umbra08
Aktív tag
Köszi mindenki nevében Misamaci!
Cukorbetegség csecsemőkorban??!!
- Téma inditó umbra08
- Kezdés dátuma
Köszi mindenki nevében Misamaci!
vighkata
Utolérhetetlen :) – moderátor
Umbra, ha mentek diab kontrollra, akkor kérd meg a nővérkét, hogy szedje össze neked a rendelőben lévő oktató és tájékoztató anyagokat, mert van nekik, csak nem osztogatják maguktól.
Amit Misamaci belinkelt, az nyomtatott formában meg van a diab rendeléseken, így kis füzet formában sokkal praktikusabb, mint kinyomtatva.
Ha nem tudnak adni neked, akkor priviben írd meg a címedet, és küldök neked.
umbra08
Aktív tag
Köszi Kata, aranyos vagy, találkoztam már ezzel az anyaggal még a kórházban, akkor el is olvastam, elő is veszem újra!!!!! Hátha most már fogékonyabb az agyam.
vighkata
Utolérhetetlen :) – moderátor
Nagyszerű, meg fogod látni, hogy mennyi ismerős rész lesz benne, amit először olvasva azt sem tudtad, hogy eszi-e vagy isszák. Ez így természetes, senki sem egy nap alatt tanulta meg a tudományt.Köszi Kata, aranyos vagy, találkoztam már ezzel az anyaggal még a kórházban, akkor el is olvastam, elő is veszem újra!!!!! Hátha most már fogékonyabb az agyam.
umbra08
Aktív tag
Lina!
Nóra hány kg?
Az én kisfiam 11 kg. Lehet, hogy nekünki is megvan a napi 120 CH., de nem hiszem, hogy ilyen elosztásban. Ebédre nem merek neki 20CH-náltöbbet adni, mert nem merem átlépni a lélektani határt (1,0 E bólus).
Tudom, hülye vagyok.
Ne félj, a hipók miatt nem lesz baja! Ha nem hipózik egy fél napon át kómában, akkor nem lesz semmi baja (márpedig ennyi ideig nem hagyod egyedül, tehát nem lesz baja!).
Ha ez megnyugtat: az elmúlt 10 évben elég aktvív cukros-társadalmi életet éltem és ezért tényleg rengeteg cukrost ismerek (neten és személyesen) és mindössze 1 szegény lányról tudok (nem is ismertem személyesen), aki meghalt. Ő nagyon sokáig feküdt otthon kómában, egyedül volt otthon, ha jól rémlik, elmentek reggel dolgozni a szülei és ő bekómált és senki nem vette észre. Tini lány volt. Ezt leszámítva egyetlen egy esetet sem hallottam, amikor valakinek, aki amúgy normálisan figyel magára baja esett volna a hipótól (kórházba persze kerültek vele, főleg, ha kóma lett belőle és a hipók után vannak durva somogyik is, de károsodást nem szenvedett senki, akiről tudnék). Azoknál lehet probléma, akik elhanyagolják magukat, nem figyelnek eleget a cukrukra, ritkán mérik és bekómálnak és későn veszik észre őket. Nekik lehet maradandó károsodásuk is, de ha méred rendszeresen a cukrát, nem hagyod magára fél napra, akkor nincs mitől tartanod.
napocska
Őstag
A napokban beszélgettem valakivel, akinek a fia azzal küzd három éves kora óta, hogy állandóan leesik a vércukra. Túl sok inzulint termel a szervezete, és örökké hipózik. Volt, hogy két-három napig kómában volt. Most viszont egyetemista, sportol, együttesben zenél. Ezt csak azért írtam, hogy neki sem lett a hipóktól semmi baja.
Azért írtam le, mert akármennyire is nyugtatunk téged, elbagatellizálni nem szabad a hipót. Igen, lehet halálos is, de mint látszik, ez valami rettenetesen ritka dolog és nagyon nagy adag pechszéria kell mellé.
