Kedves Tímeácska, bár soha nem voltam egyetlen pártnak sem a tagja, és ma sem vagyok, de ezt meggondolnám. A probléma tudod nem az, hogy mi, cukorbetegek össze tudnánk-e fogni a saját érdekünkben, hanem az, hogy közöttünk is különböző ideológiai beállítottságú emberek vannak. Még ez sem lenne igazán nagy baj, mert át lehetne hidalni a közös érdekek alapján. De amikor már ezek az érdekek is elválnak, s most nem akarok tippeket adni, hogy milyen tekintetekben (sok lehet), akkor a fene megette az egészet...
Egyébként annak, hogy ez az ország itt tart, ahol, a nép az oka. Mert én is miből indultam ki, amikor megkeresett ilyen-olyan párt, hogy induljak képviselőjeként? Abból, hogy én ilyen társasághoz (hogy szépen fejezzem ki magam) nem adom a nevem. Ezért aztán azok között kerestek, akik hajlandóak voltak két forintért a saját anyjukat is eladni. Szerintem ilyenek ülnek fenn a parlamentben, meg a képviselőtestületekben, akiknek meg eszük és becsületük is lenne ahhoz, amit ott kell csinálni, megpróbálnak megélni a szakmájukból. Tehát azzal, hogy a becsületesebbek nem vállalták a politikusi szerepet, az óvatosan szólva kevésbé becsületesek kerültek oda...
Képzeld el, hogy milyen veszekedések lennének itt a fórumon, ha mondjuk kilencezer-milliárd forint elköltéséről kellene dönteni.
A Magyar Diabeteszesek Pártja elnevezés csak azért nem jó, mert a rövidített neve MDP lenne, ami már volt '49-56. között... Inkább Cukorbetegek Demokratikus Úniója (CDU), máris jobban hangzik - már ami a rövidítést illeti (ld. Németország...). Egy biztis: Magyarország legnagyobb pártja lennénk, a magunk kb. 700000 tagjával - feltéve, hogy mindenki belépne...