vighkata
Utolérhetetlen :) – moderátor
Hát kedves pumpások leírom a mai napi bénaságomat okulásul.
Tegnap jelzett a pumpám, hogy már csak 20 E van benne. Ki is vettem az inzulint a hűtőből, hogy szépen lassan melegedjen szobahőmérsékletűre. Aztán reggel meg bejöttem dolgozni, az inzulin meg otthon maradt. Sebaj, van ám bent nekem tartalék. Mire beértem, ezt mind el is felejtettem, és nem vettem ki a hűtőből. Reggelihez szépen beadtam amit be kell, aztán eljött az ebédidő. Cuki mérés 8,4 és elmentünk az ebédlőbe. Ott beadagolom a 3,5 E-t, és elkezd csipogni a kütyükém.
Na abban a pillanatban minden világossá vált, nem vettem ki az inzulint a hűtőből, és jobb híján inzulin nélkül kajáltam. A bólus eseményekben megnéztem, a 3,5 E helyett 0,5 E ment be.
Ebéd után tekerés a hűtőhöz, hűtőből inzulin ki, cickótartóba gyors melegítésre be, fél percenként forgatás az egyenletes felmelegedés érdekében. Addig előkészültem a pumpával. hát látom ám, hogy a fiókban nincs szett, csak kanül. Sebaj, kivételesen a régi csövet rakom vissza, de így a kanült sem bontottam fel, hanem bent hagytam a régit. Na összeszereltem a cuccosokat, légtelenítettem, cuki mérés, csak 10,4 mmol volt. Rácsatlakoztam a pumpára, és gondoltam beadom a hiáynzó 3 E inzulint, + 1 E-t a kanül feltöltésére. Kb fél óra múlva beugrott az agyamba, hogy nem cseréltem kanült, tehát az 1 E pluszt nem kellett volna beadnom. Újabb cukimérés 4,8-at mértem. Szóval nagyon gyorsan csökkent a cukim. De le kellett mennem egy másik irodába, ahol ki volt rakva két fürt szőlő az asztalra, és azt mondák, hogy csipegessek nyugodtan. Én pedig felfaltam az egyik egész fürt szőlőt (minek rakták ki, minek mondták, hogy csipegessek), amíg a számláimat lerendezték.
Most 2,5 órával a béna akcióm után 5,0 a cukim, tehát a felfalt szőlő tartott egyensúlyban.
Tanulság: Nem kell mazsolának lenni, hogy hibát kövessünk el, sokszor pont a megszokottság, vagy a rutin az, ami feledékennyé, vagy figyelmetlenné tesz.
Itt most nekem mákom volt, hogy nem csináltam nagyobb kilengést, sem hipot, sem hipert. Az tény, hogy mindig figyelni kell, még akkor is ha öregrókák vagyunk és rutinból cselekszünk. Senki sem tökéletes, mindannyian követhetünk el hibákat, tehát ezért senkit, de még magunkat sem vádolhatjuk. Nem dőlt össze a világ, előfordult és kész. Tanulunk(tam) belőle, és ez a fontos, így legközelebb jó eséllyel el tudjuk(dom) kerülni a "bénázást".
Gondolkodtam, hogy leírjam-e Nektek bénázásom történetét. Azért írtam le, mert lehet belőle tanulni. Ennyi. Ma otthon össze kell pakolnom a mindenféle cuccost, és holnap reggel behozni, hogy bármikor otthon marad az inzulin, vagy bármi szerelék, ne kerüljek kínos helyztebe.
Tegnap jelzett a pumpám, hogy már csak 20 E van benne. Ki is vettem az inzulint a hűtőből, hogy szépen lassan melegedjen szobahőmérsékletűre. Aztán reggel meg bejöttem dolgozni, az inzulin meg otthon maradt. Sebaj, van ám bent nekem tartalék. Mire beértem, ezt mind el is felejtettem, és nem vettem ki a hűtőből. Reggelihez szépen beadtam amit be kell, aztán eljött az ebédidő. Cuki mérés 8,4 és elmentünk az ebédlőbe. Ott beadagolom a 3,5 E-t, és elkezd csipogni a kütyükém.
Na abban a pillanatban minden világossá vált, nem vettem ki az inzulint a hűtőből, és jobb híján inzulin nélkül kajáltam. A bólus eseményekben megnéztem, a 3,5 E helyett 0,5 E ment be.
Ebéd után tekerés a hűtőhöz, hűtőből inzulin ki, cickótartóba gyors melegítésre be, fél percenként forgatás az egyenletes felmelegedés érdekében. Addig előkészültem a pumpával. hát látom ám, hogy a fiókban nincs szett, csak kanül. Sebaj, kivételesen a régi csövet rakom vissza, de így a kanült sem bontottam fel, hanem bent hagytam a régit. Na összeszereltem a cuccosokat, légtelenítettem, cuki mérés, csak 10,4 mmol volt. Rácsatlakoztam a pumpára, és gondoltam beadom a hiáynzó 3 E inzulint, + 1 E-t a kanül feltöltésére. Kb fél óra múlva beugrott az agyamba, hogy nem cseréltem kanült, tehát az 1 E pluszt nem kellett volna beadnom. Újabb cukimérés 4,8-at mértem. Szóval nagyon gyorsan csökkent a cukim. De le kellett mennem egy másik irodába, ahol ki volt rakva két fürt szőlő az asztalra, és azt mondák, hogy csipegessek nyugodtan. Én pedig felfaltam az egyik egész fürt szőlőt (minek rakták ki, minek mondták, hogy csipegessek), amíg a számláimat lerendezték.
Most 2,5 órával a béna akcióm után 5,0 a cukim, tehát a felfalt szőlő tartott egyensúlyban.
Tanulság: Nem kell mazsolának lenni, hogy hibát kövessünk el, sokszor pont a megszokottság, vagy a rutin az, ami feledékennyé, vagy figyelmetlenné tesz.
Itt most nekem mákom volt, hogy nem csináltam nagyobb kilengést, sem hipot, sem hipert. Az tény, hogy mindig figyelni kell, még akkor is ha öregrókák vagyunk és rutinból cselekszünk. Senki sem tökéletes, mindannyian követhetünk el hibákat, tehát ezért senkit, de még magunkat sem vádolhatjuk. Nem dőlt össze a világ, előfordult és kész. Tanulunk(tam) belőle, és ez a fontos, így legközelebb jó eséllyel el tudjuk(dom) kerülni a "bénázást".
Gondolkodtam, hogy leírjam-e Nektek bénázásom történetét. Azért írtam le, mert lehet belőle tanulni. Ennyi. Ma otthon össze kell pakolnom a mindenféle cuccost, és holnap reggel behozni, hogy bármikor otthon marad az inzulin, vagy bármi szerelék, ne kerüljek kínos helyztebe.
Na, ez már a dokinak is sok volt. :mrgreen: