Interjú Dr. Hosszúfalusi Nóra belgyógyász-diabetológussal, a Semmelweis Egyetem docensével
Az Európai Diabetes Társaság (European Association for the Study of Diabetes, EASD) 2009-ben New Horizons Initiative névvel egy új pályázati rendszert indított az európai régiók közötti kutatási együttműködés serkentése céljából. A program minden évben kutatási pályázatot ír ki, amelyre kizárólag a közép- és kelet-európai országok (a szovjet utódállamokkal együtt 25 ország) kutatói jelentkezhetnek egy nyugat-európai együttműködő partner részvételével. A 2013-évi pályázaton három magyar kutatócsoport is sikeresen szerepelt.
Honnan jutott tudomására ez a pályázati lehetőség?
– 2012-ben a Közép-Európai Diabetes Társaság Budapesten tartott kongresszusán hallottam erről a pályázati lehetőségről. A Kongresszuson egy szekció foglalkozott az addigi sikeres pályázatok kutatásainak és eredményeinek ismertetésével. Az előadásokat hallgatva határoztam el, hogy Kollégáimmal pályázni fogunk a következő alkalommal, ez volt a 2013-as pályázat.
Mi volt az, ami erre a kutatási területre vezette?
– A szakirodalmi adatok alapján tudjuk és a mindennapi orvosi munkában látjuk, hogy a cukorbeteg hajlamosabbak a fertőző betegségekre. A fertőzések nemcsak gyakoribbak, hanem legtöbbször súlyosabb formában zajlanak diabetes esetén, mint a nélkül. Ma még nem teljesen tisztázott, hogy ennek mi lehet az oka. A komplement rendszer egyike a szervezet fertőzések - elsősorban a baktériumok okozta fertőző betegségek - elleni védekező mechanizmusának. A Klinikánkon működő Kutató Laboratóriumban évtizedek óta foglalkoznak a Kollégák a komplement rendszer vizsgálatával. Így jött az ötlet, hogy nézzük meg, miként működik a komplement rendszer cukorbetegekben és nem-cukorbetegekben bizonyos bakteriális fertőzések kapcsán. Ez a vizsgálat jelenleg alapkutatásnak számít, de reményeink szerint a komplement rendszer esetleges eltéréseinek megismerése közelebb visz majd annak a megértéséhez, hogy a cukorbetegek miért esendőbbek egy fertőző betegség esetén.
Milyen tudományos előzményei voltak a most kezdődő kutatásnak?
– A komplement rendszer egyik része, az általunk vizsgált fikolin-lektin út szerepet játszik a baktériumok sejtfalában lévő szénhidrátok felismerésében. A fikolinnak vagy a lektinnek e struktúrákhoz történő kapcsolódása indítja el a komplement rendszer működését. Bizonyos fertőzések során már vizsgálták a fikolin-lektin út aktivációját, de cukorbetegségben eddig még nem.
Ki, vagy mi volt a legnagyobb hatással kutató és gyógyító munkájára?
– Alapvetően belgyógyásznak tartom magam, e szakma összetettsége és szerteágazása az, ami megfogott az egyetemi tanulmányok során. Meghatározó személy volt számomra első belgyógyász gyakorlatvezetőm, dr. Péterfy Miklós hematológus és első főnököm, dr. Littmann László kardiológus, akiknek kristálytiszta logikája és rendkívül széleskörű tudása lenyűgözött. Orvosi munkám során sokat tanultam idősebb és fiatalabb Kollégáimtól, akiknek név szerinti felsorolása meghaladná az interjú terjedelmét. A diabetológia területén a legtöbbet Prof. Dr. Tamás Gyulától tanultam, akinél tudományos diákkörösként megismerhettem az inzulinterápia legfontosabb lépéseit. Kutatómunkámat Prof. Dr. Pánczél Pál, Prof. Dr. Prohászka Zoltán és Prof. Dr. Karádi István meghatározóan segítette.
Kérem, vázolja eddigi kutatói pályafutása fontosabb állomásait.
– Kandidátusi értekezésemet (ma ezt PhD-nek hívják) az 1-es típusú diabetes mellitus kialakulásának immunológiai hátteréről írtam. Ezt a kutatást az Amerikai Egyesült Államokban kezdtem ösztöndíjas kutatóként. A vizsgálatokat a betegség modellezésére alkalmas állatokon végeztük (patkány és egér kísérletek). Ezt követően a cukorbetegség különböző típusainak klinikai és genetikai vizsgálatával foglalkoztam. Az e témában elért eredmények jelentették az alapját a 2010-ben, a Semmelweis Egyetemen megszerzett habilitációnak.
