Sziasztok!
Régóta nem jelentkeztem! Molli bocsi, megígértem, hogy írok, de gyorsan pörögtek az események!
Szóval azért csatlakoztam hozzátok kb. fél évvel ezelőtt, mert felötlött bennünk a 3. gyerkőc gondolata, és tanácsok, vélemények után érdeklődtem.
A helyzet e következőképpen alakult:
februárban megkaptam az inzulinpumpát Miskolcon. Nagyon tuti szerkentyű, le a kalappal! Aztán egy 6,8 -as HgA1c után zöld jelet kaptunk, és nem is sokáig tétlenkedtünk!
Májusban kiderült, hogy immár nagycsaládosok leszünk! Most a 21. hétben járunk babócával, aki kisöcsinek mutatta magát.
Az első 4 hónap nem volt leányálom, gyakran vérezgettem, szaladgáltunk az ambulanciára, mindig ijesztgetett ez a lurkó! Végül Miskolcon maradtunk (ugyebár egriek lévén ez egy kicsit praktikusabbanka bizonyult, meg hát annyira jó a belgyógy doki, hogy nem akartam mást választani), a dokim elvállalt (Kékesi dokinő "tanítványa-követe"), ő ajánlott ott nőgyógyászt.
A cukraim elég jól alakultak eddig (5,8 HgA1c volt most legutóbb). Ahogy Molli első gyerkőcénél, nekem is egy hete (20 hetesen) megszaladt felfelé, alig győztem utána mászni, voltak benne 8-asok 10-esek is, de korrigáltuk.
Most próbálom élvezni az egész csodát, de nem olyan egyszerű. Azt gondoltam, kiélvezem a terhesség minden pillanatát (nem dolgozom a 8. héttől), de mindig van valami para (nyílik a méhszáj, aztán vissza; a méhlepény ráér a méhszájra; egy kis méhszájseb, stb.)
De nem panaszkodom, mert az élet legcsodálatosabb napjait élem át! Nincs ennél szebb és meghatóbb, mint mikor valaki rugdos odabenn! Annyira boldog vagyok, és örülök, hogy sikerült Ő!
Majd írom tovább, de így is kicsit hosszúra sikerült!
És gratula, kitartás mindenkinek, aki vállalja "így" is a terhesség minden nyűgét-baját a maga csodája mellett!!! Mert nem fenékig tejfel az élet!
<A HREF="http://www.nagyonbaba.hu"><IMG SRC="http://www.nagyonbaba.hu/tickerek/1-24-19-2010_01_13-Bab4ca.jpg" BORDER=0></A>
:?:?:? :mrgreen: Egyelőre én így javasolnám a megnevezéseket:
