. Tehát a hosszú távon veszélyes koplalás helyett, az ezt utánzó 5 napos erős kalóriamegszorítás is képes volt kifejteni kedvező hatásokat.
Az ötnapos energiaszegény étrend nem változtatta meg az egész havi kalória-felvételt. A kutatók úgy vélik, hogy az ilyen típusú étrendmegszorítást kövér és fokozott kockázató személyeknél akár kéthetente is alkalmazni lehetne. Nem tanácsos viszont alkalmazni inzulinnal kezelt cukorbetegeknél és 18 alatti testtömegindexű egyéneknél. További eredményeket a 70 személynél alkalmazott rövidesen véget érő második vizsgálattól várnak.
(Az itt leírt, ígéretesnek mutatkozó diétás beavatkozás nagyon hasonlít a sokak által javasolt és alkalmazott léböjt-kúrákhoz, illetve a periodikus böjtöléshez, mely ezek szerint indokolt lehetett korábban is – a referáló megjegyzése)
(Forrás: Cell Metabolism, 2015. június 18.)
Megjelent: DiabFórum 2015/3. (59. oldal)