hüvely-méh és petefészek gyulladás

Tehetetlenek az orvosok a nőgyógyászati gyulladások gyógyításával kapcsolatban?


  • Összes szavazó
    28

Lilla85

Új tag
Szia Kriszta!
Remélem megkapod az üzenetem. én is hasonló kàlvàriàn mentem àt. Nyíregyhàzi vok. Érdekelne hogy csinálot ezt a diétàt. Ha lehetne e-mailben beszélhetnénk.
 

AnnaKollar

Új tag
28 éves nő vagyok. Lassan elveszítem a reményt arra, hogy még valaha házaséletet élhessek a férjemmel. Próbálom röviden összefoglalni 4 éve húzódó folyamatos tortúrasorozatunkat. Ennyi ideje tart ugyanis a betegségem és ennyi ideje nem tudunk házaséletet élni a fájdalmaim miatt. A történet úgy kezdődött, hogy munkahelyemen alaposan felfáztam, mivel az átlaghőmérséklet jó, ha kb 15 celsius fok volt nyáron az irodában a klíma miatt, télen pedig nyitott ablak mellett kellett ülőmunkát végezni... Jött a véres gennyes vizelet és a kibírhatatatlan fájdalom és persze az ügyelet, mogorva orvossal. Kaptam gyógyszereket, amiket szorgalmasan szedtem és ezzel kezdetét vette a véget nem érő anibiotikumos bombázása a szervezetetmnek. Mivel nem gyógyultam meg, felkerestem a háziorvost aki további antibiotikumokat írt ki a végén már azon az alapon, hogy melyiket nem szedtem még a palettáról, mert fogalma sem volt arról, hogy mit kellene ezzel az esettel tennie. Közben persze felkerestem nőgyógyászok és urulógusok sokaságát, de csak egyre mélyebbre taszítottak a lejtőn, sajnos egyikük sem értett hozzá, ezt ma már teljes határozottsággal kijelenthetem. Voltam hugyhólyag tükrözésen is (el lehet képzelni ilyen kínok között) és végül eredménytelenül, mert még a leleteket sem kaptam meg...
Panaszaim (mai napig): hüvelyfolyás többféle színben és állagban, de állandó jelleggel és nagy mennyiségben, csípő, égő fájdalom már a hüvelybemenetnél is, az alhasam állandóan feldagad és nyomásérzékeny, vizelési inger, nyillalló fájdalom amely néha körbe sugárzik a derekamnál. Ja és persze jöttek az ízületi fájdalmak is, de az ezekhez képest semmiség.
Ezek után volt olyan orvos aki azt mondta, hogy "ez a kis gyulladás normális a nőknél". Volt aki vizsgálat nélkül hónapogkig antibiotikumot szedetett velem és a férjemmel egyaránt. Tudni kell, hogy a dózis a férjemet is "agyonütötte" akkor el lehet képzelni engem hogy leamortizáltak vele, amikor hónapokig dupla dózisban szedtem kiegészítve egyéb inyencségekkel. A hajam borzasztóan hullani kezdett, ezzel együtt mozogni kezdtek a fogaim és romlani is.
Egészen elképesztő diagnózisokat kaptam. Volt aki a hasam feldagadását bélgázzal magyarázta... ő jobban tudta. Volt aki azt ajánlotta, hogy szüljek gyereket, mert az majd megoldja, csak éppen előtte való alkalommal kezünket tördelve mondtuk el, hogy nem tudunk "úgy" együtt lenni, mert alapból is a falat kaparom fájdalmamban, ha próbálkozunk utána egy hétig menni sem bírok a fájdalomtól. Úgy látszik ez elkerülte a figyelmét. Volt aki pszichológust javasolt. Igen, belátom lassan tényleg szükség lesz rá... A kapcsolatunk erős (szerintem nem mindenki tartana ki ennyi ideig). A pszichémmel semmi baj, a fájdalmaim odalenn vannak. Ne próbáljanak nekem bemagyarázni dolgokat kézzel fogható a betegség jelenléte. Most éppen egy injekció kúrán veszünk részt, eddig még nem túl sok eredménnyel. De végre találkoztam az első orvossal aki mikroszkóppal megnézte a hüvelyváladékomat és kijelentette itt valóban gondok vannak, ez nem lehet pszichés. És a gyulladás már a méhemet és főleg a bal petefészkemet is érinti mert az az oldal jobban fáj.
Csak az idő telik. Egy ilyen kezelés hónapokig eltart. Nem akarok újabb csalódást. A férjem mikor megkérdezi hogy vagyok azt akarom válaszolni: jól! Szeretjük egymást és cölibátusban élünk mióta...
Keresem azt az orvost aki úgy érzi, TÉNYLEG tud erre valami megoldást! Ugyanis nem hiszem el, hogy világunkban amikor már halálos kórokból is van kiút egy "egyszerű" gyulladásos betegségre nincs gyógymód!