Azt még hozzáteszem, hogy a statisztika azt mutatja, hogy akik veszélyben lehetnek a hipókkal kapcsolatban, azoknál gyakoriak az ájulásos, bekómálós hipók. Vannak cukrosok, akiknél sajnos ezek sokszor előfordulnak, de a legtöbbnél vagy nincs is egyáltalán vagy egész életükben talán 1-2x van. Ha jól látom, nálatok nem ez a gyakori, még nem is történt ilyen veletek, tehát nagy valószínűséggel a babád nem lesz ilyen ájulós típus. Amúgy is, pumpával tudomásom szerint nem is nagyon fordulnak elő ájulásos hipók, tehát plussz előny nektek. Én azt gondolom, akármilyen szörnyű, ami elviekben megtörténhet, ma már, a pumpás kezeléssel, jó betegoktatással nem kell félnetek ettől!
moncsi
Új tag
moncsi
Új tag
Rosszul írtam, nem éjszaka hypozik (illetve azt nem tudom), hanem napközben. De olyankor tényleg úgy találnak rá, ájultan. Aztán egy kis cukros infúzió, és megy tovább. Nincsenek somogyik se. A pumpa nem tetszik neki, jól el van a pennel, inkább azt kéne belátnia, hogy ez a sok durva hypo nagyobb odafigyelést (egyen rendesen) és esetleg az inzulinadag változtatását igényelné.
Pedig már vagy éve cukros (én nem tudok újat mondani neki).
Pedig már vagy éve cukros (én nem tudok újat mondani neki).
Szoktuk mondani itt a fórumon, hogy először agyban kell tisztázni a helyzetet. Ha ez megvan, egészséges önkontrollal rendelkezik az illető, akkor lehet "okítani" és segíteni neki, különben bárki a feje tetejére is állhat, sosem fogja meggyőzni őt. Azt hiszem, még agyban nem dőlt el az ismerősödnél, hogy mit is szeretne... elfogadni a betegséget és együtt élni vele, vagy homokba dugni a fejét. Nála sajátos módon jelentkezik ez, mert nem magasak a cukrai, hanem alacsonyak. Nem tudom, milyen beállításai lehetnek, ha kómás hipó után nincs somogyija? Vagy csak nem akar tudomást venni róla? Ez szinte lehetetlen, fiziológiailag az. Valami nagyon nem stimmel vele... ezen első körben a közeli barátok, rokonok tudnak csak segíteni vagy ők sem. Talán egyszer megérti saját magától is. Nincs egyedül, sokan nem tudják hosszú évekig kezelni ezt a helyzetet agyban, ezért nem lehet nekik segíteni.
Egyébként a kómás hipók megölik az agysejtjeit és ezekből is szép betegségeket összeszedni, inkább nem részletezem...
umbra08
Aktív tag
Egyszer már volt egy „majdnem ájulásos hipo”, még valamikor január elején, ha jól emlékszem. Ez volt az első, amikor nagyon, de nagyon megijedtem. Napközben volt, le-letette a kis fejét, felvettem a karomba, de nem volt benne erő, olyan volt, mint egy gumibaba, teljesen elhagyta magát. Aztán le-le csukta a szemét, borzasztó volt. Akkor még volt tejcsi bőven napközben is, így cicire tettem és megoldódott. Ezt nem fogom soha elfelejteni.
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com
fficeffice" /><o> </o>
Amúgy az elmúlt időszakban nem nagyon volt hipo. A múlt heti 3 hipónak tudom az okát. Szóval az volt a helyzet, hogy este mértünk lefekvése után egy értéket (23:00 körül), aztán az volt a tapasztalat, hogy reggel 6:00-ra szinte mindig pontosan az esti értékhez képest 2,0-val emelkedett. Erre emeltünk bázison a következők szerint. Alapban 0:00-3:00-ig nem kap bázist, aztán 3:00-6:00-ig 0,10E/óra. Ezt mi úgy változtattuk ebben a három hipós napban, hogy 3:00-6:00-ig megemeltük 0,10E/óra helyett 0,15E/órára. Hát ez úgy látszik soknak bizonyult. Tegnap visszaállítottuk, azaz betettünk 2:00-3:00-ig 0,05E/óra bázist, a 3:00-6:00 maradt a 0,10E/óra, mint régen. Ez nem ért semmit, ugyanúgy lett, mint régen, reggelre 2-vel emelkedett kb. Tegnap este 23:00-kor mértünk 6,6-ot, reggel 6:00 órára 8,4 lett.
Úgy látom, hogy már éjfél után megemelkedik, így arra gondoltunk, már éjfél után is adni kellene bázist, csak eddig azért nem mertük, mert ha mondjuk mérünk 4,0-5,0 érték között este 23:00-kor, akkor félünk, hogy 1:00-2:00 órára beesik neki. Ki kell próbálni, tudom…
<o> </o>
Amúgy baba még mindig kel reggel 6:00-kor szinte óra pontosan. Szopizna, de sajna nem nagyon van tejcsi. Kipróbáltunk egy tápszert (Milupa Milumil HA2 optima) nem itta meg, kiköpte. Vettünk Sinlacot, hígra csináltam, nem pépre, azt sem itta meg. Nem tudom, hogy mitévő legyek. Tejet még nem ihat, nem is akarok neki adni.
