Paleolit táplálkozás
- Téma inditó edinaxy
- Kezdés dátuma
vighkata
Utolérhetetlen :) – moderátor
napocska
Őstag
http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2010/08/02/Ellensegunk_a_tejbegriz/
"Együnk ennivalót. De ne sokat. És főként zöldségeket. [...] Ne együnk olyasmit, amit az ükanyánk nem ismert volna fel ennivalóként."
"Együnk ennivalót. De ne sokat. És főként zöldségeket. [...] Ne együnk olyasmit, amit az ükanyánk nem ismert volna fel ennivalóként."
vighkata
Utolérhetetlen :) – moderátor
Délelőtt a dolgozóban alig bírtam kivárni, hogy a cikket este elolvassam. Nagyon tetszett, köszike.http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2010/08/02/Ellensegunk_a_tejbegriz/
"Együnk ennivalót. De ne sokat. És főként zöldségeket. [...] Ne együnk olyasmit, amit az ükanyánk nem ismert volna fel ennivalóként."
Nekem ez a mondat tetszett még nagyon: "ami jó Szendi könyvében, az nem új, ami pedig új, az nem jó."
És a nagy arany igazság: "Az egészséges életmód alappillérei továbbra is a mértékletesség és a rendszeres testmozgás maradnak."
dg
Őstag
http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2010/08/02/Ellensegunk_a_tejbegriz/
"Együnk ennivalót. De ne sokat. És főként zöldségeket. [...] Ne együnk olyasmit, amit az ükanyánk nem ismert volna fel ennivalóként."
Napocska!
Köszi a cikket
Nagyon érdekes, jól felépített kritika és szerencsére szórakosztató stílusban! A cikk írója, szemben a szóbanforgó könyv szerzőjével, felkészült,továbbá ismeri azokat az alapszabályokat (zömmel formaiakat), amelyek egy tudományos célzatú írás megalkotásakor követendők!
Napocska!
Köszi a cikket
Nagyon érdekes, jól felépített kritika és szerencsére szórakosztató stílusban! A cikk írója, szemben a szóbanforgó könyv szerzőjével, felkészült,továbbá ismeri azokat az alapszabályokat (zömmel formaiakat), amelyek egy tudományos célzatú írás megalkotásakor követendők!
Én is köszönöm a cikket napocska, nekem is nagyon tetszett és nekem legjobban az az idézet tetszett, amit te írtál, az ükanyás
Azért vannak olyan dolgok ebben a cikkben is, amikből az derül ki, hogy nem egyértelmű számára a Szendi-féle háttér logika. De persze nem gondolom ma már, hogy ez a paleolit normális dolog
De én nem tudok egyértelmű állást foglalni egyik irány mellett sem, az új cikk mellett sem és Szendi mellett sem. Nekem még mindig vannak dolgok, amik nagyon érthetőek a Szendi által leírt elméletben és eddig igazi cáfolást nem nagyon láttam sehol, csak olyat, amiben logikai baki volt. A tejre gondolok pl meg a sok gabonára. Azokra az anyagokra, amik a tejben vannak, amik autoimmun folyamatokat idéznek elő a szervezetben. Ezzel konkrétan nem foglalkozik egyik orvos, Szendi-ellenző sem. Csak a statisztikákkal. Ettől még nem gondolom, hogy az rögtön öngyilkosság, ha megiszunk egy pohár tejet, de én tényleg elbizonytalanodtam, hogy ennyi tejterméket, amit az átlag ember (civilizált legalábbis) fogyaszt, azt tényleg megéri-e fogyasztani... az olvasmányaim alapján én azt szűrtem le, hogy igenis rossz nekünk a sok tejtermék. És a sok gabona is. Én nem azt mondom, hogy semmit sem szabad inni, hanem én úgy érzem, hogy a kevés nem árthat, de a sok az igen. És a gabonából is. Ezért nagyon szimpi ez az idézet: "Együnk ennivalót. De ne sokat. És főként zöldségeket. ...". Amiről sosem merült fel ilyen komolyan, hogy egészségkárosító, az a zöldség. Én azt gondolom, hogy a tejtermék napi szinten nem jó. A gabonát meg nem tudjuk nélkülözni, mégha kellene is, de a reggeli és esti 2 karéj vastag fehérkenyér helyett jobb lenne egy kis szelet teljes kiőrlésű kenyérféle, kevés hússal és valami zöldségfélével. Mindenesetre nagyon érdekesek számomra ezek a cikkek
napocska
Őstag
Igen, én is úgy gondolom, hogy mivel legtöbbük nem biokémikus, vagy orvos, fontos, hogy ismerjünk többféle véleményt ahhoz, hogy teljesebb képet lássunk. És egyiket sem úgy kell elfogadni, hogy na, ez most megmondja a tutit, hanem mindent kritikusan kell fogadnunk. Sajnos akkora információáradat van, és úgy el vagyunk már bizonytalanodva abban, hogy kinek higgyünk, hogy csak kapkodjuk néha a fejünket. Legalábbis én.
A legjobb megoldásnak én is azt az általánosan elfogadott nézetet tartom, hogy kiegyensúlyozott táplálkozás, főként zöldségekre építve, teljes kiőrlésű cuccok, kevés és nem zsíros hús, tejtermék és sok mozgás.
A legjobb megoldásnak én is azt az általánosan elfogadott nézetet tartom, hogy kiegyensúlyozott táplálkozás, főként zöldségekre építve, teljes kiőrlésű cuccok, kevés és nem zsíros hús, tejtermék és sok mozgás.
Zsu77
Új tag
Szia Molli!Ha beleszólhatok picit...A tejtermékeknél is igaz,mint MINDENRE (és innentől kezdve majdnem mindegy,hogy milyen diétáról beszélünk),hogy megfelelő mértékkel.Ha száműzzük őket,miatta igenis hiánybetegség léphet fel,gyakorlatilag elsőszámú kálciumforrásnak számítanak és azt mi nők legkésőbb a változáskorában és utána nagyon meg tudjuk érezni,ugye ezt nem kell pont neked elmagyarázni.;-) Fontos a megelőzés!!!
A lisztérzékenyek diétájánál pedig külön oda kell figyelni arra,hogy az A,D és B12 vitamin pluszba pótolva legyen.Ez utóbbi hiánya akár anaemia perniciosát is okozhat,igaz,évek kellenek,mire a raktárak 0 bevitel esetén kimerülnek,de tény,hogy nem a normális étkezés része a gluténmentes étrend.
Remélem nem haragszol az ellenérv miatt.
A cikket én is átfutottam,logikai érvelések egész sora,ütősebb lenne a szak-alapú(alternatívák ellen a legjobb...),de kétségtelen,hogy aranyosan érvel,bár engem sajnos nem segít ki:-(
A lisztérzékenyek diétájánál pedig külön oda kell figyelni arra,hogy az A,D és B12 vitamin pluszba pótolva legyen.Ez utóbbi hiánya akár anaemia perniciosát is okozhat,igaz,évek kellenek,mire a raktárak 0 bevitel esetén kimerülnek,de tény,hogy nem a normális étkezés része a gluténmentes étrend.
Remélem nem haragszol az ellenérv miatt.
A cikket én is átfutottam,logikai érvelések egész sora,ütősebb lenne a szak-alapú(alternatívák ellen a legjobb...
),de kétségtelen,hogy aranyosan érvel,bár engem sajnos nem segít ki:-(
Zsu77
Új tag
http://www.milkfacts.info/Nutrition%20Facts/Milk%20and%20Human%20Health.htm
Ebből kiderül, hogy nem érdemes elhagyni a tejtermékeket,
hacsak nem laktózérzékeny vagy tejalergiás valaki.
Legjobb ha csökkentett zsírtartalmú és pasztörizált tejet iszunk.
http://www.milkfacts.info/Nutrition Facts/Milk and Human Health.htm
Egy másik info
http://kindlermedical.blogspot.com/search/label/t%C3%A1pl%C3%A1lkoz%C3%A1si%20t%C3%A9vhitek
Az első link nagyon tetszetős,de a másodikban már első átfutásra találtam olyat,ami speciel nem igazán tetszett.Alap dolgot kérdőjelez meg,pedig átnézve az oldalt állítólag vágja a biokémiát.A legnagyobb probléma,hogy publikációkat jelentet meg: név nélkül.Az igazán tudományos körökben a publikációkhoz a nevet felvállalják és nem véletlenül.Én tuti fenntartással fogadom ezt az oldalt.Az első linket író Cornvell Universityt az USA legnagyobb kutatóegyetemének tartják,korábbi diákjai között jó néhány Nobel-díjas is van.Érdemes a cikkre odafigyelni tehát.És a tej mellett érvel elég hatékonyan.
Én nagyon örülök minden ilyen véleménynek, miért haragudnék?Szia Molli!Ha beleszólhatok picit...A tejtermékeknél is igaz,mint MINDENRE (és innentől kezdve majdnem mindegy,hogy milyen diétáról beszélünk),hogy megfelelő mértékkel.Ha száműzzük őket,miatta igenis hiánybetegség léphet fel,gyakorlatilag elsőszámú kálciumforrásnak számítanak és azt mi nők legkésőbb a változáskorában és utána nagyon meg tudjuk érezni,ugye ezt nem kell pont neked elmagyarázni.;-) Fontos a megelőzés!!!
A lisztérzékenyek diétájánál pedig külön oda kell figyelni arra,hogy az A,D és B12 vitamin pluszba pótolva legyen.Ez utóbbi hiánya akár anaemia perniciosát is okozhat,igaz,évek kellenek,mire a raktárak 0 bevitel esetén kimerülnek,de tény,hogy nem a normális étkezés része a gluténmentes étrend.
Remélem nem haragszol az ellenérv miatt.