Hogyan tudná összefoglalni közérthetően a támogatott kutatás lényegét?
– Mint már említettem cukorbetegségben gyakoribbak és súlyosabb lefolyásúak a fertőzések. A fertőzések elleni küzdelemben az immunrendszerrel együtt a komplement rendszernek is nagy jelentősége van. A komplement rendszer egyik aktiválódási lehetősége a fikolin-lektin út. A fikolin vagy a lektin nevű fehérjék felismerik a baktériumok sejtfalában lévő szénhidrátokat és azokhoz kötődve aktiválják a komplement rendszert. Kutatásunk kiindulási gondolata az volt, hogy cukorbetegségben a magasabb vércukorszint és a különböző sejtalkotókra ráépülő cukor megköti a fikolint vagy a lektint. Ezek olyankor is aktiválják a komplement rendszert, amikor arra nincs is szükség. E közben azonban ezek az anyagok felhasználódhatnak és „kimerülhet” a komplement rendszer. Ennek következtében, amikor igazán szükség lenne a fikolin-lektin út általi aktiválódásra pl. baktériumok okozta fertőzés során, már nem működik megfelelően a rendszer, és így elmarad a szükséges védelem. Vizsgálatunkban össze kívánjuk hasonlítani a cukorbetegek és a nem-cukorbetegek komplement rendszerének működését egy adott fertőző betegség alatt (pl. tüdőgyulladás vagy vesemedence-gyulladás), különös tekintettel a fikolin-lektin út szerepére.
Kik vesznek még részt a munkában?
– A megfelelő Betegek vizsgálatba való felvételét és a klinikai adatgyűjtést a Semmelweis Egyetem III. Sz Belgyógyászati Klinikáján dr. Sipter Emese egyetemi tanársegéd és Dr. Barkai László József PhD hallgató végzi. Reményeink szerint a Betegek beválogatásában segítségünkre lesz a Honvéd Kórház és az Egyesített Szent István és Szent László Kórház. A komplement rendszer vizsgálata a III. Sz. Belgyógyászati Klinika Kutató Laboratóriumában történik. A vizsgálatokat Csuka Dorottya PhD fokozattal rendelkező biológus Kolléganőnk vezeti. A pályázathoz szükséges külföldi partnerünk a Koppenhágai Egyetem egyik kutatócsoportja. A kutatási terv kidolgozásában jelentős szerepet játszott Csuka Dorottya, dr. Sipter Emese, dr. Zotter Zsuzsanna és Prof. Dr. Prohászka Zoltán.
Milyen időtartamra szól a támogatás?
– A kutatás időtartam 2 év. Az első másfél évben történik a Betegek vizsgálatba történő beválogatása: 200 fertőzésben szenvedő cukorbeteg és 200 fertőzésben szenvedő, de nem-cukorbeteg egyén. A kutatás második évére tervezzük a laboratóriumi vizsgálatokat.
Mekkora összegről van szó?
– A pályázat nemzetközi jellegű volt, az elnyert pályadíj ehhez igazodik. A kétéves időtartamra 100.000 Euro-t nyertünk el. Ebből fedezzük a vizsgálatban résztvevő Kollégák fizetését (részben vagy egészében), a PhD hallgató ösztöndíját és a laboratóriumi költségeket. A kutatás miatt „plusz-pénzt” senki nem kap.
Milyen gyakorlati, a gyógyításban is felhasználható haszon várható?
– Azt reméljük, hogy a fikolin-lektin út által történt komplement aktiváció megismerésével többet tudunk meg a szervezetben végbemenő fertőzések elleni küzdelemről, és ennek előbb-utóbb közvetlen klinikai haszna is lehet cukorbetegek kezelésében.
Van-e kutatásával kapcsolatban egyéb fontos információ?
– Ha van olyan Orvoskolléga, aki szívesen gyűjtene Betegeket a vizsgálatba, akkor a részletekről nálam érdeklődhet.
Az interjút Dr. Soltész Gyula emeritus egyetemi tanár (Pécsi Tudományegyetem, Gyermekklinika), az európai New Horizons Initiative pályázati rendszer koordinátora készítette.
