Igen, megkaptuk a pumpát, most még csak ismerkedésre, és ilyenkor nem a gyerekbe bökik, hanem valamelyik vállalkozó szülőbe a kanült, sóoldattal. A párom nem tülekedett a lehetőségért , így én nyertem meg a nemes feladatot, hogy kipróbálhassam, milyen a pumpaviselet. Azóta is rajtam van, és terveim szerint vele is alszom, sőt holnap viszem a dolgozóba, hogy kellőképpen át tudjam élni a helyzetet.
Csak nektek súgom meg, hogy itthon beböktünk egy kanült Daniba is, (ő kérte) de nem volt nagyon jó ötlet, mert fájt neki, és ki is kellett szedni hamar, mert még a víz is leverte. Érdekes, nekem nem fáj. Bár a hájréteg vastagsága azért némileg különbözik kettőnk hasán, az igaz... Lehet, hogy emiatt nem érzem én, és ő igen. Most eléggé parázok, hogy ha majd júniusban inzulinnal, élesben rátesszük, mi lesz, ha így fog fájni neki? Esetleg beszerzek addigra 45 fokos kanült, meg talán más helyen próbáljük meg belőni. Remélem, csak most találtunk el egy kényesebb pontot... Mindenesetre a lelkesedés Dani részéről kissé le is lohadt, és mondta, hogy köszi, de inkább nem kell a pumpa. :-(