A cikket én is átfutottam,logikai érvelések egész sora,ütősebb lenne a szak-alapú(alternatívák ellen a legjobb...
Szerintem nem teljesen írtam jól, mert én azt akarom mondani, hogy amit nem is tudom, milyen szervezet (WHO vagy ÁNTSZ vagy akármi....) napi mennyiségnek jónak gondol: szerintem az SOK. Tejből és gabonából biztosan. A napi 1 pohár tej, habart kaják, plusz joghurt napi szinten szerintem sok. A reggeli 2 szelet kenyér és az esti szelet kenyerek (főleg fehérek vagy félrozs, tökmindegy), ez marha sok, ráadásul ebédre is nagyon sokszor gabonás kaja van, a rántott dolgok, lisztes dolgok, a tészta (!)... Azt még nem sok helyen láttam ajánlásnak, hogy a napi kálcium bevitel első körben a zöldségből pótoljuk és ne a tejtermékekből. Mivel nálunk 1 éve alig van tejtermék, azért egy 1-2 éves gyereknél ez roppant fontos kérdés és kiderült, hogy lehet zöldséggel pótolni és mennyivel jobban járunk,mert mennyivel egészségesebb, mint a tejtermékek. Nem zárom ki (mostmár nem is allergiás annyira, tehát valamennyit kaphat) se nála se a többi családtagnál, de messze nem iszunk meg napi 1 pohár tejet, plussz a habart főzi plussz a kis joghurtunk plussz a tejes édességek. És a gabonafélék is sokkal jobba háttérbe szorultak. A főziben, egy lábosba teszek kb 2 kanál lisztet, rizstejjel csinálom amúgy is, inkább zöldség az egész, rántáshabarás szinte alig van benne.
Szóval ilyesmit nem nagyon hallok mástól, pedig Szendi első feltevése igenis érdekes és szívesen olvasnék erről tudományos cikkeket (a tejben található anyagok autoimmun reakciót okozó mivoltukról, vagy a gluténról).
Egyébként meg, aki tejtermékeket eszik naponta, annál sem 100% a kalcium sem, sok kalcium hiányos ember van, aki eszik tejterméket. Sok zöldségben sokkal jobban felszívódó kálcium van, mint a tejtermékekben. Ha jól rémlik, egy nagyon jó példa a mák. Meg a tojáshéj
A D vitaminhiányról sokat lehet olvasni, gabonát fogyasztók és nem fogyasztók körében, a civilizált társadalomban (főleg a naptejek óta) általános a súlyos D vitaminhiány. Az A-t meg elég könnyű pótolni, szerintem a zöldségekkel ez sem probléma. A lényeg az, hoyg mindenből keveset (sokkal kevesebbet, mint amit a védőnő vagy akárki ajánl) lenne jó enni és legalább 10x annyi zöldséget, mint amit egy átlag ember fogyaszt. A zöldségen van a hagsúly. Ha valaki nem eszik tejtermékeket és nem eszik gabonákat, de nem fogyaszt mellette rengeteg zöldséget, ott nyilván hiánybetegség lép fel, ez jellemző a magyarokra amúgy is (a kevés zöldség). Aki viszont zöldséggel eszi tele magát üres Chk és kalóriák helyett, annál a tejtermékek kiiktatása és a gabona kiiktatása sem probléma. És arról nem is beszélve, hogy ma már sok természetes alapanyagú étrendkiegészítő van, mivel nem jutunk hozzá rendesen a friss és vitamindús zöldségekhez és gyümölcsökhöz, márpedig ezek az alapvető tápanyagforrásunk nagyon régóta. Ezek lennének, ha beszerezhetőek lennének...
Az orvostudomány és a vitaminok fontossága igen érdekes. Amikor egy orvos azt mondja nekem, hogy szedjem a vitamint, ha hiszek benne, mert csak pszichésen segít az embernek, az azért számomra meghökkentő. Meg,hogy felesleges néhány kis szem c vitaminnál többet is beszedni egy náthánál. Holott saját magamon tapasztaltam meg, hogy vissza tudtam folytani egy náthát a napi 1.5gr c vitaminnal. Az orvosi egyetemen ilyet nem tanítanak, ott nincs szó a létfenntartás természetességéről. Ezért a dietetikusnak sem tudok sajnos hinni.
Zsu77
Új tag
Hm-hm...Azt látom igazából,hogy az a probléma,amit a Szendi és a velük egy oldalt vallók elindítottak,nagyon begyűrűzött a társadalomba.A tudomány tekintélyének általános rombolása folyik nem tudományos alapokon.Természetesen a multidiszciplinaritás megköveteli,hogy ma már túlnézzünk azon,hogy egy ember pusztán egy biokémiai törvényeken alapuló sejthalmaz lenne,de amikor alapvető tudományos elveket kezdenek ki az áltudomány hívei és az emberek vakon követik őket,az már baj.Jó az,amikor egy olyan fiatal tudomány ágban(mert azért fiatal),mint a táplálkozástudomány új kérdések merülnek fel,de csak azokat az elemeket volna szabad beemelni a köztudatba,amelyek egyértelműen bizonyítottak.Nagyon veszélyes dolog hipotéziseket tudományos tényként kezelni.Már pedig ami nincs bizonyítva az csak hipotézis.Azok a táplálkozástudományi elvek,amelyek a hagyományosat,a mindenki által ismert elveket hirdetik eléggé megalapozottak.A változás pedig idő.Olykor meglehetősen sok idő.(Amennyiben bebizonyosodik szükségszerűsége és itt a bebizonyosodás kerül időbe).Egyikünk sincs abban a helyzetben,hogy megítéljen,vagy felülbíráljon dolgokat.Ha valaki orvos létére azt mondja,hogy nem érdekli,hogy a tudomány képviselői mit mondanak,akkor azt "szakszerűen" nyugodtan nevezhetjük kuruzslónak.Ökörhiba az,amit ír a diabetesről.Neki elnézhető ez?Plusz szembemegy a tudománnyal orvos létére.És ne érje kritika?Mindazáltal én magam is válaszokat keresek nem csak paleo ügyben,hanem sok más divat-diéta ügyében.Bár fő érdeklődési és kutatási-érdeklődési köröm nem ezek,de mint a jövő kihívása fontos számomra.A tudomány világa erős és bebiztosított(értsd: leinformálható) rendszeren áll,kezdve mondjuk Newtonnal...(nálam legalábbis mindenképp,lenyűgöz,hogy milyen alapot húzott...)Nem baj,ha az ember újat keres,de azt keresse biztonságon belül,tegye azt nyilvánosan,tudományos alapokon,ami alatt az eddig elért kutatási eredményeket értem.A természet törvényeit nem lehet felülírni egy tollvonással.Pontosabban meg lehet próbálkozni vele...
Hogy a vitamin pszihésen segít...Nos amikor másra van szükség,akkor feltétlenül.Nem hoztad le a teljes sztorit,bár...tudom,hogy vannak érdekes orvosok,nem erről van szó.A C-vitamin megadózisa elég vitatott téma pont a vesekőképződés veszélye miatt.Az a 10.000mg-os adagolás,amit jó páran szajkóznak elég veszélyes.Az orvosi egyetemen hidd el,elég sokmindent megtanítanak ahhoz,hogy kiváló orvosokat kapjunk.És nem is olyan rossz a hiba%... A dietetikusok pedig bármily furcsa,bizony jobban értik a táplálkozástudományi kérdéseket,(mert ők tanulják,az orvosok nem,)mint a dokik.
Molli!Ha az orvosoknak,dietetikusoknak nem hiszel,hanem inkább azoknak,akik átlépik a természeti törvényeket és a levegőbe beszélnek,az hol lesz jó neked?
Emberek odáig mennek el,hogy egy aneszteziológusnak(!!!) meg akarják mondani,hogy melyik szerrel altasson...Nem.Nem lehet összeolvasni annyi információt,ami felérne az orvosi egyetemmel.
Remélem,hogy nem bántottalak meg,nem áll szándékomban.Ha bármi olyan,ne haragudj érte.Csak beszélgetünk.Nekem szükségem van az ellenvéleményekre.
)Nem baj,ha az ember újat keres,de azt keresse biztonságon belül,tegye azt nyilvánosan,tudományos alapokon,ami alatt az eddig elért kutatási eredményeket értem.A természet törvényeit nem lehet felülírni egy tollvonással.Pontosabban meg lehet próbálkozni vele...Hogy a vitamin pszihésen segít...Nos amikor másra van szükség,akkor feltétlenül.Nem hoztad le a teljes sztorit,bár...tudom,hogy vannak érdekes orvosok,nem erről van szó.A C-vitamin megadózisa elég vitatott téma pont a vesekőképződés veszélye miatt.Az a 10.000mg-os adagolás,amit jó páran szajkóznak elég veszélyes.Az orvosi egyetemen hidd el,elég sokmindent megtanítanak ahhoz,hogy kiváló orvosokat kapjunk.És nem is olyan rossz a hiba%...
A dietetikusok pedig bármily furcsa,bizony jobban értik a táplálkozástudományi kérdéseket,(mert ők tanulják,az orvosok nem,)mint a dokik.Molli!Ha az orvosoknak,dietetikusoknak nem hiszel,hanem inkább azoknak,akik átlépik a természeti törvényeket és a levegőbe beszélnek,az hol lesz jó neked?
Emberek odáig mennek el,hogy egy aneszteziológusnak(!!!) meg akarják mondani,hogy melyik szerrel altasson...Nem.Nem lehet összeolvasni annyi információt,ami felérne az orvosi egyetemmel.
Remélem,hogy nem bántottalak meg,nem áll szándékomban.Ha bármi olyan,ne haragudj érte.Csak beszélgetünk.Nekem szükségem van az ellenvéleményekre.