Vagy ha bárki ismer ilyen orvost, hallott róla stb. nagyon hálás lennék....
Még nem adom fel!!!
28 éves nő vagyok. Lassan elveszítem a reményt arra, hogy még valaha házaséletet élhessek a férjemmel. Próbálom röviden összefoglalni 4 éve húzódó folyamatos tortúrasorozatunkat. Ennyi ideje tart ugyanis a betegségem és ennyi ideje nem tudunk házaséletet élni a fájdalmaim miatt. A történet úgy kezdődött, hogy munkahelyemen alaposan felfáztam, mivel az átlaghőmérséklet jó, ha kb 15 celsius fok volt nyáron az irodában a klíma miatt, télen pedig nyitott ablak mellett kellett ülőmunkát végezni... Jött a véres gennyes vizelet és a kibírhatatatlan fájdalom és persze az ügyelet, mogorva orvossal. Kaptam gyógyszereket, amiket szorgalmasan szedtem és ezzel kezdetét vette a véget nem érő anibiotikumos bombázása a szervezetetmnek. Mivel nem gyógyultam meg, felkerestem a háziorvost aki további antibiotikumokat írt ki a végén már azon az alapon, hogy melyiket nem szedtem még a palettáról, mert fogalma sem volt arról, hogy mit kellene ezzel az esettel tennie. Közben persze felkerestem nőgyógyászok és urulógusok sokaságát, de csak egyre mélyebbre taszítottak a lejtőn, sajnos egyikük sem értett hozzá, ezt ma már teljes határozottsággal kijelenthetem. Voltam hugyhólyag tükrözésen is (el lehet képzelni ilyen kínok között) és végül eredménytelenül, mert még a leleteket sem kaptam meg...
Panaszaim (mai napig): hüvelyfolyás többféle színben és állagban, de állandó jelleggel és nagy mennyiségben, csípő, égő fájdalom már a hüvelybemenetnél is, az alhasam állandóan feldagad és nyomásérzékeny, vizelési inger, nyillalló fájdalom amely néha körbe sugárzik a derekamnál. Ja és persze jöttek az ízületi fájdalmak is, de az ezekhez képest semmiség.
Ezek után volt olyan orvos aki azt mondta, hogy "ez a kis gyulladás normális a nőknél". Volt aki vizsgálat nélkül hónapogkig antibiotikumot szedetett velem és a férjemmel egyaránt. Tudni kell, hogy a dózis a férjemet is "agyonütötte" akkor el lehet képzelni engem hogy leamortizáltak vele, amikor hónapokig dupla dózisban szedtem kiegészítve egyéb inyencségekkel. A hajam borzasztóan hullani kezdett, ezzel együtt mozogni kezdtek a fogaim és romlani is.
Egészen elképesztő diagnózisokat kaptam. Volt aki a hasam feldagadását bélgázzal magyarázta... ő jobban tudta. Volt aki azt ajánlotta, hogy szüljek gyereket, mert az majd megoldja, csak éppen előtte való alkalommal kezünket tördelve mondtuk el, hogy nem tudunk "úgy" együtt lenni, mert alapból is a falat kaparom fájdalmamban, ha próbálkozunk utána egy hétig menni sem bírok a fájdalomtól. Úgy látszik ez elkerülte a figyelmét. Volt aki pszichológust javasolt. Igen, belátom lassan tényleg szükség lesz rá... A kapcsolatunk erős (szerintem nem mindenki tartana ki ennyi ideig). A pszichémmel semmi baj, a fájdalmaim odalenn vannak. Ne próbáljanak nekem bemagyarázni dolgokat kézzel fogható a betegség jelenléte. Most éppen egy injekció kúrán veszünk részt, eddig még nem túl sok eredménnyel. De végre találkoztam az első orvossal aki mikroszkóppal megnézte a hüvelyváladékomat és kijelentette itt valóban gondok vannak, ez nem lehet pszichés. És a gyulladás már a méhemet és főleg a bal petefészkemet is érinti mert az az oldal jobban fáj.
Csak az idő telik. Egy ilyen kezelés hónapokig eltart. Nem akarok újabb csalódást. A férjem mikor megkérdezi hogy vagyok azt akarom válaszolni: jól! Szeretjük egymást és cölibátusban élünk mióta...
Keresem azt az orvost aki úgy érzi, TÉNYLEG tud erre valami megoldást! Ugyanis nem hiszem el, hogy világunkban amikor már halálos kórokból is van kiút egy "egyszerű" gyulladásos betegségre nincs gyógymód!
Vagy ha bárki ismer ilyen orvost, hallott róla stb. nagyon hálás lennék....
Még nem adom fel!!!
 

