Edukáció

kmolli

Moderátor
Fórumvezető
... Az egyértelmű, orvosilag is meghatározható tünetek az igazi hipo- és hiperglikémiát jelzik, az pedig már túl van az "enyhe hipó" és a "8 körüli" kategórián.
Ezt írtam az előző hozzászólásomban, amit te állítólag nem értesz és nem igaz. Olvasd el még egyszer. Az, hogy valaki érzi a 2.5-ös cukrot, azaz érzi a hipót, az teljesen más, mintha már 4 körül érzi, hogy ebből hipó lesz. És az is más, ha valaki 8nál érzi, hogy megy felfelé és az is más, amikor valaki a 12 fölötti cukrot már magasnak érzi. Oh, nem is tudom, miért megyek ebbe bele, te egyértelműen velem akarsz kötözködni, gondolom azért, mert megjegyeztem a héten, hogy nem kéne többet beszólni Katának (és ezt, mint moderátor jegyeztem meg). Én rád hagynám, nekem beszólhatsz, engem kioktathatsz, de nem tudok abba belenyugodni, hogy esetleg olvassák a fórumot olyanok is, akik még nem annyira jártasak a témában, akiknek még nincs sok tapasztalatuk és az írásaidból most azt szűrik le, hogy meg lehet tanulni érezni már 4 körül a cukrot és 8 körül is, na és pedig ez nem igaz. A hipót (3 alatt) és a 12 feletti cukrokat lehet érezni, ez igaz, de nem a 4 és a 8 körüli értékekét, azaz nem érzi mindenki és aki igen, az szerencsés, mert nincsenek mindenkinek általánosítható jelei ebben a tartományban.

Kérlek, próbálj meg úgy kötözködni velem, hogy az csak rám vonatkozzon, hogy ne zavarjunk vele össze másokat.
 
H

hypohonder

Vendég
Nyilvánvalóan nincs igazad. Igen is, vannak általánosítható jelek. Ugyanazok, mint az általad igazi hipónak nevezett jelenségnek, csak enyhébb formában! És ezért fontos, hogy figyeljük magunkat, és vegyük észre még idejekorán a dolgokat.
Isten őrizzen, hogy én bárkivel is kötözködni merjek azok után, amik megtörténhettek velem! Nem én kezdtem a vitát, hanem te. Ha ezt kötözködésnek véled, akkor sajnálom. Akik nem annyira jártasak (én inkább tapasztalatot mondtam volna) a témában, azokat is csak és kizárólag arra szerettem volna rávenni, hogy figyeljék magukat, és több azonos, hipót vagy hipert eredményező észlelés után ők is rá fognak jönni, hogy azok az érzések mit jelentenek, mit vetítenek előre. És még időben tenni tudnak majd ellene!
 

Sani

Új tag
Hozzáfűznék a hypoglikémiához egy - két dolgot:

A tünetek lehetnek általánosak és lehetnek egyediek. Megfigyelhetjük magunkat éveken át, biztosan segít ez a betegségünk kiismerésében. Viszont nincsen két egyforma másodperc, így nincsen két egyforma hypo sem. Tudjuk, hogy a vc értékekre egyszerre több minden hat.
A hypoglikémiás tünetek a vércukorszint értékétől és annak csökkenési sebességétől függően, valamint egyénenként is változók, és különböző kombinációkban fordulhatnak elő.
Vannak biztos jelek a hypo közeledésére, de sajnos nem mindenkinél jutnak érvényre. ( mint írtam fent, ez több mindenen is múlik.)
 

kmolli

Moderátor
Fórumvezető
Nem én kezdtem a vitát, hanem te.
Pont úgy, mint az oviban!

Sani, jó, hogy te is leírtad, csak más szavakkal, amit én is szerettem volna (ugyenez vonatkozik a magas cukroka is), most már nem aggódom, hogy valaki féleértelmezi ezt a témát. (most már kinőhetek az oviból is...)
 