Ne aggódj már, nem bántasz meg
Értelmesen beszélgetünk.Először is,nem 10gramm C vitamint írtam, hanem 1.5grammot.... nem ugyanaz. És a vesekőképződés nincs bizonyítva, azok az orvosok, akik ajánlanak nagyon sok c vitamint a betegnek, azt mondják, hogy még egyszer sem lett veseköve egyik betegüknek sem, de persze a kutatások akármit be tudnak bizonyítani.
Zsu, bár nem tudom, hogy mennyi kórházi élményed van, akár magaddal, akár gyerekekkel, de le merném fogadni, hogy nem sok. Lehet, hogy nincs igazam, akkor meg valszeg szerencsés vagy, hogy nem szembesültél a magyar kórházi, orvosi gyakorlattal eleget a kórházi tartózkodásod ellenére (persze a betegségektől is függ, hogy mivel szembesül az ember).
Én már rengetegszer szembesültem azzal az egyszerű orvosi ignoranciával, amivel nyilván sokan szembesültek már, akik "járnak" kórházba és mondjuk van annyi magukhoz való eszük, hogy nem fogadnak el mindent vakon, hanem első körben szeretnék megérteni, hogy mit miért akarnak velük csinálni-megetetni. Attól kezdve, hogy a fél családom orvos, azon át, hogy általuk neves és nagyon elismert orvosokhoz járogattunk az elmúlt években, tényleg van némi tapasztalatom az ügyben és riasztó. Igen, az orvosi szaktudást elismerem, de az orvosi szaktudás véleményem szerint nem terjed ki az életmód meghatározására vagy ha igen, akkor nagyon el van tévelyedve. Többek között az egyik legjobb barátnőm kutatóorvos, aki maga is egyetért velem.
Az orvosi szakma a betegségek gyógyításáról szól, nem pedig az egészség megőrzéséről. Ugyan ez is benne van elvileg, de lássuk be, hogy igazán akkor is a betegségek gyógyításával foglalkozik.
Simán ki lehet próbálni, akárkinek, hogy milyen az, amikor 2/3 részt zöldséget és gyümölcsöt eszik és kevés (nagyon kevés) tejterméket és gabonát plussz étrendkiegészítőt. Én kipróbáltam és alig akartam hinni az érzékeimnek. Elkezdtem a már az előzőekben leírtak szerint kajálni, eszem plussz vitaminokat (természetes alapanyagúakat) és más ember lettem. Nem mondja egyik orvos sem, hogy amit csinálok, az rossz. De az RDA által meghatározott mennyiségeket szajkózza mindenki. 60mg c vitamin??? És nem, nem vagyok Lenkei párti, azt gondolom, hogy ő túlzásba vitte (és más rosszat is gondolok róla).
Ha beteg vagyok, orvoshoz megyek, hogy diagnosztizáljon első körben és megértsem a terápiát és eldöntsem, hogy akarom-e (pl azért, mert cukros vagyok és 1 napja lázas, még nem fogom beszedni az antibiotikumot... 10ből 9 orvos ezt mondja). Én már mentettem meg a hasamban az egyik gyerekem életét ezzel a mentalitásommal, és miután havi rendszerességgel adott antibiotikumot a gyerekorvosunk a gyerekeknek, akkor kezdtem el ezzel is foglalkozni, orvost váltottunk és elkezdtem a vitaminokat és érdekes, utána 5 hónap alatt volt egyszer az egyiknek egy antibiotikumos kúra és ennyi (előtte tényleg havi egyszer volt). Ha én nem kezdek el másfelé is nézni és vakon elfogadom, amit mondanak nekem, az egyik gyerekem már nem élne és nem tudom, a másik milyen állapotba került volna a sok gyógyszerezés után évek múlva és persze én is, ha nem bírálok felül néha döntéseket. Az a mennyiségű gyógyszer, amit nekem már felírtak, rémisztő és alig szedtem be belőlük, mert elkezdtem mást is figyelembe venni, jobban utánanézni és 90%-ban kiderült, hogy nem kell feltétlenül gyógyszerhez nyúlni. Ha csak azt nézem, hogy az egyszerű IBS-emre kaptam Crohn elleni gyógyszert.... nem vettem be. Elkezdtem zöldségeket enni és sokat mozogni és meggyógyultam. A vállamra szteroidos injekciót akartak adni, nem mentem el beadatni, hanem hosszas gondolkodás után rájöttünk, hogy a hátam annyira be tud állni, hogy ettől fáj a vállam is (doki szerint a cukorbetegségtől meszesedett el 25 évesen és ezért gyulladásban is van... nem lett igaza szerencsére), csak ki kell masszírozni és lám, helyrejött. De szteroiddal akartak tömni más esetekben is, amikor nem kellett végül. Ha én ezeket nem bírálom felül, és nem indulok el egy alternatív úton, akkor most biztosan nem lenne itt két egészséges fiam.
De minden esetben orvoshoz megyek és az ő véleményük az első. Onnan indulok tovább,ha úgy érzem, hogy kell. Az egészséges étkezésről meg szerintem egy orvos csak általános szakmai ajánlást tudja, ami pedig nekem nagyon furcsa, mert hogy lehetne mindenkinek általánosan ajánlani? Vagy max a kg alapján? Szerintem az általános, szakmai ajánlások jobbak, mint amit azátlag magyar követ, de messze nem az, ami az optimális lenne.
Zsu77
Új tag
"Ne aggódj már, nem bántasz meg Értelmesen beszélgetünk."
Akkor jó...
"Először is,nem 10gramm C vitamint írtam, hanem 1.5grammot.... nem ugyanaz. És a vesekőképződés nincs bizonyítva, azok az orvosok, akik ajánlanak nagyon sok c vitamint a betegnek, azt mondják, hogy még egyszer sem lett veseköve egyik betegüknek sem, de persze a kutatások akármit be tudnak bizonyítani."
Persze-persze.Értettem én,csak ez volt eddig a legszélsőségesebb példa,amivel találkoztam.A vesekőképződés és minden ilyen hajlam kérdése(genetika) elsősorban,de ki is tudja megmondani,hogy etéren hogy is áll...Nézzük csak így: (tehát adott a rossz genetika ezen esetekben és akkor:
-túl sok hús->köszvény
-túl sok c-vitamin->vesekő (ez esetben viszont bizonyítottan)
De ezeket nem emlegeti a paleo,csak a lisztérzékenységet,mert... miért is?
"Attól kezdve, hogy a fél családom orvos..."
Éppen ezért csodálkozom,mert ha valakinek,neked tudnod kéne,hogy Mariska néni,meg a menye nem éppen alkalmasak arra,hogy felülbíráljanak dolgokat...Máris írom,mielőtt elszálltság érzetét kelteném...
Van egy orvostanhallgató ismerősöm,aki nagyon tehetséges és nagyon ott van a szeren és aki szintén kutatóorvos akar lenni.Vele rengeteget eszmecserélünk,nála szoktam "vizsgázni" és egyben vizsgáztatni a tanáraim is,a tankönyveim is...:-( Mit jelent ez...Én bevágom az anyagot(anatómia,biokémia,élettan)aztán eszmecserélünk órákon át "azokról a dolgokról,amiket mind a ketten ismerünk"(ha szabad ezt a kis micimackódalt idéznem).Én felmondom neki a tankönyvem és ő szinte mondatonként int le,hogy "Igen,de...Igen,de..." és én megtanultam,hogy az életben semmi sem fekete vagy fehér.Egy orvos,ha igazán érti,amit tanult,sokkal jobban átlátja,átérti és fogja a témát,mint amit össze tudunk (Mariska néni,menye meg én) olvasni,tanulni(pedig én is ugyanarra az egyetemre járok)Én sokkal többet tanulok és alaposabban,mint a társaim,de ő mégis mindig megdöbbent valamivel.Rengeteget tanultam már tőle.Pedig még csak hallgató...Én is tudom,ő is tudja,hogy van elég elbaltázott szaki(nem csak orvos,dietetikus is),akik szerint a vizsgán nem jól kell tudni,hanem jól kell húzni,de ez azért nem annyira általános és zömük előbb vagy utóbb kipotyog.
"...azon át, hogy általuk neves és nagyon elismert orvosokhoz járogattunk az elmúlt években, tényleg van némi tapasztalatom az ügyben és riasztó...."
Neves és elismert - riasztó.Nekem ez a kettő nem passzol.Meg a riasztó mire vonatkozik?Emberileg,vagy szakmailag?Ezutóbbi esetében nem lehet elismertségről beszélni.
"...Igen, az orvosi szaktudást elismerem, de az orvosi szaktudás véleményem szerint nem terjed ki az életmód meghatározására vagy ha igen, akkor nagyon el van tévelyedve. Többek között az egyik legjobb barátnőm kutatóorvos, aki maga is egyetért velem."
Ezt nem tudom értelmezni.
"Az orvosi szakma a betegségek gyógyításáról szól, nem pedig az egészség megőrzéséről. Ugyan ez is benne van elvileg, de lássuk be, hogy igazán akkor is a betegségek gyógyításával foglalkozik."
Jelenleg.De átalakulóban van.A prevenció fiatal ág, most van feltörőben és nagy eredmény,hogy az egészségtudományi karon van már doktori iskola,amit a patológia fogadott be...Csak jó reményemet tudom kifejezni.