<o> </o>
Ma reggel bakiztam. Le akartam zárni a pumpát és véletlenül fix feltöltöttem 0,3-mal. Már volt benne 0,2 tejcsihez, plussz a 0,3. Na így kénytelen voltam reggel hatkor megetetni kenyérrel és sajttal, mert tejcsi alig volt, azaz ahhoz az inzulin mennyiséghez kevés volt. Szegénykém ült reggel 6:00-kor az ágyban és nagy álmosan majszolta a kenyeret. Kicsit túllőttem a célon, mert mire felkelt már 10,2 lett a cukra.
<o> </o>
Más miatt is szenvedünk mostanában, de ehhez csak kicsit van köze a cukornak.
J Ő már nagyfiú és nem akar az ágyában aludni és este 23:00-kor még játszik, erre reggel nem kel korán, viszont nekem szúrnom kell, VC-ot mérni és erre felébred. Ha pedig alacsony a VC, akkor fel kell ébreszteni, ennie kell. Aztán egész délig nyűgös…
…nem egyszerű J
Ez a benevelés, mármint visszaszoktatni az ágyába nem egyszerű ebben a helyzetben. Amúgy is annyit szenved szegényke, sajnáljuk hagyni ordítani az ágyában. Pláne ha épp nem jó a cukra, akkor természetesen nem hagyjuk.
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com
fficeffice" /><o> </o>Amúgy az elmúlt időszakban nem nagyon volt hipo. A múlt heti 3 hipónak tudom az okát. Szóval az volt a helyzet, hogy este mértünk lefekvése után egy értéket (23:00 körül), aztán az volt a tapasztalat, hogy reggel 6:00-ra szinte mindig pontosan az esti értékhez képest 2,0-val emelkedett. Erre emeltünk bázison a következők szerint. Alapban 0:00-3:00-ig nem kap bázist, aztán 3:00-6:00-ig 0,10E/óra. Ezt mi úgy változtattuk ebben a három hipós napban, hogy 3:00-6:00-ig megemeltük 0,10E/óra helyett 0,15E/órára. Hát ez úgy látszik soknak bizonyult. Tegnap visszaállítottuk, azaz betettünk 2:00-3:00-ig 0,05E/óra bázist, a 3:00-6:00 maradt a 0,10E/óra, mint régen. Ez nem ért semmit, ugyanúgy lett, mint régen, reggelre 2-vel emelkedett kb. Tegnap este 23:00-kor mértünk 6,6-ot, reggel 6:00 órára 8,4 lett.
Úgy látom, hogy már éjfél után megemelkedik, így arra gondoltunk, már éjfél után is adni kellene bázist, csak eddig azért nem mertük, mert ha mondjuk mérünk 4,0-5,0 érték között este 23:00-kor, akkor félünk, hogy 1:00-2:00 órára beesik neki. Ki kell próbálni, tudom…
<o
> </o>Amúgy baba még mindig kel reggel 6:00-kor szinte óra pontosan. Szopizna, de sajna nem nagyon van tejcsi. Kipróbáltunk egy tápszert (Milupa Milumil HA2 optima) nem itta meg, kiköpte. Vettünk Sinlacot, hígra csináltam, nem pépre, azt sem itta meg. Nem tudom, hogy mitévő legyek. Tejet még nem ihat, nem is akarok neki adni.
<o
> </o>Ma reggel bakiztam. Le akartam zárni a pumpát és véletlenül fix feltöltöttem 0,3-mal. Már volt benne 0,2 tejcsihez, plussz a 0,3. Na így kénytelen voltam reggel hatkor megetetni kenyérrel és sajttal, mert tejcsi alig volt, azaz ahhoz az inzulin mennyiséghez kevés volt. Szegénykém ült reggel 6:00-kor az ágyban és nagy álmosan majszolta a kenyeret. Kicsit túllőttem a célon, mert mire felkelt már 10,2 lett a cukra.
<o
> </o>Más miatt is szenvedünk mostanában, de ehhez csak kicsit van köze a cukornak.