Sani

Új tag
Nekem az a véleményem erről az egészről, hogy mindenki más és máshogy éli meg a dolgokat. Lehet, hogy mindkettőtöknek igaza van, viszont ez a fórum arról szól, hogy megbeszéljük, átbeszéljük a cukorbetegséggel való dolgokat, tapasztalatokat és ezáltal segítsünk egymásnak. Az még nem bűn, ha én nem azt érzem ,mint X.Y. Ezt el kell tudni fogadnunk.(...még ha hihetetlennek tűnik is olykor) Persze vannak törvényszerűségek, hogy pl. a magas cukrot ( 16) inzulinnal a leghatásosabb korrigálni, meg hogy vannak hypo tünetek, de általánosítani - szerintem - nem lehet. És most olyan dolgokról beszélek, ami nincsen ( mert nem lehet ) alátámasztani.
Nem vagyunk egyformák. Ez a dolog lényege.:)
 
H

hypohonder

Vendég
Nagyon egyszerű lenne ezt a témát ovizással, meg "nem vagyunk egyformák" szöveggel lezárni. Nem én kezdtem a kötözködést, aminek az okát a mai napig sem értem.
Szeretném még egyszer, utoljára leszögezni: igen is, úgy az alacsony, mint a magas cukor jellegzetességekkel bír, amelyek jól leírhatók, és nem csak akkor érezhetők, amikor már teljes mélységével benne vagyunk, hanem jóval előtte is. Ennek az észleléséhez tisztában kell lenni magunkkal, ismerni kell, hogy kinél hogyan szokott jelentkezni, és ha ez megvan, akkor időben lehet ellene tenni is minden hátrányos hatását elkerülve. Ehhez pedig az szükséges, hogy megfigyeljük a reakcióinkat, amelyek a probléma közeledtével jelentkeznek.
 

vighkata

Utolérhetetlen :) – moderátor
"És vajon hogy sikerült ezeket összeszedni a tudomány számára? Úgy, hogy a cukorbetegek kedvesek voltak az orvosokkal és elmondták nekik, hogy mit éreznek olyankor. Ez pedig nem történhet másként, mint hogy a beteg figyel magára, és tájékoztatja az adott helyzetben jelentkező érzéseiről. A sok hasonló tapasztalatból pedig az orvos (a TUDOMÁNY) általános következtetéseket von le..."


Az orvosok, és az orvostudomány a cukorbetegek tapasztalati beszámolójából, valamint az extrém alacsony és extrém magas (diéta hiba kizárva) cukoreredmények alapján definiálták a diabéteszre gyakorolt hatását a frontnak. És az orvosok (a TUDOMÁNY) általános következtetéseket vont le.

A fórumon néhányan leírták saját tapasztalatukat a front diabra gyakorolt hatásáról, talán néhányan meg sem kísérelték ezt megtenni, miután kedves hypohonder olyan élesen bíráltad (és a "kutyafüle" kategoriába soroltad) több, mint 30 oldalon keresztül ennek lehetetlenségét.

Nincs hatással rád a front? Megérzed biztonsággal a 8-as, cukort? Fele, negyede annyi méréssel tudod magad egyensúlyban tartani, mint más?
Örülj neki. Csakhogy ezek a jellemzők nem a tudásodon múlnak. Vagy te a tudásod alapján iktatod ki a front hatását?

Többen csak sóvárgunk az egyensúly megteremtésére, és mérünk, meg mérünk, és még ezután is mérünk, valamint (a diéta hibát kizárva) megpróbálunk rájönni egy extrém magas cukor okára. Igyekszünk a saját és mások tapasztalatainak, és az eddig megszerzett tudásunk alapján korrigálni, és egyensúlyt létrehozni. Tehát igenis megteszünk mindent, és a hőn áhítozott normoglikémiára törekszünk.
 

pusimelu

Őstag
sziasztok!

Én mint kezdő diabos.Leírom az érzéseimet mit érzek ha lefelé megy a cucum és mit ha felfelé:Ha lefelé akkornem mindig ugyanazt sajnos.(nyelvem zsibbadt remegett a gyomrom,a kezem,és sajnos volt hogy nem éreztem SEMMIT!)Felfelé pedi a legnagyobb bánatomra soha de soha nem érzek SEMMIT!Pedig nagyon figyelek!Majd pár év múlva lehet hogy profi leszek és megérzem de az nem most lesz.Tegnap 4 hónap után átléptem a 10 küszöböt pedig nem akartam.Miután visszaállt normoglikémiába akkor ingerült voltam de ezt is a párom mondta.Néha nagyon elegem van,és nagyon fájnak az ujjvégeim.Meli
 