"az RDA által meghatározott mennyiségeket szajkózza mindenki"
Mindenki,aki nem olvasott ettől eltérő pozitív publikációt.Névvel és bizonyítottan.(esetszám,hatás,stb)Újra mondom: nincs biztonság,csak a meghatározott módozaton belül.A kutatások nem csak a c-vitaminnal kapcsolatban fontosak,hanem bármi más ügyben is.Folyamatosan jelennek meg publikációk,köztük változások is,csak szemmel kell kísérni.Ez alapvető követelmény ma már minden egészségügyben dolgozótól,csak sajnos nehéz behajtani,ha az illetőnek nincs rá affinitása...:-(
De: semmiképpen sem olyan emberekre kell hallgatni,akik a tudományt fikázzák!Mert az veszélyes...A tudomány nem beállt őskövület.De a változásokhoz,ha szükséges, kísérletek szükségeltetnek.Azt megkerülni vakmerőség és felelőtlenség.Ha annyira igaz,amit ír,hát bizonyítson.Meg van a módja.A tudomány nem kísérlet-ellenes.Az antitudósok azok...De vannak hipotézisek,amiket nem is érdemes felkapni,mert alapvető követelmény,hogy korábbi kutatási eredményekkel összhangban legyen,minimum ne menjen vele szembe...Nem lehet állandóan újra és újra az egész (már egyszer bizonyított) tételeken átmenni mindenkinek,aki csak él és mozog.Ha érted mit akarok mondani.Mindazáltal a táplálkozástudomány -újra mondom- elég fiatal és sok még az,ami felfedezésre vár,sok a bejáratlan terület és az antitudósok ezt használják ki,akár butaságból,akár pénzszerzésből teszik is.Nagyon fontos,hogy az egyes állítások legális keretek között történjenek,a paleonál és más divat diétáknál én ezt nagyon (és tudom,hogy jogosan)hiányolom.
"De minden esetben orvoshoz megyek és az ő véleményük az első. Onnan indulok tovább,ha úgy érzem, hogy kell."
Ebben biztos vagyok.;-)
"Az egészséges étkezésről meg szerintem egy orvos csak általános szakmai ajánlást tudja, ami pedig nekem nagyon furcsa, mert hogy lehetne mindenkinek általánosan ajánlani? Vagy max a kg alapján? Szerintem az általános, szakmai ajánlások jobbak, mint amit azátlag magyar követ, de messze nem az, ami az optimális lenne."
Ez nem meglepő.Nem tanulnak táplálkozástudományt.Jelenleg úgy néz ki,hogy az én drága orvostanhallgató barátommal tudományt cserélünk...Én tanulok az orvosi élettanból (Fonyó),meg a nagy orvosi biokémiából,ő meg jön élelmiszertudományozni,kolloidikázni...Szerintem előadásainkon is ott fogunk virítani,ez már múlt évben is felmerült,csak akkor nem tudtuk összeszervezni...:-(
Talán egyszer mi is kikutathatjuk azt,ami a legjobban érdekel...
Akkor jó...
"Először is,nem 10gramm C vitamint írtam, hanem 1.5grammot.... nem ugyanaz. És a vesekőképződés nincs bizonyítva, azok az orvosok, akik ajánlanak nagyon sok c vitamint a betegnek, azt mondják, hogy még egyszer sem lett veseköve egyik betegüknek sem, de persze a kutatások akármit be tudnak bizonyítani."
Persze-persze.Értettem én,csak ez volt eddig a legszélsőségesebb példa,amivel találkoztam.A vesekőképződés és minden ilyen hajlam kérdése(genetika) elsősorban,de ki is tudja megmondani,hogy etéren hogy is áll...Nézzük csak így: (tehát adott a rossz genetika ezen esetekben és akkor:
-túl sok hús->köszvény
-túl sok c-vitamin->vesekő (ez esetben viszont bizonyítottan)
De ezeket nem emlegeti a paleo,csak a lisztérzékenységet,mert... miért is?
"Attól kezdve, hogy a fél családom orvos..."
Éppen ezért csodálkozom,mert ha valakinek,neked tudnod kéne,hogy Mariska néni,meg a menye nem éppen alkalmasak arra,hogy felülbíráljanak dolgokat...Máris írom,mielőtt elszálltság érzetét kelteném...
Van egy orvostanhallgató ismerősöm,aki nagyon tehetséges és nagyon ott van a szeren és aki szintén kutatóorvos akar lenni.Vele rengeteget eszmecserélünk,nála szoktam "vizsgázni" és egyben vizsgáztatni a tanáraim is,a tankönyveim is...:-( Mit jelent ez...Én bevágom az anyagot(anatómia,biokémia,élettan)aztán eszmecserélünk órákon át "azokról a dolgokról,amiket mind a ketten ismerünk"(ha szabad ezt a kis micimackódalt idéznem).Én felmondom neki a tankönyvem és ő szinte mondatonként int le,hogy "Igen,de...Igen,de..." és én megtanultam,hogy az életben semmi sem fekete vagy fehér.Egy orvos,ha igazán érti,amit tanult,sokkal jobban átlátja,átérti és fogja a témát,mint amit össze tudunk (Mariska néni,menye meg én) olvasni,tanulni(pedig én is ugyanarra az egyetemre járok)Én sokkal többet tanulok és alaposabban,mint a társaim,de ő mégis mindig megdöbbent valamivel.Rengeteget tanultam már tőle.Pedig még csak hallgató...Én is tudom,ő is tudja,hogy van elég elbaltázott szaki(nem csak orvos,dietetikus is),akik szerint a vizsgán nem jól kell tudni,hanem jól kell húzni,de ez azért nem annyira általános és zömük előbb vagy utóbb kipotyog.
"...azon át, hogy általuk neves és nagyon elismert orvosokhoz járogattunk az elmúlt években, tényleg van némi tapasztalatom az ügyben és riasztó...."
Neves és elismert - riasztó.Nekem ez a kettő nem passzol.Meg a riasztó mire vonatkozik?Emberileg,vagy szakmailag?Ezutóbbi esetében nem lehet elismertségről beszélni.
"...Igen, az orvosi szaktudást elismerem, de az orvosi szaktudás véleményem szerint nem terjed ki az életmód meghatározására vagy ha igen, akkor nagyon el van tévelyedve. Többek között az egyik legjobb barátnőm kutatóorvos, aki maga is egyetért velem."
Ezt nem tudom értelmezni.
"Az orvosi szakma a betegségek gyógyításáról szól, nem pedig az egészség megőrzéséről. Ugyan ez is benne van elvileg, de lássuk be, hogy igazán akkor is a betegségek gyógyításával foglalkozik."
Jelenleg.De átalakulóban van.A prevenció fiatal ág, most van feltörőben és nagy eredmény,hogy az egészségtudományi karon van már doktori iskola,amit a patológia fogadott be...Csak jó reményemet tudom kifejezni.
"az RDA által meghatározott mennyiségeket szajkózza mindenki"
Mindenki,aki nem olvasott ettől eltérő pozitív publikációt.Névvel és bizonyítottan.(esetszám,hatás,stb)Újra mondom: nincs biztonság,csak a meghatározott módozaton belül.A kutatások nem csak a c-vitaminnal kapcsolatban fontosak,hanem bármi más ügyben is.Folyamatosan jelennek meg publikációk,köztük változások is,csak szemmel kell kísérni.Ez alapvető követelmény ma már minden egészségügyben dolgozótól,csak sajnos nehéz behajtani,ha az illetőnek nincs rá affinitása...:-(
De: semmiképpen sem olyan emberekre kell hallgatni,akik a tudományt fikázzák!Mert az veszélyes...A tudomány nem beállt őskövület.De a változásokhoz,ha szükséges, kísérletek szükségeltetnek.Azt megkerülni vakmerőség és felelőtlenség.Ha annyira igaz,amit ír,hát bizonyítson.Meg van a módja.A tudomány nem kísérlet-ellenes.Az antitudósok azok...De vannak hipotézisek,amiket nem is érdemes felkapni,mert alapvető követelmény,hogy korábbi kutatási eredményekkel összhangban legyen,minimum ne menjen vele szembe...Nem lehet állandóan újra és újra az egész (már egyszer bizonyított) tételeken átmenni mindenkinek,aki csak él és mozog.Ha érted mit akarok mondani.Mindazáltal a táplálkozástudomány -újra mondom- elég fiatal és sok még az,ami felfedezésre vár,sok a bejáratlan terület és az antitudósok ezt használják ki,akár butaságból,akár pénzszerzésből teszik is.Nagyon fontos,hogy az egyes állítások legális keretek között történjenek,a paleonál és más divat diétáknál én ezt nagyon (és tudom,hogy jogosan)hiányolom.
"De minden esetben orvoshoz megyek és az ő véleményük az első. Onnan indulok tovább,ha úgy érzem, hogy kell."
Ebben biztos vagyok.;-)
"Az egészséges étkezésről meg szerintem egy orvos csak általános szakmai ajánlást tudja, ami pedig nekem nagyon furcsa, mert hogy lehetne mindenkinek általánosan ajánlani? Vagy max a kg alapján? Szerintem az általános, szakmai ajánlások jobbak, mint amit azátlag magyar követ, de messze nem az, ami az optimális lenne."
Ez nem meglepő.Nem tanulnak táplálkozástudományt.Jelenleg úgy néz ki,hogy az én drága orvostanhallgató barátommal tudományt cserélünk...Én tanulok az orvosi élettanból (Fonyó),meg a nagy orvosi biokémiából,ő meg jön élelmiszertudományozni,kolloidikázni...
Szerintem előadásainkon is ott fogunk virítani,ez már múlt évben is felmerült,csak akkor nem tudtuk összeszervezni...:-(Talán egyszer mi is kikutathatjuk azt,ami a legjobban érdekel...
Szerintem egyirányban haladunk az írásainkkal Csak néhány pont:
"Persze-persze.Értettem én,csak ez volt eddig a legszélsőségesebb példa,amivel találkoztam.A vesekőképződés és minden ilyen hajlam kérdése(genetika) elsősorban,de ki is tudja megmondani,hogy etéren hogy is áll..."
