Jól van azért látom nem egyedi a gyerekem a kakóval, bár biztos voltam benne hogy nem csodabogár, mert szereti a kakaót, meg a lekvárt, finom is, bírja is, úgyhogy túlzottan nem foglalkozom a dologgal. Kimondottan nem tiltotta, csak nem értette miért kakaózunk, hát mert szereti, és kész. A gondom az volt konkrétan, hogy hogyan tusnám azt megoldani, hogy otthon fél hétkor megissza 10 gr nyi kakaót, és utána 9 kor az oviban reggelizne, valami kenyeret, és hogy erre hogyan adnám az inzulint. De nem kivitelezhető mert akkor ovónéninek kéne indítani a bólust, és egyenlőre ezt nem adom át neki. Azért ötlött fel bennem, mert a kakó után sokszór nyammog a reggelin, és nem igazán kell neki, azért gondoltam, hogy kakaó otthon, és reggeli az oviban. De bólusilag nem tudom megoldani. Ez volt a problémám, de a kakónál leragadtunk.
Én mostmár úgy kezelem a gyereket, hogy azt és úgy csinálom amit megtapasztalok, hogy jó és bírja, ez volt csecsemő korába is, mikor a védőnők össze vissza beszélltek, a kismama ne igyon tejet, ne egyen dinnyét stb.. miért ne, ha a baba bírja, nem puffasztja stb.. akkor miért ne. Ez ebben az esetben is így van, egyre inkább látom, a therápia, a diéta teljesen egyéni, ki ezt bírja ki azt, szereti nem szereti, ehet cukrosat, nem ehet, stb... ez mind egyéni dolog, és mi szülők látjuk, kezeljük, tapasztaljuk, és alkalmazzuk. Nem a kontrollokon dől el hogy milyen a gyerek anyagcseréje, és vc szintje hanem otthon, és azt bizony nekünk kell alakítani.