A mai napom apró öröme...

[Zsu77]

Ma is több öröm ért!
1.Elsőre sikerült a Hivatal!
2.Nem ellopták a bicajomat,hanem hazasétáltam nélküle!(a boltból kijövet,mint aki jól végezte dolgát,észre sem vettem...otthon gondolkodhattam,hogy mi történt vele,mert rémlett,hogy nem gyalog mentem el otthonról! )
3.Hazataláltam!

 

[vighkata]

Ma is több öröm ért!

2.Nem ellopták a bicajomat,hanem hazasétáltam nélküle!(a boltból kijövet,mint aki jól végezte dolgát,észre sem vettem...otthon gondolkodhattam,hogy mi történt vele,mert rémlett,hogy nem gyalog mentem el otthonról! )

Eccerű

 

[nofre]

hűűűűűűűűűű, az előzőekre :-D
A mai napom öröme: hmmm, hm, hmmm, ühümmm. ezen még gondolkozom...

 

[vighkata]

A mai napom, vagy inkább az elmúlt 1 hetem öröme megnézhető a blogomban. Mai feltöltés, és ez nekem tényleg nagy öröm.

 

[vighkata]

Ja, van még örömöm, tegnap szólt a szemügés, hogy mehetek, mert elkészült az otthoni okulárém. Tök jó volt, hogy nem kellett kirajzszögezni az újságot a falra, és beállni a konyha közepére olvasni.

 

[Zsu77]

Eccerű

Igen,de én úgy örültem,hogy csak "nem láttam,csak néztem",nem pedig "jól láttam,hogy nem látom" volt!!!

 

[vighkata]

Igen,de én úgy örültem,hogy csak "nem láttam,csak néztem",nem pedig "jól láttam,hogy nem látom" volt!!!

Ez nem is apró öröm, hanem óriási.
Csak halkan súgom meg, hogy egyszer én is bicajjal mentem valahova, aztán gyalog haza. Amikor akartam menni éjszakára dolgozni a kétkerekűvel, akkor kellett visszapergetni az idő kerekét, hogy mi is volt néhány órával azelőtt. A fél városon át futottam a bringáért, hogy még a dolgozóba is beérjek. Szerencsére az enyém is meg volt. Na de ez nem publikus ám.

 

[dg]

Igen,de én úgy örültem,hogy csak "nem láttam,csak néztem",nem pedig "jól láttam,hogy nem látom" volt!!!

Zsu!

Ez szép teljesítmény volt! :mrgreen:

Egyszer a bátyám is eljátszotta ugyanezt, biciklivel el, gyalog haza, másnap biciklizni akart, bicónak hűlt helye. De akkor ő még csak 6 éves volt.

 

[Zsu77]

Zsu!

Ez szép teljesítmény volt! :mrgreen:

Egyszer a bátyám is eljátszotta ugyanezt, biciklivel el, gyalog haza, másnap biciklizni akart, bicónak hűlt helye. De akkor ő még csak 6 éves volt.

:mrgreen::mrgreen::mrgreen:

Gracias senorita!Vagy valahogy így mondják...

 

[Zsu77]

Ez nem is apró öröm, hanem óriási.
Csak halkan súgom meg, hogy egyszer én is bicajjal mentem valahova, aztán gyalog haza. Amikor akartam menni éjszakára dolgozni a kétkerekűvel, akkor kellett visszapergetni az idő kerekét, hogy mi is volt néhány órával azelőtt. A fél városon át futottam a bringáért, hogy még a dolgozóba is beérjek. Szerencsére az enyém is meg volt. Na de ez nem publikus ám.

Ne aggódj!Itt vannak a legjobb helyen a magán/nem publikus/abszolút személyes titkok!!!

