Babázhatok

kmolli

Moderátor
Fórumvezető
Bocs, erre tegnap már nem volt idő reagálni, Ádi sírt :(
Mindenkinek köszi a biztatást Apával kapcsolatosan, nem volt célom a sajnáltatás, csak arrafel jutott eszembe mindezt megírni, h valóban előfordulhat: Nem úgy alakulnak a dolgok az évek során, ahogyan az elején gondoljuk, és tényleg van értelme számolni azzal, h esetleg még jobban ránk szakad a gyerekek nevelése, mint ahogyan azt az elején képzeljük. Nem feltétlenül betegségek, lehet válás, vagy bármi más is. És hangsúlyozom, előfordulhat, nem kell, h mindenkivel előforduljon.
Éppen ezért itt nem is részletezem, hogy pontosan mi is van Apával, majd megírom neked Molli emailben, úgyis már nagyon rég tervezem. És erős? Dehogy vagyok. Mindig azt hisszük, h többet már nem birunk el, de amikor jönn a több, azt is ki kell bírni, és túl kell élni, ha másért nem, a GYEREKEINKÉNRT!!
Várom az emailt :D De tudom, milyen két kicsi gyerek mellett, úgyhogy csak akkor írj, ha abszolút van időd!
 

eremit

Új tag
A belgyógyász és a szemészorvosom azt mondta - ha jól emlékszem - , hogy a 20. hét környékén várható a nagy borulás a cukorban... Most a 18. héten járok, de már legalább egy hete bolondulok meg a szörnyűséges eredményeimen. Szerencsére pumpával jól bírom rendezni, de normális ez már most? Nektek milyen tapasztalataitok voltak?
 

mantanya

Aktív tag
A belgyógyász és a szemészorvosom azt mondta - ha jól emlékszem - , hogy a 20. hét környékén várható a nagy borulás a cukorban... Most a 18. héten járok, de már legalább egy hete bolondulok meg a szörnyűséges eredményeimen. Szerencsére pumpával jól bírom rendezni, de normális ez már most? Nektek milyen tapasztalataitok voltak?

Nekem a végén nem stimmelt a dolog... Mindenki szerint csökkenni kellett volna az inzulin igényemnek, de valahogy én nem úgy működtem :) Ne aggódj, nem vagyunk gépek, akik mindig mindenre ugyanúgy reagálunk... A lényeg, "menj" a cukraid után. Ez idő tájt szinte folyamatosan nő az inzulinigény a nagy könyv szerint... De ne a könyvvel foglalkozz, hanem magaddal!!! Minden rendben van veled, ne aggódj!!!
 

mantanya

Aktív tag
Annyira igazatok van csajok! Jó ez a topik, mert ahogy olvasom, egyre inkább magamra ismerek "bennetek". Volt ez az irigység téma. Pont ezt érzem nap nap után, mikor felhőtlen kismamákat látok, illetve mikor hallom, hogy besikerült a harmadik, no sebaj megtartjuk... Az elkeseredéseket is "értem". Nagyon "egyformák" vagyunk... Mert hiába mondjuk el a párunknak, barátnőnek, családtagnak, hogy mit érzünk, mi a gondunk, mi is a valódi problémánk. Nem értik, nem érthetik. Szerencsére. Mert nincsenek benne. De MI igen, így nagyjából átérezzük egymás gondját-baját és tudjuk, miről beszél a másik. És igen. Én is így vagyok ezzel. Ha lemennék a piacra és választani kellene egy bajt magamnak, már nem választanék mást, mint ezt. Mert megismertük egymást és nagyjából el is fogadtuk. Így magába ez a gond nem annyira nehéz. Más az, mikor van mellé több probléma és halmozódik a gond. Más az, mikor egy szeretted (párod, ne adj Isten gyerkőc) néz szembe a betegséggel. Mert Te már tudod, mire számíthat. HÚÚÚÚ! Nagyon nehéz lehet az, mikor szembesülsz a ténnyel, hogy a gyermeked is beteg :( Akit a legjobban óvsz és féltesz... DE! Nem rajtunk múlik! Odafenn kiosztják a lapokat. Így ne hibáztassa magát senki! Persze én könnyen beszélek... És igen, azért van a topik és azért vagyunk itt ennyien, hogy segítsünk a másiknak ha hullámvölgyben van. Kiadjuk a saját keserűségünket, más talán még tanul is belőle, nekünk pedig jól esik. BESZÉLGESSÜNK!!!
 