tímeácska

Őstag
Kedves Hypohonder!
Már annyit írtál arról, és olyan meggyőzően, hogy milyen nagy pontossággal megérzed a csökkenő/emelkedő cukrodat (Te nagyon szerencsés ember vagy!), és még kellő időben tudsz is cselekedni! De... Akkor mivel tudnád magyarázni a (hogy is fogalmazzak...) vércukor görbédet? Mert, ott ugye vannak jócskán 8 fölötti eredmények... Nem korrigáltál időben a 8-as cukor megérzése után?! Vagy, netán ténylegesen nem szabad CSAK az érzéseinkre hagyatkozni... Vagy mi a csuda?!?! Mivel magyarázod a magasabb cukraidat?! És ez itt most nem kötekedés... Csak egy észrevétel... És hozzá egy kérdés...
 

Nyafi

Tag
Én mint kezdő diabos.Leírom az érzéseimet mit érzek ha lefelé megy a cucum és mit ha felfelé:Ha lefelé akkornem mindig ugyanazt sajnos.(nyelvem zsibbadt remegett a gyomrom,a kezem,és sajnos volt hogy nem éreztem SEMMIT!)Felfelé pedi a legnagyobb bánatomra soha de soha nem érzek SEMMIT!Pedig nagyon figyelek!Majd pár év múlva lehet hogy profi leszek és megérzem de az nem most lesz.Tegnap 4 hónap után átléptem a 10 küszöböt pedig nem akartam.Miután visszaállt normoglikémiába akkor ingerült voltam de ezt is a párom mondta.Néha nagyon elegem van,és nagyon fájnak az ujjvégeim.Meli


Szia Mindenki!

Én bizony nem vagyok már kezdő diabos(közel 20 éve...:(),de kedves Pusimelu,képzeld,a magas(odó) cukikat én sem szoktam igazán érezni!
Jó,nem a 15 felettiekre gondolok,de bizony mondjuk egy 10-12-es cukival olyan csudajól tudom érezni magam,mint soha máskor!:DSajna....
És ilyenkor tényleg csak a kis gép hívja fel a figyelmemet rá.
Szóval szerintem ez nem "profizmus" kérdése,és mi a csudáért van a vércukormérő gép ha nem azért hogy ne a saját "megérzéseinkre" támaszkodjunk,amik szerintem soxor csalóka lehet.Legalábbis velem volt már olyan hogy azt hittem tök magas a cukim és megmérve 5 körüli értéket mutatott!Szóval a lényeg hogy ismerjük a hyper-és a hypoglikémia jeleit,és rendszeresen mérjük a cukinkat.
 
H

hypohonder

Vendég
Úgy látom megindult az összehangolt támadás...
Nos, nem azért, mert így akartam, de most éppen egy hipó kezdetén vagyok. Érzem már legalább fél órája, hogy jön, de el voltam foglalva és csak kb. öt perce tudtam bekapni valamit.
Mit éreztem és érzek? Szívdobogás - egyre erősödik. Tehát amikor elkezdett ok nélkül "rendellenesen", de még halkan verni, már akkor tudtam, hogy mi jön. És: pici remegés a kezemben, a testemen, ami szintén erősödik... Ezt is éreztem, amikor elkezdődött.
Innen tudom, hogy hipó jön. Most olyan 3-3,2-re tippelem a vércukromat.
Mindjárt folytatom, csak még iszom egy korty tonicot.
 
H

hypohonder

Vendég
Folytatás.
Szóval, most kezd csendesedni a szívverésem, ami azt jelenti, hogy kezd hatni a magamhoz vett CH.
Magas cukornál természetesen más érzések jönnek. Szárad a szám, pedig elég folyadékot ittam. Van egy érzés, amit nem tudok leírni (valami belső nyomás-szerűség), de mindig jelentkezik ilyen esetben. Ez már 10 közelében is megvan. Magasabb cukornál ez a belső nyomás-szerű érzés még erősebb.