DiabFórum 2014/2. szám, 18. oldal
Az Európai Diabetes Társaság (European Association for the Study of Diabetes, EASD) 2009-ben New Horizons Initiative névvel egy új pályázati rendszert indított az európai régiók közötti kutatási együttműködés serkentése céljából. A program minden évben kutatási pályázatot ír ki, amelyre kizárólag a közép- és kelet-európai országok (a szovjet utódállamokkal együtt 25 ország) kutatói jelentkezhetnek egy nyugat-európai együttműködő partner részvételével. A 2013-évi pályázaton három magyar kutatócsoport is sikeresen szerepelt.
Honnan jutott tudomására ez a pályázati lehetőség?
– 2012-ben a Közép-Európai Diabetes Társaság Budapesten tartott kongresszusán hallottam erről a pályázati lehetőségről. A Kongresszuson egy szekció foglalkozott az addigi sikeres pályázatok kutatásainak és eredményeinek ismertetésével. Az előadásokat hallgatva határoztam el, hogy Kollégáimmal pályázni fogunk a következő alkalommal, ez volt a 2013-as pályázat.
Mi volt az, ami erre a kutatási területre vezette?
– A szakirodalmi adatok alapján tudjuk és a mindennapi orvosi munkában látjuk, hogy a cukorbeteg hajlamosabbak a fertőző betegségekre. A fertőzések nemcsak gyakoribbak, hanem legtöbbször súlyosabb formában zajlanak diabetes esetén, mint a nélkül. Ma még nem teljesen tisztázott, hogy ennek mi lehet az oka. A komplement rendszer egyike a szervezet fertőzések - elsősorban a baktériumok okozta fertőző betegségek - elleni védekező mechanizmusának. A Klinikánkon működő Kutató Laboratóriumban évtizedek óta foglalkoznak a Kollégák a komplement rendszer vizsgálatával. Így jött az ötlet, hogy nézzük meg, miként működik a komplement rendszer cukorbetegekben és nem-cukorbetegekben bizonyos bakteriális fertőzések kapcsán. Ez a vizsgálat jelenleg alapkutatásnak számít, de reményeink szerint a komplement rendszer esetleges eltéréseinek megismerése közelebb visz majd annak a megértéséhez, hogy a cukorbetegek miért esendőbbek egy fertőző betegség esetén.
Milyen tudományos előzményei voltak a most kezdődő kutatásnak?
– A komplement rendszer egyik része, az általunk vizsgált fikolin-lektin út szerepet játszik a baktériumok sejtfalában lévő szénhidrátok felismerésében. A fikolinnak vagy a lektinnek e struktúrákhoz történő kapcsolódása indítja el a komplement rendszer működését. Bizonyos fertőzések során már vizsgálták a fikolin-lektin út aktivációját, de cukorbetegségben eddig még nem.
Ki, vagy mi volt a legnagyobb hatással kutató és gyógyító munkájára?
– Alapvetően belgyógyásznak tartom magam, e szakma összetettsége és szerteágazása az, ami megfogott az egyetemi tanulmányok során. Meghatározó személy volt számomra első belgyógyász gyakorlatvezetőm, dr. Péterfy Miklós hematológus és első főnököm, dr. Littmann László kardiológus, akiknek kristálytiszta logikája és rendkívül széleskörű tudása lenyűgözött. Orvosi munkám során sokat tanultam idősebb és fiatalabb Kollégáimtól, akiknek név szerinti felsorolása meghaladná az interjú terjedelmét. A diabetológia területén a legtöbbet Prof. Dr. Tamás Gyulától tanultam, akinél tudományos diákkörösként megismerhettem az inzulinterápia legfontosabb lépéseit. Kutatómunkámat Prof. Dr. Pánczél Pál, Prof. Dr. Prohászka Zoltán és Prof. Dr. Karádi István meghatározóan segítette.
Kérem, vázolja eddigi kutatói pályafutása fontosabb állomásait.
– Kandidátusi értekezésemet (ma ezt PhD-nek hívják) az 1-es típusú diabetes mellitus kialakulásának immunológiai hátteréről írtam. Ezt a kutatást az Amerikai Egyesült Államokban kezdtem ösztöndíjas kutatóként. A vizsgálatokat a betegség modellezésére alkalmas állatokon végeztük (patkány és egér kísérletek). Ezt követően a cukorbetegség különböző típusainak klinikai és genetikai vizsgálatával foglalkoztam. Az e témában elért eredmények jelentették az alapját a 2010-ben, a Semmelweis Egyetemen megszerzett habilitációnak.