mantanya

Aktív tag
Majdnem pont egy hónapja derült ki, majdnem másfél éves volt :( igazából csak egy megérzés volt, minimálisan többet pisilt. de EGYETLEN PERCET NE GONDOLJ ERRE, MERT ATTÓL NEM LESZ JOBB! HIDD EL, TUDOM, MIRŐL BESZÉLEK, MIKOR MEGSZÜLETETT, HETEKIG A NETET BÚJTAM HASONLÓ ESETEKRE RÁKERESVE ÉS CSAK AZ AGGODALOM TÖLTÖTT EL. aztán jött a genetika, a pozItív eredmény, a fellegekben járás. aztán a sokk. NE GONDOLJ ERRE! ÉLJ MEG MINDEN PERCET, BÁRCSAK ÉN IS EZT TETTEM VOLNA! drukkolok Nektek nagyon, hogy ne kerüljetek hasonló helyzetbe!

Szerintem mindenki retteg attól, hogy a gyermeke beteg lesz. És hall az ember rengeteg bajról, ami előjöhet... De valahol mégis attól félek én is a legjobban, hogy cukros lesz valamelyikük. Nem mérem nekik rendszeresen a cukrukat, viszont mindig figyelek... Kicsit többet isznak, kicsit többet pisilnek, acetonos lehelet... Megpróbálok résen lenni, de nem túl aggódni. Már amennyire egy anya tud nem túl aggódni. Kitartás nektek, sok erőt! Az én legkisebb lurkóm is most másfél éves, így annyira előttem vagytok... De biztos vagyok benne, hogy tudtok neki sok csodás napot szerezni és meg fog barátkozni ezzel az életmóddal...
 

mantanya

Aktív tag
Még egy dolog... Sokan mondják, hogy ugyan már, ezzel együtt lehet élni. Volt belgyógy dokim (akinél az első két gyerkőcöt szültem) mondta, hogy Ő is kipróbálta, diéta/napi 4-5 vércukor mérés/időre evés... KÉT HÉTIG csinálta!!!!!! Azt mondta, nem volt megterhelő!!!!!
 

tubi

Aktív tag
Szerintem mindenki retteg attól, hogy a gyermeke beteg lesz. És hall az ember rengeteg bajról, ami előjöhet... De valahol mégis attól félek én is a legjobban, hogy cukros lesz valamelyikük. Nem mérem nekik rendszeresen a cukrukat, viszont mindig figyelek... Kicsit többet isznak, kicsit többet pisilnek, acetonos lehelet... Megpróbálok résen lenni, de nem túl aggódni. Már amennyire egy anya tud nem túl aggódni. Kitartás nektek, sok erőt! Az én legkisebb lurkóm is most másfél éves, így annyira előttem vagytok... De biztos vagyok benne, hogy tudtok neki sok csodás napot szerezni és meg fog barátkozni ezzel az életmóddal...