A vércukorgörbém oka összetett. Nem néztem másét, tehát nem tudom összehasonlítani. Van, hogy tévesen ítélem meg a kaja CH értékét, és kevés bólust adok. És van, hogy azért mérek, mert pontosabban szeretném tudni, hogy hol tartok, és mennyi inzulinnal lehet korrigálni. Az érzéseim alapján soha nem korrigálok 1 egységnél nagyobb mennyiségű inzulinnal! Tehát ha az 1 egysáéget beadom, mert érzem, hogy magas a cukrom, akkor sem megy le a cukor mondjuk 10 alá, hanem felette marad, de nem 15-16-on, hanem mondjuk 12-n.. Ez sem mindegy.

Ez a vita úgy látom, jó alkalom arra, hogy rég lejárt lemezeket is feltegyenek, akik úgy gondolják, hogy érdekükben áll magyarázni a bizonyítványt. Azzal, amit pl. Sani és Kmolli is hangsúlyozott, hogy "különbözőek vagyunk", éppen az ilyen ferde és valótlan álláspontoknak adnak táptalajt, és éppen azokat csapják be, akik bíznak az itt leírtak objektivitásában. Mert - utoljára szeretném ezt hangsúlyozni - a frontok nem viszik fel 2-3 mmol/l-nél jobban a vércukorszintet!!!

Kedves Tímeácska, ha nem szelektíven olvasnál, akkor az is nyilvánvaló lenne talán számodra, hogy nem azt írtam, hogy "nincsenek is magas cukraim", hanem hogy megérzem a magas cukrot. Ez azért különbség, nem? Egy hangyányit legalább... És még szentségelni is szoktam, amikor a mérés igazolja az érzéseimet! Ugye milyen hihetetlen?

A szívem már majdnem normálisan ver...vége a hipónak.
 

Sani

Új tag
Kedves Sándor!

Pedig nem vagyunk egyformák. Mégpedig azért nem, mert
- nem tudunk ugyanannyit a betegségünkről
-nem ugyanúgy reagáljuk le a dolgokat
-nem ugyanúgy érezzük a rossz eredményeket
-stb.
Már írtam, vannak törvényszerűségek és ebben teljesen egyet értek veled.

Én a magas cukrot úgy szoktam érezni, hogy szárad a szám és 'tompa a fejem'.
 
H

hypohonder

Vendég
Köszönöm, kedves Sani, igazad van most is, mint már oly sokszor.

Én azt szoktam csinálni, ha úgy érzem, hogy rendellenesen működök, hogy végiggondolom, mit tettem. Ha nem találok okot pl. a szívverésre, mert nem futottam, nem csináltam fekvőtámaszt, stb, de egyre csak jön a dobogás, akkor egyértelmű a hipó. Ha pedig még hozzá "csapódik" az a remegés, amiről előbb írtam, akkor már az első pillanatban egyértelmű a helyzet. Ha pedig nem találok logikus magyarázatot a szívverésre, akkor is csak ez az ok marad fenn a rostán.

A magas cukornál pedig azt gondolom végig, hogy nem volt-e olyan ok, ami magyarázhatja a szám száradását. És az az érzés, amit nem tudok leírni, erősíti a gyanút.
 

lizzi

Őstag
Hát igen nem vagyunk egyformák és ezt el kellene tudni fogadni mindenkinek!!Én ugyanis biztos vagyok benne ,hogy akik itt vagyunk és ide leírjuk a megéllt tapasztalatainkat nem azért tesszük ,mert jó vele valakit bosszantani vagy bűntudatot kelteni benne ,hanem azért mert megtapasztaltuk azokat!!!És bármilyen furcsa is nem tudom ,hogy ezt közületek valaki tapasztalta -e már de nálam időnként változó az ,hogy hogyan érzem meg a hipót.Igaz most már rég nem volt ,de amikor volt akkor nem éreztem pl. a zsibbadást ,de volt olyan időszak amikor hosszú ideig mindig ezzel a tünettel jelentkezett ,tehát biztos vannak olyan dolgok amik befolyásolják azt ,hogy megérezzük-e vagy sem és ,hogy milyen tünettel jelntkezik.
És még mindig jó cukraim vannak ,tehát ez is bizonyítja azt ,hogy amikor nem tudom kordában tartani akkor az nem az én hibámból van!!!:)
 

vighkata

Utolérhetetlen :) – moderátor
Szia Pusimelu!

