Inzulinpumpás tapasztalataim, nem diabéteszes létemre.
Tegnap délelőtt mentünk a Medtronichoz. Másfél óra alatt elmondták a pumpa használatának főbb mozzanatait. Nektek köszönhetően nagyon sok dolog ismerős volt ( bázis, bólus, kanül csere, beállítási lehetőségek.....). Egyszóval nem hülyén érkeztem oda!
(Nagyon sok reményt fűzök hozzá, már nem is emlékszem milyen volt a lányommal az élet,- akkor evett amikor éhes volt, nem nézegettük az órát, nem kellett mindig fél 7-kor kelni......stb.- és most majd talán teljesebb életet élhetünk és nem érzem magunkat "csodabogárnak" , nem fogom az étkezéseket utálni!)
Hogy a szülő is tudja milyen a pumpaviselet anyuka- azaz az én pocakomba (enyhe túlzás nagyra nőtt hasamat így emlegetni, na mindegy
) tettük a kanült. Vannak nagyotmondó emberek akik a vérvételre, vagy az injekcióra azt mondják: "nem is éreztem!" ami persze nem kis hazugság, mert még a szúnyog csípését is érezni lehet max. nem fáj nekik, de érzik.
Na mármost belőtték a tűt és hiába láttam és hallottam a kattanást, meresztettem a szememet, hogy biztosan benne van-e, vagy elszúrták mert nem éreztem semmit sem!
Persze ez lehet, hogy a vastag zsírpárnámnak köszönhető! :lol:
Estig viseltem a pumpát, amit csak azért vettem le, mert kevés fiz. sóval töltötték fel és már du. jelzett hogy ürül. Amúgy meg kétszer volt rajtam 24 órás vérnyomásmérő, meg 24 órás EKG monitor azokhoz képest ebben nem lett volna nagy kunszt aludni.
Azt kell mondanom, hogy egyáltalán nem volt macerás hordani (persze 1 nap volt csak, de mivel nekem ez "játék" nem pedig hasznos eszköz, ha szükség lenne rá nem lenne gond örök életen át viselni ), sőt oda kellett figyelni, hogy el ne felejtkezzem róla a mellékhelyiségbe való vonulásomkor!
A kanült bennthagytam ma estig, hogy megnézzem a vízállóságát, illetve hogy nem irritálja-e a bőröm. Ugyanis az Ekg tappancsra olyan szinten allergiás vagyok, hogy a 15-20 perces EKG terhelés alatt is kipirul és viszket, ott marad a nyoma egy napig.
(Jó hogy azon valami zselé van, hogy jobban vezesse az elektromosságot)
A kihúzástól tartottam egy kicsit, de egyáltalán nem volt rossz és szép a helye is, nem pirosodott be.
Ezt a kis beszámolót nem is igazából a pumpásoknak szántam (hisz ők mindezt tudják már), hanem aki esetleg ódzkodik és gondolkodik megpróbálja-e. Mi egy éve tanakodunk rajta és mostanra érett meg a dolog.
És már előre tudom, hogy ha használjuk majd, bánni fogom hogy ennyit vártunk vele!
De jobb későn, mint soha! - tartja a mondás is.
Szóval "már csak" meg kell tanulni biztonsággal a pumpa kezelését és mehetünk beállításra.