Kedves Sani, talán mondanom sem kell, hogy teljesen egyetértek az okfejtéseddel. A szervezet, még az olyan beteg, mint a miénk, és az olyan "letompult", mint az enyém is logikusan és célszerűen működik. Miért is bocsátana ki a máj cukrot a vérbe, ha nincs rá szükség? Az egy másik dolog, hogy ez van, akinél fél vagy egy napig is eltart, mármint a somogyi hatás, de nem akkor kezdődik.
És az én "letompult" szervezetemben bizony ez is látszik, mert nálam 2-3 óra alatt lefut - már ha eljutok a hipónak arra a szintjére, amikor egyáltalán jelentkezik! Ugyanis a leírt módszerekkel nem engedem 3 alá menni, persze feltéve, ha nem álmomban tör rám - ezt már számos alkalommal leírtam, de csak most jöttem rá, hogy valószínűleg a "letompult" állapotom miatt lehet az, hogy álmomban nem veszem észre 3,5-nél a hipó közeledtét...
Kedves Bomon, ne aggódj, nem Te vagy az egyetlen, aki nem tudja, hogy nála hogyan is alakul a CH-inzulin arány. De fontos lenne tudni, hiszen akkor nagy kérdés, hogy hogyan adagolod a bólust étkezéseknél? Én két módszert (elnézést a nagyképűségért) ötlöttem ki ennek megállapítására.
Az egyik: étkezés előtt megméred a cukrodat, és fix mennyiségű CH-t veszel magadhoz (tehát olyan élelmet, aminek pontosan kiszámítottad a CH tartalmát). Ezzel addig kísérletezel, amíg az étkezés után 1,5-2 óra elteltével ugyanannyi nem marad (lesz) a cukrod, mint az étkezés előtt. Ez egy támpont, ugyanis azt jelenti, hogy a bevitt inzulin egyensúlyban tartotta a cukrodat, amiből vissza tudod számolni, hogy 10 g CH-hoz mennyi inzulint kell adnod.
A másik módszer: mindenkinél van egy CH szint, mármint hogy milyen CH mennyiségű diétát kell tartania. Ha összeadod a bólusként az orvos által megadott inzulin mennyiségét és azt osztod ezzel a CH mennyiséggel, akkor körülbelül megkapod azt az inzulinmennyiséget, amivel valószínűleg egyensúlyban tudod tartani a 10 g CH-t. Ez nem olyan pontos, mint ha magadnak "méred ki".
Bocsi, hogy tegeztelek, de talán így jobban tudtam (?) magyarázni a magam "letompult" módján...