A hiponak nyilvánvaló gyenge, vagy erős érzete van, ezt feltétlenül meg is kell időben éreznünk, mivel életveszélyes lehet a nem észlelés.
A magas cukorszintnek az észleléséről, megérzési tüneteiről nem igen olvastam még diabbal foglalkozó könyvekben (ami nem jelenti azt, hogy valamelyikeben ne lenne leírás). Kivétel a fokozott szomjúság, és a gyakori vizelési inger, de az már az igen magas, 16 fölötti cukorra jellemző, és akkor sem egyértelmű jele a hiperglikémiának.

Az egyéb észlelések, mint édes íz a szájban, láb bedagadásának érzete, szájszárazság nem mindenkinél jelentkezik.

Én csak a magam tapasztalatát tudom leírni. Az éaszlelések nagyon csalókák tudnak lenni, nem lehet rájuk hagyatkozni. Nálam volt, hogy nehéznek éreztem a lábam, és biztos voltam a 20-as körüli cukorban. Megmértem, és 6-8-10 körül mértem. Vagy volt, hogy 20 percenként mentem wc-re, ez is egyik jellemzője a hipernek, mégsem ez volt. A szervezetem valószínű az addig visszatartott folyadékot ürítette ki. A vizesedés, ill folyadék visszatartás függ a só bevitelétől, a kávé fogyasztásától, s valószínű még néhány táplálkozással és feldogozással (anyagcsere) kapcsolatos folyamattól. Tehát megfelelő cukorszint mellett is van vízvisszatartás, annak pedig egyszercsak ki kell ürülnie.

Tehát a folyamat nagyon összetett, ezért nem megbízható a cukorszint megítéléséhez. Persze a tüneteket én is figyelem, és ha érzek valamit, akkor mérek, és megjegyzem az érzést.

Ha te ezeket, vagy bármi mást nem észleled magadon, nem vagy hátrányban senkivel szemben. Az sem biztos, hogy a jövőben érzékeny leszel az érzésekre, legalábbis a magas cukorszint esetében. Az alacsony cukorszint észlelése viszont nagyon fontos, mert annak egy adott személy esetében is nagyon sok variánsa van. A gyenge szívdobogástól kezdve a félelemmel teli remegésen át patakokban folyó izzadságig.
 

vighkata

Utolérhetetlen :) – moderátor
Szia Lizzi!

Én mostanában érzem a hipot zsibbadással kedzdve, és szinte végigkísérve. Elég ijesztő számomra, mert a zsibbadás neuropathia egyik előtünete lehet. Bár úgy tudom, hogy a neuropathia előtünete a nyugalmi állapotban lévő zsibbadás érzése. A hipo alatt a számban és a nyelvemben éreztem zsibbadást.
Nálad hol jelentkezett a hipo zsibbadás amikor volt?
 

Nyafi

Tag
Én is ezt akartam valahogy megírni,csak Lizzi jobban összehozta.:)
Szóval egyéni megérzéseink vannak,meghát nemcsak vércukrunk hanem pl.vérnyomásunk is van és összevissza szaladgáló hormonaink is,az érzéseket ezek is befolyásolhatják,szóval a biztos a cukimérés.
De minden elismerésem azoknak akik "fejből" megmondják a cukijukat sacc/kb:D...én nem vagyok ilyen...
Egy észrevétel nálam: jó cukival vagy kicsit alacsonnyal sokkal mélyebben tudok aludni mint mondjuk magassal-reggel egész másképp érzem magam ,kipihent érzésem van,ha jó volt az éji cukim:ezt Ti már tapasztaltátok?
 

lizzi

Őstag
Szia Kata!
Én a zsibbadást mindig az alsó ajkamon és a nyelvemen éreztem,nagyon rossz volt.És nekem is nagyon sokáig tartott,mikor már jó volt a cukrom akkor is éreztem még kicsit.
 

vighkata

Utolérhetetlen :) – moderátor
Szia Lizzi!
Akkor ugyanazt éreztem, mint te. Tényleg borzalmas. Még utána is olyan, mintha egy tollpihe birizgálná az orromat, és az ajkamat. A nyelvemről nem is beszélve.
 
Oldal tetejére