Másik irányból nézem én a dolgokat, azaz én most a másik irányról akartam írni Arról, hogy az orvos ajánlása a napi 60mg c vitamin, esetleg a 200mg-os, ha mondjuk beteg vagy... Ez nulla és engem nagyon dühít, hogy ebben ennyire régimódiak az orvosok. Sok embernek csupán az, ha szedne vagy enne rendes vitamint (nem egy centrumot vagy ilyen műanyagokat), megszűnnének a problémáik, ehelyett kezelik őket mindenfélével és sosem gyógyulnak meg. Mert a doki szerint bőven elég pl a 60mg c vitamin, ha amúgy nem vagy éppen beteg. Nem kell a 10gr, nyilván nem, de azért a 60mg és mondjuk egy 200mg között már jelentős különbség van és még a 200mg sem elég, ha valaki nem eszi meg másból a többi c vitamint (márpedig nem szokták). Van, aki vígan eléldegél 60mg c vitaminnal is, de valószínűleg ő megeszi másból vagy tényleg olyan génjei vannak, de ez nem általános, hanem ez a ritka.
"Éppen ezért csodálkozom,mert ha valakinek,neked tudnod kéne,hogy Mariska néni,meg a menye nem éppen alkalmasak arra,hogy felülbíráljanak dolgokat..."
Hát ez az! Én ezen vagyok felháborodva, hogy ha én egy Mariska néni lennék, már olyan szinten teli lettem volna tömve gyógyszerekkel, hogy nem tudom, mi lenne most a májammal. Meg a cukrommal... meg a vesémmel... És éppen ez az, ami miatt fenntartással kell lenni, ha egy orvos azonnal adja a gyógyszert. És ez a rossz az egészben, hogy ezt kevesen tudják végiggondolni és itt jön képbe az életmód. Ha azt mondják a magyar embernek, hogy egyen sok zöldséget és kevés húst, na meg mozogjon sokat, akkor a magyar átlag ember megeszi a vacsihoz és a reggelihez az 1 paradicsomot és paprikát plusz az 1 nagy karéj kenyeret, az ebédhez valami minimális zöldségfélét választ (mondjuk egy csirke dubarry módra), a húsból ugyan nem domináns mennyiséget eszik, de mondjuk a napi 300gr husi megvan simán vagy több is felvágottal együtt és még mindig többnyire sertés vagy marha lesz a tányéron és akkor a köret marad, max nem sültkrumpli, hanem rendes rizs vagy tészta, de rendesen meglesz a napi 250-300gr CH is simán és akkor azt gondolja magáról (és nyilván az orvos is), hogy lényegében ő most diétázik. Ráadásul diétának fogják fel, ami ugye ideiglenes, mert ki a fene akar élete végéig diétázni? Szóval egyrészt itt kellene az orvosoknak beavatkozni és más fogalmi rendszerrel megpróbálni elmagyarázni a páciensnek, hogy pontosan mit jelent az egészséges étkezés. De mivel maguk az orvosok sem nagyon vannak tisztában ezzel, ezért ilyen ködös az egész és ilyen nagy általánosságokat hallani csak, amit Mariska néni úgy dolgoz fel, ahogy azt az ő életébe a legkönnyebben beillesztheti és ugyan egészségesebben fog enni, mint azelőtt, de még messze áll attól, hogy valóban sok zöldséget, kevés Cht és húst egyen. És a gyerekeknek sem tanítja meg senki, mert amlyen kaja a közétkeztetésben megy... Diszciplina ide vagy oda, a magyarok étkezése úgy ahogy van katasztrófa, mindegy mit tanítanak az orvosin. És az orvosok hozzáállása is az - a gyakorlatban és nem az egyetemen. A dietetikusok meg nem túl felelőségteljesek, nekik igazából tökmindegy, hogy betartod-e a ditétát, ő elmondja, amit tud, aztán szélnek ereszt, ez sem megfelelő (és amit mond, az sem mindig OK).
Mindenesetre ez egy érdekes téma és a közvetlen környezetemben is sokszor harcolok (pl szüleimmel, akik szerint, ha eddig így és így élt az emberiség, én miért nem iszom meg a napi fél liter tejemet és miért nem jó nekem a paprikás krumpli és a virsli ebédre). Napi téma... Úgyhogy terítéken is van
"Neves és elismert - riasztó.Nekem ez a kettő nem passzol.Meg a riasztó mire vonatkozik?Emberileg,vagy szakmailag?Ezutóbbi esetében nem lehet elismertségről beszélni."
Riasztó: mindkettő, emberileg is és szakmailag is. Amikor a nagyon híres, neves doki azt mondja, hogy azért van begyulladva a vállam, mert cukros vagyok és nem is hajlandó tovább foglalkozni a témával (egy nega röntgen után), szedjek mindenféle gyulladáscsökkentőt, aztán autodidakta módon továbbmenve kiderül, hogy csak a hátam egyszerűen beállt (tiszta görcs volt a hátizmom) és ki kellett masszírozni és megszűnt a vállfájásom, akkor ez emberileg is és szakmailag is riasztó számomra, azért riasztó, mert megbíztam benne és kiderült, hogy nem lehet megbízni csak úgy egy számomra új orvosban. És nagyon sok ilyet tudnék még, hajjaj... Ilyen orvosokból, akik emberileg egy rakás magas vércukornak tekintenek vagy éppenséggel csak egy akárkinek, aki pont olyan, mint a könyvben az illusztráció ember vagy az egyetemen a próbabábu, ez rettenetes. Az orvosoknak nem csak azt kellene tudniuk, hogy milyen gyógyszert kell adni, ha a betegnek Crohn betegsége van, hanem azt is, hogy pontosan hogyan diagnosztizáljuk (hát kevesen tudják még a híres gasztrosok is) és azt is, hoyg a beteg milyen ember, hogyan kell vele ahhoz bánni, hogy az állapota a megalázástól ne rosszabbodjon. És amikor ott ülök a szülőszobán egy sima UH után 35 hetesen (ahelyett, hogy hazamentem volna), a gyerekem szívfrekvenciája 270 és senki nem tudja, miért és felveszik az adataimat, mert mindjárt műtenek, én remegek és sírok a félelemtől, akkor hogy jön ahhoz egy orvos, hogy leáll velem veszekedni, hogy milyen cukros vagyok én, hogy nem tudom, hogy naponta hány gr Cht eszem meg, mert neki ki kell töltenie azt a mezőt is a gépben? És ezek után én mondom meg, hogyan állítsa be az infúziót, hogy ne legyen 20 a cukrom? Na, abba is hagyom, mert tényleg tudnék még mondani 1000 ilyet, olyat is, amit a közvetlen környezetben láttam és nem velem történt (barátok, rokonok, szobatársak).
Próbáltam valamikor összegyűjteni azokat az eseteket, amikor jó tapasztalatom volt az orvosokkal és nem mellé kezeltek. Van, ebből is van, de sajnos ez jóval kevesebb volt, mint a félrekezelés és a megalázás. Pedig, elhiheted, hogy kedves vagyok velük, nem én bosszantom fel őket, egyszerűen mindenkivel így bánnak, akik hajlamosak erre - de szerencsére nem mindenki ilyen és igen, vannak nagyon nagyon jó orvosok. De sokszor tart fogva az a gondolat, hoyg Dániában, amikor ott terhesgondozásra jártam és mindenféle orvosnál megfordultam, miért nem tapasztaltam ezt a megalázást és agybafőbe gyógyszerezést, félrediagnosztizálást? Mondhatjuk, hogy a fizetésük más, de azért ez nem ilyen egyszerű. Én nem hinném, hogy a magyar orvosok sokkal szegényebbek, mint a dán orvosok, hiszen a magyar orvos meg hálapénzt kap, nem keveset. Egy átlagos magyar orvos kifejezetten jómódú.
"Jelenleg.De átalakulóban van.A prevenció fiatal ág, most van feltörőben és nagy eredmény,hogy az egészségtudományi karon van már doktori iskola,amit a patológia fogadott be...Csak jó reményemet tudom kifejezni."
Én is De mivel még nem működő dologról beszélünk, addig is valamit kell tenni és valahogyan kell élni és ha jól akarom csinálni, akkor jelenleg nem tudok az orvosokra hagyatkozni a táplálkozástudományban. Csak magamra sajnos.
Még akartam írni, de mennem kell
Csak néhány pont:"Persze-persze.Értettem én,csak ez volt eddig a legszélsőségesebb példa,amivel találkoztam.A vesekőképződés és minden ilyen hajlam kérdése(genetika) elsősorban,de ki is tudja megmondani,hogy etéren hogy is áll..."
Másik irányból nézem én a dolgokat, azaz én most a másik irányról akartam írni
Arról, hogy az orvos ajánlása a napi 60mg c vitamin, esetleg a 200mg-os, ha mondjuk beteg vagy... Ez nulla és engem nagyon dühít, hogy ebben ennyire régimódiak az orvosok. Sok embernek csupán az, ha szedne vagy enne rendes vitamint (nem egy centrumot vagy ilyen műanyagokat), megszűnnének a problémáik, ehelyett kezelik őket mindenfélével és sosem gyógyulnak meg. Mert a doki szerint bőven elég pl a 60mg c vitamin, ha amúgy nem vagy éppen beteg. Nem kell a 10gr, nyilván nem, de azért a 60mg és mondjuk egy 200mg között már jelentős különbség van és még a 200mg sem elég, ha valaki nem eszi meg másból a többi c vitamint (márpedig nem szokták). Van, aki vígan eléldegél 60mg c vitaminnal is, de valószínűleg ő megeszi másból vagy tényleg olyan génjei vannak, de ez nem általános, hanem ez a ritka."Éppen ezért csodálkozom,mert ha valakinek,neked tudnod kéne,hogy Mariska néni,meg a menye nem éppen alkalmasak arra,hogy felülbíráljanak dolgokat..."
