Hoztam ide egy kis hajdina reklámot...
A hajdina szénhidrát tartalma
A hajdina jellemző tápanyaga a szénhidrát, amely 56–77%-ban
keményítő, 17–20%-ban élelmi rost, ennek 12–17%-a cellulóz, valamint hemicellulózt és lignint is tartalmaz. Élelmirost-tartalma 25,7 g/100 g termés, míg ez az érték a búzánál (Graham-liszt) csak 11,71 g/100 g termék. A hajdinaliszt 100 g-ja 8,3 g fehérjét tartalmaz, zsírtartalma kicsivel nagyobb (1,9 g/100 g termék), mint a búzaliszté (1,3 g/100 g), telítetlen zsírsavtartalma azonban tetemes, mintegy 77%-os.
A hajdina vitamin és nyomelem tartalma
A többi gabonaféle hasonló értékeivel összevetve nagy kalcium- (324 mg//100 g) és magnéziumtartalommal (85 mg/100 g) rendelkezik. Előnye még kifejezetten kis nátrium- (4,4 mg/100 g) és viszonylag nagy káliumtartalma (324 mg/100 g) is. A nyomelemek közül vasban, rézben és
cinkben gazdag. A hajdina értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza. Tokoferol (E-vitamin), riboflavin (B2-vitamin) és tiamintartalma (B1-vitamin) számottevő.
A haldina és a magas vérnyomás kezelése
Ezen tápanyagokon kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Ilyenek az egyes
antioxidáns hatású flavonoidok és a rutin (P-vitamin vagy antipermeabilitási faktor), amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak. Nagy rutintartalma miatt őseink a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták.
A hajdina és a daganatos betegségek
Kedvező ásványianyag-összetételénél fogva a hajdinafogyasztása kívánatos irányban befolyásolhatná a hazai lakosság táplálkozásában megfigyelt nátriumtúlsúlyt, és ezen keresztül beépíthetővé válna a nátriumbevitel korlátozásával járó magas vérnyomás diétájába.
Nagy élelmirost-tartalma miatt hatásos a népbetegségnek tekinthető székrekedés étrendi kezelésében, és egyes
daganatos betegségek (pl. vastag- és végbél
daganat) megelőzésében. Rosttartalmánál fogva a hajdina a magas vérzsírszint diétájában is kiválóan alkalmazható.
A hajdina és a vércukor
Glikémiás indexe 55–59%, élelmirost-tartalma következtében a benne található szénhidrátok felszívódása elhúzódóbb,
vércukoremelő hatása tehát kevésbé kifejezett, mint a búzalisztből készült fehér kenyérnek és péksüteményeknek. Itthon hagyományosan kásává főzik, de akár salátát is készíthetünk vele. Pörkölt, háromszögű magját megőrölve a franciák palacsintát, a japánok tésztát készítenek belőle.
Hajdinát én a DM-ben kapok.Egy csomag picinek tűnik,de megfőzve elég sok...179,-ft az ára.Én nem főzőm kásásra,ennek érdekében nem 3x-os,hanem 2x-es vízben főzőm meg.Nagyon fincsi pörihez,illetve szoktam úgy is,hogy megsózva,rá póréhagyma(vagy akárminemű és mennyiségű és mixelésű zöldség is akár...)És melegen ráreszelek sajtot.Adottságai miatt kíváló tömegkaja,szerintem...Nagyon fontos,hogy főzés előtt tisztára kell mosni.A zacsit kinyitva mogyoró illata van,megfőzve enyhén füstölt ízt ad,az állaga különleges.Nekem nagyon tetszik.És az,hogy bizonyos szempontból jobb,mint a graham,hát...Nyami!