J Ő már nagyfiú és nem akar az ágyában aludni és este 23:00-kor még játszik, erre reggel nem kel korán, viszont nekem szúrnom kell, VC-ot mérni és erre felébred. Ha pedig alacsony a VC, akkor fel kell ébreszteni, ennie kell. Aztán egész délig nyűgös…
…nem egyszerű J
Ez a benevelés, mármint visszaszoktatni az ágyába nem egyszerű ebben a helyzetben. Amúgy is annyit szenved szegényke, sajnáljuk hagyni ordítani az ágyában. Pláne ha épp nem jó a cukra, akkor természetesen nem hagyjuk.
Csak az utolsó részre tudok most reagálni, mert nagyon sietek...
Tudod, nekünk is kell kelteni Brúnót a szívgyógyszere miatt. A reggel 6-os gyógyszert mozgattuk át, mert pont egy éves kora körül, ha akkor adtuk neki, akkor szépen felébredt és nem aludt vissza. Ha 5 körül kapta, akkor visszaaludt. Nektek is lehet ilyet csinálni. Tökmindegy, hogy 5kor vagy 6kor méred meg neki! Úgysem akarod, hogy6kor reggelizzen is. Én 5kor mérnék neki, ha alacsony, akkor pedig lehet kapni azt a nagyon tömény kicsi cuccot (segítsetek, nem tudom a nevét, amit hipóra ajánlanak, hirdetnek a drinfo lapban is!!!), fél deci sincs, azt álmában is oda lehet adni neki, cumisüvegből. Mi fecskendővel adjuk neki a gyógyszert, szépen benyomjuk a szájába és már egyáltalán nem ébred fel rá. Azaz nyilván felébred, de ki sem nyitja igazán a szemét. Ja, és nem veszem ki sosem az ágyból ilyenkor.
Tudod, nekünk is kell kelteni Brúnót a szívgyógyszere miatt. A reggel 6-os gyógyszert mozgattuk át, mert pont egy éves kora körül, ha akkor adtuk neki, akkor szépen felébredt és nem aludt vissza. Ha 5 körül kapta, akkor visszaaludt. Nektek is lehet ilyet csinálni. Tökmindegy, hogy 5kor vagy 6kor méred meg neki! Úgysem akarod, hogy6kor reggelizzen is. Én 5kor mérnék neki, ha alacsony, akkor pedig lehet kapni azt a nagyon tömény kicsi cuccot (segítsetek, nem tudom a nevét, amit hipóra ajánlanak, hirdetnek a drinfo lapban is!!!), fél deci sincs, azt álmában is oda lehet adni neki, cumisüvegből. Mi fecskendővel adjuk neki a gyógyszert, szépen benyomjuk a szájába és már egyáltalán nem ébred fel rá. Azaz nyilván felébred, de ki sem nyitja igazán a szemét. Ja, és nem veszem ki sosem az ágyból ilyenkor.
umbra08
Aktív tag
Sziasztok,
Leírom tapasztalatomat és bánatomat....
1 hete már nem tudom szopiztatni hajnalban Babócát, csak estére van egy kicsi tejcsi lefekvés előtt. Persze erről én is tehetek, nem ettem, nem ittam mostanában, lelkileg kész vagyok, lassan kevesebb kiló vagyok, mint szülés előtt... mindegy nem ez a lényeg.
Szóval Tökmag 5:30-6:00 körül kel, követeli a betevőt és aludna vissza.
1 hete elkezdtem tápszert adni neki. Hihetetlen, megissza!
Ez OK lenne, de borzasztóan dobja a cukrát, JOBBAN, MINT AZ ANYATEJ!
Míg volt hajnalban tejcsi, egész jól eltaláltam, hogy kb. mennyi bólust adjak neki, de ez tápszernél már egy hete nem sikerül.
(Kicsit nevetséges, de mióta nem tudtam csecsemőmérlegen !!!! lemérni, hogy mennyit szopik, megfogtam ciciket, jó, ennyi lehet benne, ennyi bólust adok )
Tehát tápszernél úgy kalkulálnék, ahogy szilárd kajánál, hogy kb. 2gr CH-hoz adok 0,1 bólust. Hát ez nem jött be. Persze ez sokszor szilárd kajánál sem jön be. Lesz olyan valamikor, hogy pontosan tudni fogom, hogy mennyi CH-hoz mennyi bólus kell?????
Egy hete BORZASZTÓ CUKRAINK VANNAK!
14, 15, 16 !!!! (vagy éppen hipó)
Hagyjam a tápszert a francba? Vagy próbálkozzak másfajtával?