AnnaKollar

Új tag
28 éves nő vagyok. Lassan elveszítem a reményt arra, hogy még valaha házaséletet élhessek a férjemmel. Próbálom röviden összefoglalni 4 éve húzódó folyamatos tortúrasorozatunkat. Ennyi ideje tart ugyanis a betegségem és ennyi ideje nem tudunk házaséletet élni a fájdalmaim miatt. A történet úgy kezdődött, hogy munkahelyemen alaposan felfáztam, mivel az átlaghőmérséklet jó, ha kb 15 celsius fok volt nyáron az irodában a klíma miatt, télen pedig nyitott ablak mellett kellett ülőmunkát végezni... Jött a véres gennyes vizelet és a kibírhatatatlan fájdalom és persze az ügyelet, mogorva orvossal. Kaptam gyógyszereket, amiket szorgalmasan szedtem és ezzel kezdetét vette a véget nem érő anibiotikumos bombázása a szervezetetmnek. Mivel nem gyógyultam meg, felkerestem a háziorvost aki további antibiotikumokat írt ki a végén már azon az alapon, hogy melyiket nem szedtem még a palettáról, mert fogalma sem volt arról, hogy mit kellene ezzel az esettel tennie. Közben persze felkerestem nőgyógyászok és urulógusok sokaságát, de csak egyre mélyebbre taszítottak a lejtőn, sajnos egyikük sem értett hozzá, ezt ma már teljes határozottsággal kijelenthetem. Voltam hugyhólyag tükrözésen is (el lehet képzelni ilyen kínok között) és végül eredménytelenül, mert még a leleteket sem kaptam meg...
Panaszaim (mai napig): hüvelyfolyás többféle színben és állagban, de állandó jelleggel és nagy mennyiségben, csípő, égő fájdalom már a hüvelybemenetnél is, az alhasam állandóan feldagad és nyomásérzékeny, vizelési inger, nyillalló fájdalom amely néha körbe sugárzik a derekamnál. Ja és persze jöttek az ízületi fájdalmak is, de az ezekhez képest semmiség.
Ezek után volt olyan orvos aki azt mondta, hogy "ez a kis gyulladás normális a nőknél". Volt aki vizsgálat nélkül hónapogkig antibiotikumot szedetett velem és a férjemmel egyaránt. Tudni kell, hogy a dózis a férjemet is "agyonütötte" akkor el lehet képzelni engem hogy leamortizáltak vele, amikor hónapokig dupla dózisban szedtem kiegészítve egyéb inyencségekkel. A hajam borzasztóan hullani kezdett, ezzel együtt mozogni kezdtek a fogaim és romlani is.
Egészen elképesztő diagnózisokat kaptam. Volt aki a hasam feldagadását bélgázzal magyarázta... ő jobban tudta. Volt aki azt ajánlotta, hogy szüljek gyereket, mert az majd megoldja, csak éppen előtte való alkalommal kezünket tördelve mondtuk el, hogy nem tudunk "úgy" együtt lenni, mert alapból is a falat kaparom fájdalmamban, ha próbálkozunk utána egy hétig menni sem bírok a fájdalomtól. Úgy látszik ez elkerülte a figyelmét. Volt aki pszichológust javasolt. Igen, belátom lassan tényleg szükség lesz rá... A kapcsolatunk erős (szerintem nem mindenki tartana ki ennyi ideig). A pszichémmel semmi baj, a fájdalmaim odalenn vannak. Ne próbáljanak nekem bemagyarázni dolgokat kézzel fogható a betegség jelenléte. Most éppen egy injekció kúrán veszünk részt, eddig még nem túl sok eredménnyel. De végre találkoztam az első orvossal aki mikroszkóppal megnézte a hüvelyváladékomat és kijelentette itt valóban gondok vannak, ez nem lehet pszichés. És a gyulladás már a méhemet és főleg a bal petefészkemet is érinti mert az az oldal jobban fáj.
Csak az idő telik. Egy ilyen kezelés hónapokig eltart. Nem akarok újabb csalódást. A férjem mikor megkérdezi hogy vagyok azt akarom válaszolni: jól! Szeretjük egymást és cölibátusban élünk mióta...



Keresem azt az orvost aki úgy érzi, TÉNYLEG tud erre valami megoldást! Ugyanis nem hiszem el, hogy világunkban amikor már halálos kórokból is van kiút egy "egyszerű" gyulladásos betegségre nincs gyógymód!
Vagy ha bárki ismer ilyen orvost, hallott róla stb. nagyon hálás lennék....
Még nem adom fel!!!



Sziasztok!

Érdekelne hogy mi lett Kriszta "sorsa"..Fel lehet támasztani még a fórumot? :)
 
Oldal tetejére