köszönjük a bíztatást és a kedves szavakat, nagyon sokat jelent, így ismeretlenül is :)
a legidegesítőbb az, hogy Ricsit (nem csak a cukor miatt) az elejétől próbáltuk úgy etetni, nevelni, hogy a mai világban és a mi helyzetünkben a lehető legegészségesebb legyen. 1 éves koráig csak bioalapanayagokból főztem neki, 15 hós koráig nem kapott tejterméket sem, egész a mai napig összesen 3 szelet kolbász és kb 10 szál ropi volt, amit megevett és volt benne nem természetes dolog. soha nem kapott csokit, cukrot, édesített frincfrancokat. nem is kívánja, a kórházban a doki majdnem leszídott, hogy ha hypoja van, nem issza meg még a gyümilét sem. nem a cukor miatt tettük, hanem hogy amíg a mi kezünkben van az élete irányítása, addig ne az édesség, az egészségtelen, de bűvös ízű kaja legyen a "jó". és annyi szülőt látok a játszón, aki nála kisebbeket is csokigolyóval, sós pereccel uzsonnáztat. persze nekik semmi bajuk... rossz érzés, na. az, hogy bármennyit megtettünk, mégsem volt elég :(
szerintem is épp azért jó a fórum, mert mindenki mást lát a legnagyobb nehézségnek, így tudjuk egymást segíteni, bíztatni. amikor valaki nagyon beletemetkezik a saját problémájába, néha jó hallani egy "külsős" véleményt, tapasztalatot, mert kimozdít, erőt ad.
de nem csodálom, hogy akiknek semmi baja, az nem szívesen olvassa ezeket a nehézségeket. én is úgy voltam vele, hogy mielőttmég Ricsi született, beleolvastam a cukorbeteg csecsemő topicba, de hamar abbahagytam, mert sokat sírtam, nagyon leterhelt lelkileg, hogy mennyire nehéz helyzet ez. és most benne vagyok, tessék. ez van, el kell fogadni és csak előre. nekem Mellettetek a férjem adja a legtöbb erőt, türelmet és megértést. Szerencsés vagyok, tudom, mert sokaknak ez nem adatik meg. Nekik meg remélhetőleg segít a fórum kicsit.
 

tubi

Aktív tag
Még egy dolog... Sokan mondják, hogy ugyan már, ezzel együtt lehet élni. Volt belgyógy dokim (akinél az első két gyerkőcöt szültem) mondta, hogy Ő is kipróbálta, diéta/napi 4-5 vércukor mérés/időre evés... KÉT HÉTIG csinálta!!!!!! Azt mondta, nem volt megterhelő!!!!!
erre csak azt tudom mondani: HAHA!!! pont az a nehéz ebben, hogy TUDOD, hogy ez örökre szól! nem mondhatod magadnak, hogy csak ezt az X időt bírjuk ki (ha most nekem azt mondanák, "csak" tíz év, sokkal, de sokkal jobban érezném magamat!!!).
 

umbra08

Aktív tag
Kedves Poe!

Gratulálunk, nagyon-nagyon sok boldogságot kívánunk a Babáknak, jó egészséget és nagyon sok örömet az egész családnak!!!
Nagyon szépek a csajszik!!!!!

Pusz:
Tökmag és Umbra
 

kmolli

Moderátor
Fórumvezető
Gratulálok Poe! Micsoda gyönyörű kislányok :) Jó egészséget nekik és nektek meg sok boldogságot! Egypetéjűek?
 

bogesz

Új tag
félre értettetek! nem az a baj,hogy mindenki kiírja magából én is ezt teszem,mert ti megértitek a problémáimat! a baj az,hogy ilyenkor megilyedek,megilyedek,hogy ez velem is bármikor előfordulhat. 27 év cukor után,már én sem tartozom fiatalok közé,első babával 32 évesen! hál' istennek a babucival semmi probléma,uh.szerint korának megfelelő méretekkel rendelkezik,most a 24.hétnél tartunk! mozogni is mozog ELEGET!
 

szandimon

Új tag
A belgyógyász és a szemészorvosom azt mondta - ha jól emlékszem - , hogy a 20. hét környékén várható a nagy borulás a cukorban... Most a 18. héten járok, de már legalább egy hete bolondulok meg a szörnyűséges eredményeimen. Szerencsére pumpával jól bírom rendezni, de normális ez már most? Nektek milyen tapasztalataitok voltak?
Én csak az oly sokszor elhangzott és elcsépelt aranyigazságot tudom neked írni, hogy "két terhesség sem egyforma". HIába akartam az első terhességemnél szerzett tapasztalatokra építeni a másodiknál, szinte semmiben sem tudtam :) Persze nagyvonalakban igaz ez a 20. hét után emelkedik az inzulin igény, a 35. hét után meg csökken, de szerintem hetekben is és mennyiségileg is lehetnek nagy eltérések. Ésatöbbi. Ahogy Mantanya írta, a lényeg, h mindig menj a cukrod után :D
 
Oldal tetejére