Valamit adnom kell neki hajnalban, hisz éhes, gyorsan enne és aludna tovább.
Hogy lehet így élnie egy kisbabának (bár már lassan nem baba, hónap végén 1 éves lesz!
) ?
Régen tudtam és imádkoztam is, nov. óta nem tudok.....
Nem fontos reagálni írásomra, hisz mindenkinek megvan a maga baja, már az is jó, hogy kiírtam magamból.
Ui: végre beszereztem 1-2 jó könyvet (pl. Fövényi dr. 2 fajta szakácskönyve), remélem hasznosak lesznek.
Leírom tapasztalatomat és bánatomat....
1 hete már nem tudom szopiztatni hajnalban Babócát, csak estére van egy kicsi tejcsi lefekvés előtt. Persze erről én is tehetek, nem ettem, nem ittam mostanában, lelkileg kész vagyok, lassan kevesebb kiló vagyok, mint szülés előtt... mindegy nem ez a lényeg.
Szóval Tökmag 5:30-6:00 körül kel, követeli a betevőt és aludna vissza.
1 hete elkezdtem tápszert adni neki. Hihetetlen, megissza!
Ez OK lenne, de borzasztóan dobja a cukrát, JOBBAN, MINT AZ ANYATEJ!
Míg volt hajnalban tejcsi, egész jól eltaláltam, hogy kb. mennyi bólust adjak neki, de ez tápszernél már egy hete nem sikerül.
(Kicsit nevetséges, de mióta nem tudtam csecsemőmérlegen !!!! lemérni, hogy mennyit szopik, megfogtam ciciket, jó, ennyi lehet benne, ennyi bólust adok
)Tehát tápszernél úgy kalkulálnék, ahogy szilárd kajánál, hogy kb. 2gr CH-hoz adok 0,1 bólust. Hát ez nem jött be. Persze ez sokszor szilárd kajánál sem jön be. Lesz olyan valamikor, hogy pontosan tudni fogom, hogy mennyi CH-hoz mennyi bólus kell?????
Egy hete BORZASZTÓ CUKRAINK VANNAK!
14, 15, 16 !!!! (vagy éppen hipó)
Hagyjam a tápszert a francba? Vagy próbálkozzak másfajtával?
Valamit adnom kell neki hajnalban, hisz éhes, gyorsan enne és aludna tovább.
Hogy lehet így élnie egy kisbabának (bár már lassan nem baba, hónap végén 1 éves lesz!
) ?Régen tudtam és imádkoztam is, nov. óta nem tudok.....
Nem fontos reagálni írásomra, hisz mindenkinek megvan a maga baja, már az is jó, hogy kiírtam magamból.
Ui: végre beszereztem 1-2 jó könyvet (pl. Fövényi dr. 2 fajta szakácskönyve), remélem hasznosak lesznek.
umbra08
Aktív tag
Szia Molli,
5:30-6:00 körül magától ébred, felül és követeli a cicit (igaz, már cici hajnalban nincs). Nem én ébresztem fel a szúrással, ő maga kel fel enni, enni szeretne és tovább aludni.
Néha órát lehetne hozzá állítani. Szakaszokat lehet megfigyelni.
Régen 5:20-kor kel jó darabig, múlt héten pár napig pontban 6-kor, aztán pár napig pontban fél6-kor-
Régebben, míg volt tejcsi bőven hajnalban, felkelt, szopizott és már aludt is azonnal vissza.
Üdv
umbra
tímeácska
Őstag
Szia Umbra!
Mátém is javában szopizott még, amikor diabos lett. Nekünk annak idején pont azt tanácsolták, hogy ne szoptassam, mert az anyatejnek változó a CH tartalma, hanem tápszert kapjon... Hát, én a galád anyuka, nem a tápszer mellett döntöttem! És mai napig nem bántam meg! Mátém cukrai így is, úgy is vacakok voltak (Insulatard+Actrapid-dal képtelenség egy csecsemő cukrát beállítani - szerintem! -), anyatej ide, vagy oda! Aztán, amikor 18 hónapos korában egyik napról a másikra azt mondta, hogy nem kell a cici, a cukrai ugyan olyan keszekuszák maradtak!
