Szia Molli!
Mi van veletek? Hogy vagytok?
Sani, de aranyos vagy, hogy érdeklődsz
Holnap megyek afp vérvételre, hogy én hogy utálom ezt a parát... tudom, hogyha rossz az eredmény, akkor sincs feltétlenül baj, de már most parázom... Amúgy sajnos a helyzet még mindig ugyanaz, azaz 1 hete voltam UH-n, ahol ugyan nem láttak vérömlenyt, de a lepény rálóg még pár mm-re a méhszájra, így valóban veszélyeztetett terhes vagyok, nem szabad emelnem, pihenni kell sokat. A 20. héten újra ellenőrizni kell, ha nem megy feljebb, akkor onnantól szigorú fekvés... A doki szerint 90%, hogy feljebb megy, de én aggódom, eddig is annyi minden rossz történt az elmúlt 16 hétben.
A cukraim egyáltalán nem olyan jók. Reggeli után egyszerűen felmegy 9-10-re, most kipróbáltam, hogy reggel 7-kor beadok 2 egység gyors inzulint és utána fél 9-kor a megszokott adagot a reggelihez és 9kor eszem, hát így egész rendben volt (5.7 és 5.6), de végül hipóztam. A fiamnál sokkal könnyebb volt 8 alatt tartani, most egyszerűen nem megy. Nem tudom, mi lehet a különbség, talán az, hogy nem tudok annyira figyelni a dolgaimra a fiam mellett. Muszáj pl vele ebédelnem és ehhez igazodnom kell, különben képtelenség megennem az ebédet, ha ő nem eszik velem (kiveszi a tányéromról a kaját, még nem érti, hogy ezt nem szabad, ha nem hagyom, akkor végigüvölti az evésemet). De ha ő már délben visít az éhségtől, akkor muszáj ennem vele, akkor is, ha éppen 7.5 a cukrom és várnom kéne 20-25 percet a kajával. Szóval ez is nagyon nehéz. Hát igen, a pumpa... sokkal jobb lenne most, nagyon sokat gondolok rá, nagyon bosszant, hogy nem bírta a hasam a kanült.