A Magyar Gyermekdiabétesz Epidemiológiai Munkacsoport a gyermek-diabetológus orvosok idei országos konferenciájára (Herceghalom, 2016. október 6–8.) készített beszámolója ismerteti a súlyos diabéteszes ketoacidózis gyakoriságának alakulását újonnan diagnosztizált gyermekekben. A munkacsoport legutóbb a 2002 és 2009 közötti években elemezte az úgynevezett „prezentációs” ketoacidózis prevalenciáját (Gyermekgyógyászat 2014; 65: 36–40). A súlyos ketoacidózis (pH <- 7,10) gyakorisága 10,6% volt és a nyolc év során változatlan maradt.
A 2010 és 2015 közötti hat esztendőben mintegy 1700 gyermek lett diabéteszes hazánkban. Közülük 173 gyermek (10,5%) súlyos ketoacidotikus állapotban volt a diagnózis idején. Minden negyedik gyermek 4 évesnél fiatalabb volt, 38%-uk 6 és 9 éves korú, mintegy harmaduk 10–14 éves korú. A gyermekek 38%-a abban a városban lakott, ahol a diabétesz gondozó volt, 28%-uk egy másik városban és 34% falun élt.
Az esetek közel kétharmadában a diabéteszre utaló tünetek a diagnózist megelőzően már több mint két hete fennálltak. A tünetek időtartama a falusi gyermekeknél volt a legrövidebb, 44%-nál kevesebb, mint egy hét volt.
A ketoacidózis jelentkezése kifejezett szezonális variációt mutatott, a januári csúcs-hónapban háromszor annyi gyermek került kórházba, mint június-júliusban. A vizsgálat talán legfontosabb üzenete az, hogy hazánkban a súlyos ketoacidózis gyakorisága az elmúlt másfél évtizedben sajnos nem változott, minden tizedik újonnan diagnosztizált gyermek súlyos, életveszélyes állapotban kerül kórházba.
Amint korábban már beszámoltunk róla a Szurikáta Alapítvány a gyermek-diabetológusokkal karöltve 2014-2015-ben Budapesten, Pest- és Komárom-Esztergom megyében indított kampányával bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, gyermekorvosi rendelőkben elhelyezett plakátokkal próbálta felhívni a figyelmet a diabétesz korai tüneteire.
A 2010 és 2015 közötti hat esztendőben mintegy 1700 gyermek lett diabéteszes hazánkban. Közülük 173 gyermek (10,5%) súlyos ketoacidotikus állapotban volt a diagnózis idején. Minden negyedik gyermek 4 évesnél fiatalabb volt, 38%-uk 6 és 9 éves korú, mintegy harmaduk 10–14 éves korú. A gyermekek 38%-a abban a városban lakott, ahol a diabétesz gondozó volt, 28%-uk egy másik városban és 34% falun élt.
Az esetek közel kétharmadában a diabéteszre utaló tünetek a diagnózist megelőzően már több mint két hete fennálltak. A tünetek időtartama a falusi gyermekeknél volt a legrövidebb, 44%-nál kevesebb, mint egy hét volt.
A ketoacidózis jelentkezése kifejezett szezonális variációt mutatott, a januári csúcs-hónapban háromszor annyi gyermek került kórházba, mint június-júliusban. A vizsgálat talán legfontosabb üzenete az, hogy hazánkban a súlyos ketoacidózis gyakorisága az elmúlt másfél évtizedben sajnos nem változott, minden tizedik újonnan diagnosztizált gyermek súlyos, életveszélyes állapotban kerül kórházba.
Amint korábban már beszámoltunk róla a Szurikáta Alapítvány a gyermek-diabetológusokkal karöltve 2014-2015-ben Budapesten, Pest- és Komárom-Esztergom megyében indított kampányával bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, gyermekorvosi rendelőkben elhelyezett plakátokkal próbálta felhívni a figyelmet a diabétesz korai tüneteire.
Megjelent: DiabFórum magazin 2016/4. (23. oldal)
Csatolások
-
szurikata-plakat-kicsi-1.jpg