Hogyan tudná összefoglalni közérthetően a támogatott kutatás lényegét?
– Mint már említettem cukorbetegségben gyakoribbak és súlyosabb lefolyásúak a fertőzések. A fertőzések elleni küzdelemben az immunrendszerrel együtt a komplement rendszernek is nagy jelentősége van. A komplement rendszer egyik aktiválódási lehetősége a fikolin-lektin út. A fikolin vagy a lektin nevű fehérjék felismerik a baktériumok sejtfalában lévő szénhidrátokat és azokhoz kötődve aktiválják a komplement rendszert. Kutatásunk kiindulási gondolata az volt, hogy cukorbetegségben a magasabb vércukorszint és a különböző sejtalkotókra ráépülő cukor megköti a fikolint vagy a lektint. Ezek olyankor is aktiválják a komplement rendszert, amikor arra nincs is szükség. E közben azonban ezek az anyagok felhasználódhatnak és „kimerülhet” a komplement rendszer. Ennek következtében, amikor igazán szükség lenne a fikolin-lektin út általi aktiválódásra pl. baktériumok okozta fertőzés során, már nem működik megfelelően a rendszer, és így elmarad a szükséges védelem. Vizsgálatunkban össze kívánjuk hasonlítani a cukorbetegek és a nem-cukorbetegek komplement rendszerének működését egy adott fertőző betegség alatt (pl. tüdőgyulladás vagy vesemedence-gyulladás), különös tekintettel a fikolin-lektin út szerepére.
Kik vesznek még részt a munkában?
– A megfelelő Betegek vizsgálatba való felvételét és a klinikai adatgyűjtést a Semmelweis Egyetem III. Sz Belgyógyászati Klinikáján dr. Sipter Emese egyetemi tanársegéd és Dr. Barkai László József PhD hallgató végzi. Reményeink szerint a Betegek beválogatásában segítségünkre lesz a Honvéd Kórház és az Egyesített Szent István és Szent László Kórház. A komplement rendszer vizsgálata a III. Sz. Belgyógyászati Klinika Kutató Laboratóriumában történik. A vizsgálatokat Csuka Dorottya PhD fokozattal rendelkező biológus Kolléganőnk vezeti. A pályázathoz szükséges külföldi partnerünk a Koppenhágai Egyetem egyik kutatócsoportja. A kutatási terv kidolgozásában jelentős szerepet játszott Csuka Dorottya, dr. Sipter Emese, dr. Zotter Zsuzsanna és Prof. Dr. Prohászka Zoltán.
Milyen időtartamra szól a támogatás?
– A kutatás időtartam 2 év. Az első másfél évben történik a Betegek vizsgálatba történő beválogatása: 200 fertőzésben szenvedő cukorbeteg és 200 fertőzésben szenvedő, de nem-cukorbeteg egyén. A kutatás második évére tervezzük a laboratóriumi vizsgálatokat.
Mekkora összegről van szó?
– A pályázat nemzetközi jellegű volt, az elnyert pályadíj ehhez igazodik. A kétéves időtartamra 100.000 Euro-t nyertünk el. Ebből fedezzük a vizsgálatban résztvevő Kollégák fizetését (részben vagy egészében), a PhD hallgató ösztöndíját és a laboratóriumi költségeket. A kutatás miatt „plusz-pénzt” senki nem kap.
Milyen gyakorlati, a gyógyításban is felhasználható haszon várható?
– Azt reméljük, hogy a fikolin-lektin út által történt komplement aktiváció megismerésével többet tudunk meg a szervezetben végbemenő fertőzések elleni küzdelemről, és ennek előbb-utóbb közvetlen klinikai haszna is lehet cukorbetegek kezelésében.
Van-e kutatásával kapcsolatban egyéb fontos információ?
– Ha van olyan Orvoskolléga, aki szívesen gyűjtene Betegeket a vizsgálatba, akkor a részletekről nálam érdeklődhet.
Az interjút Dr. Soltész Gyula emeritus egyetemi tanár (Pécsi Tudományegyetem, Gyermekklinika), az európai New Horizons Initiative pályázati rendszer koordinátora készítette.
DiabFórum 2014/2. szám, 18. oldal
Csatolások
-
hosszufalusi_nora.jpg