Éppen a napokban láttam a TV-ben, hogy az 1 év körüli pöttömöknek elvileg már végig kellene aludni az éjszakát, és reggelig ki kellene bírniuk kajci nélkül. A legtöbb hajnalban felkelős eset már nem az éhségről szól (elvileg...), mint pár hónapos korban (kb. 6 hónapos korig), hanem a baba megszokta, hogy ha "enni kér", odabújhat anyához, az anyuci jó meleg ölelő karjaiba... (Ennél biztosan nincs is jobb egy kis Pöttömnek!) Tehát, nem az anyatej, vagy a tápszer az elsődleges "vágya" a gyermeknek! Ilyenkor azt javasolják, ha nem akarjuk "etetni" a babát, hogy adjunk Neki vizet, vagy teát. A kicsi - ha első nap még nem is - örömmel fogja venni ezt a felkínálást is! Hiszen, anya is ott lesz mellette/vele!
Umbra! A fentiek átgondolása után észrevettem valamit! Tényleg lehet benne valami (bár, én soha nem próbáltam, így nem saját tapasztalatomat írtam le, csak a TV-ben hallottakat/látottakat!), mivel Babód is megitta a tápszert, amin még Te magad is meglepődtél, olyannyira, hogy még ki is emelted az említett mondatot vastag bötűkkel! Hátha az a vizecske, vagy - természetesen cukrozatlan - teácska is "bejön" Neki"! Vannak nagyon finom babateák, Mátém is szokott ilyet inni, még mindig, Kispapával együtt... Nem reklámnak szánom, de asszem leírhatom oops a nevét is, a Mecsek Baby teát szürcsölgetik, gyógynövények csak az összetevői, ízesítetlenül is fincsi! És nem utolsó sorban nagyon jót tesz az emésztésnek! Kispapa pl. ezért issza! Minden reggel rak el Magának 1,5 litert, munka végére el is fogy, és mióta iszogatja, nem fáj a gyomra sem!
Szóval, egy próbát a víz/tea adása talán megér...
Mátém is javában szopizott még, amikor diabos lett. Nekünk annak idején pont azt tanácsolták, hogy ne szoptassam, mert az anyatejnek változó a CH tartalma, hanem tápszert kapjon
... Hát, én a galád anyuka, nem a tápszer mellett döntöttem! És mai napig nem bántam meg! Mátém cukrai így is, úgy is vacakok voltak (Insulatard+Actrapid-dal képtelenség egy csecsemő cukrát beállítani - szerintem! -), anyatej ide, vagy oda! Aztán, amikor 18 hónapos korában egyik napról a másikra azt mondta, hogy nem kell a cici, a cukrai ugyan olyan keszekuszák maradtak! Éppen a napokban láttam a TV-ben, hogy az 1 év körüli pöttömöknek elvileg már végig kellene aludni az éjszakát, és reggelig ki kellene bírniuk kajci nélkül. A legtöbb hajnalban felkelős eset már nem az éhségről szól (elvileg...), mint pár hónapos korban (kb. 6 hónapos korig), hanem a baba megszokta, hogy ha "enni kér", odabújhat anyához, az anyuci jó meleg ölelő karjaiba...
(Ennél biztosan nincs is jobb egy kis Pöttömnek!) Tehát, nem az anyatej, vagy a tápszer az elsődleges "vágya" a gyermeknek! Ilyenkor azt javasolják, ha nem akarjuk "etetni" a babát, hogy adjunk Neki vizet, vagy teát. A kicsi - ha első nap még nem is - örömmel fogja venni ezt a felkínálást is! Hiszen, anya is ott lesz mellette/vele!Umbra! A fentiek átgondolása után észrevettem valamit! Tényleg lehet benne valami (bár, én soha nem próbáltam, így nem saját tapasztalatomat írtam le, csak a TV-ben hallottakat/látottakat!), mivel Babód is megitta a tápszert, amin még Te magad is meglepődtél, olyannyira, hogy még ki is emelted az említett mondatot vastag bötűkkel!
Hátha az a vizecske, vagy - természetesen cukrozatlan - teácska is "bejön" Neki"! Vannak nagyon finom babateák, Mátém is szokott ilyet inni, még mindig, Kispapával együtt... Nem reklámnak szánom, de asszem leírhatom oops a nevét is, a Mecsek Baby teát szürcsölgetik, gyógynövények csak az összetevői, ízesítetlenül is fincsi! És nem utolsó sorban nagyon jót tesz az emésztésnek! Kispapa pl. ezért issza! Minden reggel rak el Magának 1,5 litert, munka végére el is fogy, és mióta iszogatja, nem fáj a gyomra sem!Szóval, egy próbát a víz/tea adása talán megér...
tímeácska
Őstag
A Wellbion-ra gondoltál?