Erről megoszlanak a vélemények... Hallottam már orvostól olyat, hogy sokkal egyszerűbb a cukrot kordában tartani, ha nincs egyáltalán saját inzulin elválasztás, mert egyszerűen "nem kever be" a saját+kívülről bejuttatott inzulin változó mennyisége. Úgy értem, hogy a saját inzulin szépen folyamatosan fogy (inzulin ellenes autoantitestek jelenléte miatt), így a szervezetben levő össz. inzulin mennyisége állandóan változik... Ahogy fogy a saját inzulin, csökken az összes inzulin, így nő a vércukor értéke, a kívülről bejuttatott inzulint pedig ennek a csökkenésnek/növekvésnek megfelelően növelni kell. Huhh, nem tudom, mennyire voltam érthető...
De olyat is hallottam már, hogy a kívülről bejuttatott inzulinnal "meg lehet kímélni" a maradék szigetsejtet, így relatíve kevesebb inzulint kell adni. Bár, erre rácáfoló orvosi véleményt is hallottam már: sokáig kérdés volt, hogy esetleges korai (gyermekkori) szűrővizsgálat jelleggel meg lehetne-e előzni a későbbi diabetes kialakulását. Ennek megfelelően végeztek kísérleteket nagyon korán (talán csak IGT, IFG szinten tartó betegeknél, bár, erre nem esküdnék...) észlelt diabeteses betegeken, és azonnal, már éppen hogy csak emelkedett vércukor mellett megkezdték az inzulin adását. De sajnos a végeredmény az lett, hogy így sem lehet megelőzni, (legfeljebb késleltetni) a totális diabetes kialakulását, illetve, csak elenyésző hányadnál volt elkerülhető a diabetes... (Itt is valószínűleg az inzulin ellenes autoantitestek játszanak szerepet...) Így a szűrővizsgálat ez irányba jóval költségesebb lenne, mint a kialakult diabetesesek kezelése...