Hát ez az! Én ezen vagyok felháborodva, hogy ha én egy Mariska néni lennék, már olyan szinten teli lettem volna tömve gyógyszerekkel, hogy nem tudom, mi lenne most a májammal. Meg a cukrommal... meg a vesémmel... És éppen ez az, ami miatt fenntartással kell lenni, ha egy orvos azonnal adja a gyógyszert. És ez a rossz az egészben, hogy ezt kevesen tudják végiggondolni és itt jön képbe az életmód. Ha azt mondják a magyar embernek, hogy egyen sok zöldséget és kevés húst, na meg mozogjon sokat, akkor a magyar átlag ember megeszi a vacsihoz és a reggelihez az 1 paradicsomot és paprikát plusz az 1 nagy karéj kenyeret, az ebédhez valami minimális zöldségfélét választ (mondjuk egy csirke dubarry módra), a húsból ugyan nem domináns mennyiséget eszik, de mondjuk a napi 300gr husi megvan simán vagy több is felvágottal együtt és még mindig többnyire sertés vagy marha lesz a tányéron és akkor a köret marad, max nem sültkrumpli, hanem rendes rizs vagy tészta, de rendesen meglesz a napi 250-300gr CH is simán és akkor azt gondolja magáról (és nyilván az orvos is), hogy lényegében ő most diétázik. Ráadásul diétának fogják fel, ami ugye ideiglenes, mert ki a fene akar élete végéig diétázni? Szóval egyrészt itt kellene az orvosoknak beavatkozni és más fogalmi rendszerrel megpróbálni elmagyarázni a páciensnek, hogy pontosan mit jelent az egészséges étkezés. De mivel maguk az orvosok sem nagyon vannak tisztában ezzel, ezért ilyen ködös az egész és ilyen nagy általánosságokat hallani csak, amit Mariska néni úgy dolgoz fel, ahogy azt az ő életébe a legkönnyebben beillesztheti és ugyan egészségesebben fog enni, mint azelőtt, de még messze áll attól, hogy valóban sok zöldséget, kevés Cht és húst egyen. És a gyerekeknek sem tanítja meg senki, mert amlyen kaja a közétkeztetésben megy... Diszciplina ide vagy oda, a magyarok étkezése úgy ahogy van katasztrófa, mindegy mit tanítanak az orvosin. És az orvosok hozzáállása is az - a gyakorlatban és nem az egyetemen. A dietetikusok meg nem túl felelőségteljesek, nekik igazából tökmindegy, hogy betartod-e a ditétát, ő elmondja, amit tud, aztán szélnek ereszt, ez sem megfelelő (és amit mond, az sem mindig OK).
Mindenesetre ez egy érdekes téma és a közvetlen környezetemben is sokszor harcolok (pl szüleimmel, akik szerint, ha eddig így és így élt az emberiség, én miért nem iszom meg a napi fél liter tejemet és miért nem jó nekem a paprikás krumpli és a virsli ebédre). Napi téma... Úgyhogy terítéken is van
"Neves és elismert - riasztó.Nekem ez a kettő nem passzol.Meg a riasztó mire vonatkozik?Emberileg,vagy szakmailag?Ezutóbbi esetében nem lehet elismertségről beszélni."
Riasztó: mindkettő, emberileg is és szakmailag is. Amikor a nagyon híres, neves doki azt mondja, hogy azért van begyulladva a vállam, mert cukros vagyok és nem is hajlandó tovább foglalkozni a témával (egy nega röntgen után), szedjek mindenféle gyulladáscsökkentőt, aztán autodidakta módon továbbmenve kiderül, hogy csak a hátam egyszerűen beállt (tiszta görcs volt a hátizmom) és ki kellett masszírozni és megszűnt a vállfájásom, akkor ez emberileg is és szakmailag is riasztó számomra, azért riasztó, mert megbíztam benne és kiderült, hogy nem lehet megbízni csak úgy egy számomra új orvosban. És nagyon sok ilyet tudnék még, hajjaj... Ilyen orvosokból, akik emberileg egy rakás magas vércukornak tekintenek vagy éppenséggel csak egy akárkinek, aki pont olyan, mint a könyvben az illusztráció ember vagy az egyetemen a próbabábu, ez rettenetes. Az orvosoknak nem csak azt kellene tudniuk, hogy milyen gyógyszert kell adni, ha a betegnek Crohn betegsége van, hanem azt is, hogy pontosan hogyan diagnosztizáljuk (hát kevesen tudják még a híres gasztrosok is) és azt is, hoyg a beteg milyen ember, hogyan kell vele ahhoz bánni, hogy az állapota a megalázástól ne rosszabbodjon. És amikor ott ülök a szülőszobán egy sima UH után 35 hetesen (ahelyett, hogy hazamentem volna), a gyerekem szívfrekvenciája 270 és senki nem tudja, miért és felveszik az adataimat, mert mindjárt műtenek, én remegek és sírok a félelemtől, akkor hogy jön ahhoz egy orvos, hogy leáll velem veszekedni, hogy milyen cukros vagyok én, hogy nem tudom, hogy naponta hány gr Cht eszem meg, mert neki ki kell töltenie azt a mezőt is a gépben? És ezek után én mondom meg, hogyan állítsa be az infúziót, hogy ne legyen 20 a cukrom? Na, abba is hagyom, mert tényleg tudnék még mondani 1000 ilyet, olyat is, amit a közvetlen környezetben láttam és nem velem történt (barátok, rokonok, szobatársak).
Próbáltam valamikor összegyűjteni azokat az eseteket, amikor jó tapasztalatom volt az orvosokkal és nem mellé kezeltek. Van, ebből is van, de sajnos ez jóval kevesebb volt, mint a félrekezelés és a megalázás. Pedig, elhiheted, hogy kedves vagyok velük, nem én bosszantom fel őket, egyszerűen mindenkivel így bánnak, akik hajlamosak erre - de szerencsére nem mindenki ilyen és igen, vannak nagyon nagyon jó orvosok. De sokszor tart fogva az a gondolat, hoyg Dániában, amikor ott terhesgondozásra jártam és mindenféle orvosnál megfordultam, miért nem tapasztaltam ezt a megalázást és agybafőbe gyógyszerezést, félrediagnosztizálást? Mondhatjuk, hogy a fizetésük más, de azért ez nem ilyen egyszerű. Én nem hinném, hogy a magyar orvosok sokkal szegényebbek, mint a dán orvosok, hiszen a magyar orvos meg hálapénzt kap, nem keveset. Egy átlagos magyar orvos kifejezetten jómódú.
"Jelenleg.De átalakulóban van.A prevenció fiatal ág, most van feltörőben és nagy eredmény,hogy az egészségtudományi karon van már doktori iskola,amit a patológia fogadott be...Csak jó reményemet tudom kifejezni."
Én is
De mivel még nem működő dologról beszélünk, addig is valamit kell tenni és valahogyan kell élni és ha jól akarom csinálni, akkor jelenleg nem tudok az orvosokra hagyatkozni a táplálkozástudományban. Csak magamra sajnos.Még akartam írni, de mennem kell
Zsu77
Új tag
Sokszor gondolkodtam azon,hogy mi betegek nem éljük-e meg túl személyesen a kapcsolatot az orvossal.Amikor még gőzöm nem volt dolgokhoz én magam is nagyon rosszul vettem fel viselkedéseket.Most,hogy belülről nézem,ugyanarra a mentalitásra (velem szemben) másképp reagálok.És az orvosok leállnak.És elmondják.És előjön az,hogy meglehet előtte sem volt nyers,vagy bunkó.Persze maradva az űrlap kitöltéses példádnál,az nem ez a kategória.De.Egy Dán orvos például nincs széthajtva.Nincsenek ki az idegei,hogy emiatt nem tud türelmes lenni,max.kiakadni,ha valamit nem ért,hogy ez hogy lehetséges.Szeretem az én hős barátomat nagyon,de a stílusa már most olyan orvosos,pedig barát...Szóval lehet edzett vagyok,vagy nem tudom.Tetszik,hogy érti és tetszik,hogy nem tárgyal.Szóval igazi főnök.Lesz.Nagyon érdekes egy tanulmány:hogy is születnek az orvosok...
Persze nekem is meg vannak a magam sztoriai és meg vannak a feltörekvő pozitív változás élményei is.Szóval értem,hogy mit mondasz,de a megoldást az orvostársadalomnak kell megtalálni,nem az azon kívülieknek.Minket már az új szemlélet szerint nevelnek és ezért is vagyok bizakodó,remélem az órendszer nem darál be minket.Én mondjuk igyekszem feléje kerekedni,de ahhoz sokat kell tanulni és kellenek a jó lehetőségek is...
Újra csak azt tudom mondani,hogy egy orvosnak soha nem feladata a táplálkozástudomány.
A dietetikus pedig ha elmondja,amit kell és a paciens elmegy haza,hát most mit tehet,ha nem hallgat rá?Meg is döbbentettem a társaimat egy alkalommal,mert én bizony közöltem velük,hogy rossz complience esetén én megmondom a tutit aztán mérlegeljen annak függvényében.De igazából még nem tudom,hogy mivel lehet a betegmagatartást jobbítani.Mert más részről itt van az a hozzáállás,amit te is képviselsz.Jó,te érted.De Mariska néni nem.És Mariska néni azt fogja mondani,hogy én neki ne magyarázzak,mert ő leélt 60évet cukros lekváron,meg zsíros pacalon,hol érdekli őt most az epéje,meg a „kis cukra”...Érted a gondom?Mert jó compliencenek az együttműködést tekintjük...Bizony.:-(
Azt is értem,hogy jelenleg nem sok esély van a betegnek arra,hogy újra elérje a dietetikust(ez nagy baj),de remélem ez is változni fog.De nem csak rajtuk múlik ám ez...Bár én mondjuk olyan dietetikus akarok lenni,akihez vissza lehet járni(félek iszonyú sok fizetetlen túlórát jelent majd ez...:-(),ha ugyan dietetikus leszek „csak” és nem lesz esélyem esetleg továbblépni.Akkora a hiány,hogy azt se tudom,melyikre álljak rá...Vajjon meddig érhet el egyetlen ember?De remélem nem leszek egyedül...