:mrgreen::mrgreen::mrgreen:

 

[tímeácska]

Na, ha már a titkoknál/nem publikus dolgoknál tartunk... Én hasonlóan jártam, de a kocsit hagytam el... És én, miután elveszítettem az autót, még 3 helyre loholtam, mint egy őrült, hogy el ne késsek... És közben szidtam magamat, hogy miért nem kocsival jöttem, itt rohangálok fel s alá... És csak akkor tűnt fel, hogy én valójában nem otthon hagytam az autót, hanem "csak" elhagytam, amikor hazaértem, és a kocsinak hűlt helyét találtam... :-D Aztán meg azon elmélkedtem, mi lett volna, ha a gyereket is vittem volna magammal... Jesszus, Őt is elhagytam volna! :lol:
De ez top secret! El ne áruljátok senkinek, én bízom Bennetek!!! ;-):-D:lol:

 

[Zsu77]

Csigu!Számíthatsz ránk!Én speciel senkinek nem fogok erről írdogálni!
Másrészről téged olvasgatva abszolút titkosan(!!!!)van még mit bepótolnom a "hol hagytam a fejemet" c.magánszámban!!!:mrgreen:

 

[dg]

Na, ha már a titkoknál/nem publikus dolgoknál tartunk... Én hasonlóan jártam, de a kocsit hagytam el... És én, miután elveszítettem az autót, még 3 helyre loholtam, mint egy őrült, hogy el ne késsek... És közben szidtam magamat, hogy miért nem kocsival jöttem, itt rohangálok fel s alá... És csak akkor tűnt fel, hogy én valójában nem otthon hagytam az autót, hanem "csak" elhagytam, amikor hazaértem, és a kocsinak hűlt helyét találtam... :-D Aztán meg azon elmélkedtem, mi lett volna, ha a gyereket is vittem volna magammal... Jesszus, Őt is elhagytam volna! :lol:
De ez top secret! El ne áruljátok senkinek, én bízom Bennetek!!! ;-):-D:lol:

Igen, a fiadnak szerencséje volt! :mrgreen:
Hát, nem semmi!!!

 

[Zsu77]

Na,ma is volt pár öröm:
Ott voltam a diab talin!
Szuper volt!
Autóval mentem és jöttem!
Elfagyott ujjacskáimból sikerült mégiscsak koleszterint nézni...

 

[lui_ego]

tegnapi örömöm, ma...

Meggyónom, hogy Kisgyónon lecsózom.
Örömteli pillanat volt s felejthetetlen.

 

[tímeácska]

Hát, most nem is tudom, mit írjak...
Igazság szerint, ez nem csak a mai napom apró öröme... Higgyétek el, én tipikusan a szavak embere vagyok, de most nehéz megfogalmaznom, amit írni akarok... Mert amit írni akarok, azt igazság szerint érzem, így nehéz szavakban megfogalmazni...
Hihetetlen egy évem, ill. hónapjaim voltak eddig (negatív értelemben)... De... A mostani hétvége volt az elmúlt kb. 3-4 hónapom legeslegjobb 2 napja... És ezt köszönöm minden talin résztvevőnek, akiket örülök, hogy ismerhetek, azáltal, hogy az ismerőseim vagytok, több értelmet adtok az életemnek (mert vagytok... és értékes Emberek vagytok!!!)!
Ebből a 2 napból úgy érzem, tudok erőt meríteni az elkövetkezendő napokhoz... Mert nehéz lesz... De most már menni fog!!!
Köszönöm a hétvégét!!!
Ez az én 2 napom hatalmas öröme!

 

[christina]

Drága Timi!
Örülök, hogy így érzed! Annak főleg, hogy sikerült egy kicsit lazítanod VELÜNK!

 

[christina]

A mai napom nagy örömei: -Nagyon jól telt a hétvégém! Ugye tudjátok miért?
- A fiam mindamellet, hogy jól érezte magát gyönyörű cukrokat produkált a szaladgálásnak köszönhetően!
- Jókat beszélgettem aranyos emberekkel!
- Épségben hazaértünk és visszaadtuk az autót!

 

[Zsu77]

Igen,az is hatalmas öröm volt,hogy élőben mindenki sokkal aranyosabb volt,mint ahogy írásban megismerhettem!

 

[rgyörgy]

Nem is kicsi öröm!<o>></o>>
Ezzel kezdődött a talin:<o></o>
Melinda, kislánya Annácska, zokon vette, hogy lefényképeztem és ennek kiengesztelhetetlen sírással adott hangot. Az öröm, mire mentünk tőle elköszönni, szent volt a béke és megengedte, kettő puszit is adhattam neki.<o>></o>>
Ez jólesett.<o>></o>>
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--><o>></o>>