A probléma,amit leírtál a magyarok táplálkozásáról,hát...igen,ez a jobbik eset,a rosszabbik meg sokkal rosszabb.Látod:van még dolgunk,de ne ródd fel az orvosoknak újra mondom,mert nincs hozzá képzettségük,ennek megváltoztatása nem is az ő dolguk.A dietetikusoknak meg azért ne,mert mire szervezetbe rendeződtek,hogy tehetnének valamit,addigra mindenféle akadályok emelődtek,kicsit majdnem szét lett verve az egész.A mi évfolyamunk az első,amely reménytkeltő arra nézve,hogy az állam elszánta magát a prevencióra etéren.Remélem jól látom.Szóval nem nagyon van a dietetikus társadalom számonkérhető állapotban,de ami rajtunk áll meg fogjuk tenni én úgy gondolom.De még nagyon picik vagyunk.Egy biztos:nincs szükség a Szendi féle (bocs,de)kontármunkákra.Ha igaza van:azt a táplálkozástudománynak egyértelműen publikálja a maga útja módján.És ha sikeres benne,akkor majd beemelik az egyetemi oktatásba is,nem csak a köztudatba.És újra mondom: táplálkozásügyileg dietetikust kell keresni.Azért vannak.Csak fel kéne őket emelni.A lehetőség a doktorira ezt is jelenti.Meg kell célozni.
Vajjon hány fecske csinál nyarat?
Valamit még akartál írni,el ne felejtsd!!!
Persze nekem is meg vannak a magam sztoriai és meg vannak a feltörekvő pozitív változás élményei is.Szóval értem,hogy mit mondasz,de a megoldást az orvostársadalomnak kell megtalálni,nem az azon kívülieknek.Minket már az új szemlélet szerint nevelnek és ezért is vagyok bizakodó,remélem az órendszer nem darál be minket.Én mondjuk igyekszem feléje kerekedni,de ahhoz sokat kell tanulni és kellenek a jó lehetőségek is...
Újra csak azt tudom mondani,hogy egy orvosnak soha nem feladata a táplálkozástudomány.
A dietetikus pedig ha elmondja,amit kell és a paciens elmegy haza,hát most mit tehet,ha nem hallgat rá?Meg is döbbentettem a társaimat egy alkalommal,mert én bizony közöltem velük,hogy rossz complience esetén én megmondom a tutit aztán mérlegeljen annak függvényében.De igazából még nem tudom,hogy mivel lehet a betegmagatartást jobbítani.Mert más részről itt van az a hozzáállás,amit te is képviselsz.Jó,te érted.De Mariska néni nem.És Mariska néni azt fogja mondani,hogy én neki ne magyarázzak,mert ő leélt 60évet cukros lekváron,meg zsíros pacalon,hol érdekli őt most az epéje,meg a „kis cukra”...Érted a gondom?Mert jó compliencenek az együttműködést tekintjük...Bizony.:-(
Azt is értem,hogy jelenleg nem sok esély van a betegnek arra,hogy újra elérje a dietetikust(ez nagy baj),de remélem ez is változni fog.De nem csak rajtuk múlik ám ez...Bár én mondjuk olyan dietetikus akarok lenni,akihez vissza lehet járni(félek iszonyú sok fizetetlen túlórát jelent majd ez...:-(),ha ugyan dietetikus leszek „csak” és nem lesz esélyem esetleg továbblépni.Akkora a hiány,hogy azt se tudom,melyikre álljak rá...Vajjon meddig érhet el egyetlen ember?De remélem nem leszek egyedül...
A probléma,amit leírtál a magyarok táplálkozásáról,hát...igen,ez a jobbik eset,a rosszabbik meg sokkal rosszabb.Látod:van még dolgunk,de ne ródd fel az orvosoknak újra mondom,mert nincs hozzá képzettségük,ennek megváltoztatása nem is az ő dolguk.A dietetikusoknak meg azért ne,mert mire szervezetbe rendeződtek,hogy tehetnének valamit,addigra mindenféle akadályok emelődtek,kicsit majdnem szét lett verve az egész.A mi évfolyamunk az első,amely reménytkeltő arra nézve,hogy az állam elszánta magát a prevencióra etéren.Remélem jól látom.Szóval nem nagyon van a dietetikus társadalom számonkérhető állapotban,de ami rajtunk áll meg fogjuk tenni én úgy gondolom.De még nagyon picik vagyunk.Egy biztos:nincs szükség a Szendi féle (bocs,de)kontármunkákra.Ha igaza van:azt a táplálkozástudománynak egyértelműen publikálja a maga útja módján.És ha sikeres benne,akkor majd beemelik az egyetemi oktatásba is,nem csak a köztudatba.És újra mondom: táplálkozásügyileg dietetikust kell keresni.Azért vannak.Csak fel kéne őket emelni.A lehetőség a doktorira ezt is jelenti.Meg kell célozni.
Vajjon hány fecske csinál nyarat?
Valamit még akartál írni,el ne felejtsd!!!
Zsu77
Új tag
Na.Hoztam a tejjel kapcsolatban egy-két információt.Nem is azért,hogy bárkit rávegyek bármire is,ha te úgy érzed jobb nélküle,a te döntésed.Viszont említ benne egy nagyon érdekes pontot..."pár éve felütötte a fejét az a hipotézis..." El tudom képzelni,hogy (ahogy levezeti)mennyire logikusnak hangzott,érthetőnek,meggyőzőnek és a végén kiderült,hogy nem igazolható...Ezt csak a Szendi-féle magyarázkodókra írom.Ezért jó,ha vannak szakemberek,akik megtudják ítélni,fel tudják mérni azokat a gondolatmeneteket,ami nekünk a csöpp,vagy épp nem csöpp tudásunkba logikusan illeszkednek és lám,nem vesszük észre az apró útkereszteződést,ahol az egész elkanyarodik a valótlanság irányába...Ezért jó,ha a tudomány vonalain,határain belül ütik fel a fejüket a hipotézisek.Én magam is írtam olyan levezetést egy teljesen ártalmatlan,sőt létszükségleti elemről,hogyha belinkelném, volnának,akik megijednének.Vírusokat nem nehéz gyártani...Mert le lehet vezetni tudományos szakszavakkal logikai úton akkora baromságokat,hogy csak na.De aki jobban érti,észreveszi azokat a pontokat,ahol ha halványan is,de hibádzik.De beidézem ide:
"A homogénezés az a folyamat, amikor csökkentik a zsírgolyócskák méretét azért, hogy megakadályozzák a felfölöződést a hosszabb ideig eltartható tejekben. Homogénezés hatására a zsírgolyócskák mérete 3–6 μm-ről 1 μm alá csökken, aminek következtében a felület olyan rendkívüli mértékben megnő, hogy a foszfolipidek menynyisége nem elegendő a zsírgolyócskák felületének beburkolására, ezért a tej felületaktív fehérjéi abszorbeálódnak a zsírgolyócskák felületén zsír-fehérje komplexet létrehozva. A homogénezés után a fehérjemicellák mérete is kisebb.
A tej fizikai tulajdonságaiban bekövetkezett változások különböző emésztési előnyökkel járnak. A zsírabszorpció a kisebb zsírgolyócskák miatt könnyebb, ezért olyan emberek, akik gyomor-bél panaszokban szenvednek, a homogénezett tej zsírtartalmát könnyebben meg tudják emészteni. Egy patkánykísérletben a homogénezett tej nagyobb zsírabszorpciót, jobb fehérjeértékesülést és nagyobb testtömeg-gyarapodást eredményezett a homogénezetlen tejhez viszonyítva. A homogénezett tej íze a zsírgolyócskák nagyobb felülete miatt testesebb, és a homogénezett tej fehér színe is intenzívebb. Az előzőekben felsorolt előnyök miatt a fogyasztásra szánt folyadéktejeket szinte teljes mennyiségben homogénezik, és ma már nem homogénezett tej alig van kereskedelmi forgalomban.
A közönségesen használt homogénezési módszerek nincsenek hatással a tej enzimaktivitására. A homogénezett tejekben néha megfigyelt nagyobb fokú lipolízis a zsírgolyócskák nagyobb felületének köszönhető, mert nagyobb támadási felületet adnak a lipázoknak. Ez csak rendkívül kis számban okoz problémát, mivel a homogénezett tej lipázai inaktiválódnak a pasztőrözés folyamán. A homogénezési eljárás meggátolja az oxidált íz kialakulását, érzékenyebbé teszi viszont a tejet a „fényíz” kialakulására. Mivel a homogénezett tejben a zsírgolyócskák mérete hasonló az anyatejéhez, az ilyen tejből készült bébitápszerekben a zsír gyorsabban emésztődik. A fehérjeemésztés szintén gyorsabb, mivel sav hatására finomabb diszperzió, koagulátum keletkezik. Csecsemőkkel és iskoláskorúakkal végzett kísérletek során bebizonyították, hogy a homogénezett tej emésztéséhez kevesebb gyomornedv szükséges, mint a nem homogénezett tej esetében. A gyomorban való tartózkodás a homogénezett tej esetén ugyanolyan hosszú volt, mint az anyatejnél.
Néhány évvel ezelőtt az az elképzelés ütötte fel a fejét, hogy a homogénezett tej fogyasztása újabb rizikófaktor az arterioszklerózis és a szívkoszorúér-megbetegedés területén. A hipotézis szerint a homogénezett tej kisebb zsírgolyócskái sokkal könynyebben áthatolnak a vékonybél falán, magukkal szállítva a xantin oxidáz enzimeket, amelyek a zsírgolyócska membránjában helyezkednek el. Ezt az enzimet a vér elviszi az artériák falába és a szívizomba, ahol hisztokémiai változásokat okozva hozzájárulnak az említett betegségek kialakulásához. Ezt az állítást azonban a gyakorlatban nem sikerült bebizonyítani, sőt valóságtartalmát a következők cáfolják:
"A homogénezés az a folyamat, amikor csökkentik a zsírgolyócskák méretét azért, hogy megakadályozzák a felfölöződést a hosszabb ideig eltartható tejekben. Homogénezés hatására a zsírgolyócskák mérete 3–6 μm-ről 1 μm alá csökken, aminek következtében a felület olyan rendkívüli mértékben megnő, hogy a foszfolipidek menynyisége nem elegendő a zsírgolyócskák felületének beburkolására, ezért a tej felületaktív fehérjéi abszorbeálódnak a zsírgolyócskák felületén zsír-fehérje komplexet létrehozva. A homogénezés után a fehérjemicellák mérete is kisebb.
A tej fizikai tulajdonságaiban bekövetkezett változások különböző emésztési előnyökkel járnak. A zsírabszorpció a kisebb zsírgolyócskák miatt könnyebb, ezért olyan emberek, akik gyomor-bél panaszokban szenvednek, a homogénezett tej zsírtartalmát könnyebben meg tudják emészteni. Egy patkánykísérletben a homogénezett tej nagyobb zsírabszorpciót, jobb fehérjeértékesülést és nagyobb testtömeg-gyarapodást eredményezett a homogénezetlen tejhez viszonyítva. A homogénezett tej íze a zsírgolyócskák nagyobb felülete miatt testesebb, és a homogénezett tej fehér színe is intenzívebb. Az előzőekben felsorolt előnyök miatt a fogyasztásra szánt folyadéktejeket szinte teljes mennyiségben homogénezik, és ma már nem homogénezett tej alig van kereskedelmi forgalomban.
A közönségesen használt homogénezési módszerek nincsenek hatással a tej enzimaktivitására. A homogénezett tejekben néha megfigyelt nagyobb fokú lipolízis a zsírgolyócskák nagyobb felületének köszönhető, mert nagyobb támadási felületet adnak a lipázoknak. Ez csak rendkívül kis számban okoz problémát, mivel a homogénezett tej lipázai inaktiválódnak a pasztőrözés folyamán. A homogénezési eljárás meggátolja az oxidált íz kialakulását, érzékenyebbé teszi viszont a tejet a „fényíz” kialakulására. Mivel a homogénezett tejben a zsírgolyócskák mérete hasonló az anyatejéhez, az ilyen tejből készült bébitápszerekben a zsír gyorsabban emésztődik. A fehérjeemésztés szintén gyorsabb, mivel sav hatására finomabb diszperzió, koagulátum keletkezik. Csecsemőkkel és iskoláskorúakkal végzett kísérletek során bebizonyították, hogy a homogénezett tej emésztéséhez kevesebb gyomornedv szükséges, mint a nem homogénezett tej esetében. A gyomorban való tartózkodás a homogénezett tej esetén ugyanolyan hosszú volt, mint az anyatejnél.
Néhány évvel ezelőtt az az elképzelés ütötte fel a fejét, hogy a homogénezett tej fogyasztása újabb rizikófaktor az arterioszklerózis és a szívkoszorúér-megbetegedés területén. A hipotézis szerint a homogénezett tej kisebb zsírgolyócskái sokkal könynyebben áthatolnak a vékonybél falán, magukkal szállítva a xantin oxidáz enzimeket, amelyek a zsírgolyócska membránjában helyezkednek el. Ezt az enzimet a vér elviszi az artériák falába és a szívizomba, ahol hisztokémiai változásokat okozva hozzájárulnak az említett betegségek kialakulásához. Ezt az állítást azonban a gyakorlatban nem sikerült bebizonyítani, sőt valóságtartalmát a következők cáfolják:
- Mivel a homogénezett tej szintén hőkezelt, a xantin oxidáz részben vagy teljesen inaktiválódik. Pasztőrözött tejben ugyan aktivitásának 20–40%-át még megőrzi, de 80 °C fölé melegítve teljesen és irreverzíbilisen inaktiválódik, így az UHT-tejben ez az enzim aktív formában egyáltalán nem fordul elő.
- A xantin oxidáz teljes mértékben inaktiválódik a gyomron való áthaladás során, ezért a bélrendszerbe aktív enzim soha sem kerülhet. Patkányokkal végzett kísérletekben megállapították, hogy a gyomorban az enzim rendkívül gyorsan inaktiválódik. Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy az enzimek fehérjék, ezért lebomlanak az emésztőenzimek hatására. A xantin oxidáz lehasítódik a zsírgolyócska membránjáról, ezért nem tekinthető az enzim szállítójának.
- Állatkísérletekben bebizonyították, hogy a fehérjemolekulák képesek keresztülhatolni a vékonybél falán, de csak akkor, ha molekulatömegük 80 ezernél kevesebb. Mivel a xantin oxidáz molekulatömege 300 ezer körül van, ezért ez nem képes keresztülhatolni a vékonybél sejtfalán. Egy patkánykísérletben, ahol az állatokat hosszú időn keresztül homogénezett tehéntejjel etették, nem tapasztaltak növekedést a vér xantinoxidáz-aktivitásában. Az embereknél sem volt összefüggés a napi átlagos tejfogyasztás és a vér enzimaktivitása között, sőt a tejet nem fogyasztó emberek között is hasonló enzimaktivitást mértek.
- A xantin oxidázt nem lehetett limfocitákból kimutatni, amiből az következik, hogy az enzim nem tud behatolni a limfociták belsejébe. A xantin oxidázt, mivel metabolikus funkciói vannak, az emberi test maga is szintetizálja, ami magyarázza jelenlétét a test különböző szöveteiben. Hosszú ideig tartó intravénás xantinoxidáz-adagolás következtében nem csökkent a plazmalogén az aortában vagy a szívben és nem okozott elváltozásokat az artériákban. Mindezek miatt a homogénezett tej xantinoxidáz-tartalma a legkevésbé sem veszélyezteti az ember egészségét, így a vázolt hipotézis teljesen alaptalannak, légből kapottnak bizonyult."
paleolit tanácskérés
Sziasztok! Panaszkodni szeretnék és segítséget kérni. A férjemnek évek óta állandó krákogása,köhögése,és nyelvgyök megnaggyobbodása van. Elméletileg reflux. Mindezt egy fül-orr-gégész szaktekintény állapította meg és paleolit diétát írt elő. Kipróbáltuk, működik,de... zöldséggel és hússal nem lehet 3 napnál tovább létezni. Szegény csinálja, de aztán elszakad a cérna és aztán visszacsempészi az étrendbe a krumplit, kenyeret. Amúgy az én hócipőm is tele van, mert egyszerűen semmilyen normális kaját nem lehet így megcsinálni. Tudom, hogy van fent egy csomó paleolit recept a neten, dehát azok olyanok is, szóval az uram ezeket a kenyérpótlókat nem igazán eszi meg.Ráadásul anyagilag sem állunk valami fényesen, eddig nem volt divat a hús mindennap, tudjátok,rántott hús az vasárnapi ebéd. Szóval azt kérdezném, hogy ti mit esztek kenyér helyett? Puffasztott búza vagy rizs tényleg nem jó? Lehet nem is refluxa van, mert pl. gyomortükrözésen nem is volt. Szóval várnék néhány ötletet. Köszi Viki
Sziasztok! Panaszkodni szeretnék és segítséget kérni. A férjemnek évek óta állandó krákogása,köhögése,és nyelvgyök megnaggyobbodása van. Elméletileg reflux. Mindezt egy fül-orr-gégész szaktekintény állapította meg és paleolit diétát írt elő. Kipróbáltuk, működik,de... zöldséggel és hússal nem lehet 3 napnál tovább létezni. Szegény csinálja, de aztán elszakad a cérna és aztán visszacsempészi az étrendbe a krumplit, kenyeret. Amúgy az én hócipőm is tele van, mert egyszerűen semmilyen normális kaját nem lehet így megcsinálni. Tudom, hogy van fent egy csomó paleolit recept a neten, dehát azok olyanok is, szóval az uram ezeket a kenyérpótlókat nem igazán eszi meg.Ráadásul anyagilag sem állunk valami fényesen, eddig nem volt divat a hús mindennap, tudjátok,rántott hús az vasárnapi ebéd. Szóval azt kérdezném, hogy ti mit esztek kenyér helyett? Puffasztott búza vagy rizs tényleg nem jó? Lehet nem is refluxa van, mert pl. gyomortükrözésen nem is volt. Szóval várnék néhány ötletet. Köszi Viki
Szia!
Refluxot tükrözés nélkül kimondani és ilyen kemény diétára fogni valakit, akinek nincs havi többszázezre erre... nem is tudom. Refluxot nem a gégész, hanem a gasztroenterológus dolga megállapítani.
Én azt javasolnám, hogy keressetek fel egy gasztroenterológust, vizsgálja meg ő a férjedet és ha reflux, azt nagyon könnyen helyre lehet tenni gyógyszerrel. Nekem is refluxom van és tudom, hogy a diéta nagyon jó, de ha nagy stressz ér, tök mindegy a diéta, visszajön. Nagyon szépen hangzik ez a paleolit dolog, de egy orvos ilyet nem ajánlhat semmilyen betegnek, mert fogalmunk sincs még, hogy egyáltalán árt-e ez a diéta (!).
Rengeteg nagyon jó gyógyszer van refluxra és ha valóban refluxa van a férjednek, úgyis a gyógyszer fog hosszú távon segíteni.
Megkérdezhetem, ki volt ez és hol rendel ez a híres orvos?