Pumpások és penesek!
Leírom a tegnapi esetemet a túlkorrigálásról. Este spagetti, jó cukor, jól számolt CH és inzulin, 1-1,5 órás cuki jó.
Tudom magamról, hogy a tészta után, főleg, ha durum tésztából van, akkor az étkezés utáni cuki jó, de 3-4 óra múlva jelentősen emelkedik a cuki.
Ezt úgy szoktam kivédeni, hogy 2-3 óra múlva felveszem a bázist 120-130%-ra, és így oké. Tegnap viszont jól elaludtam, és elmaradt a bázis növelés.
Reggel 13,4-es cukival ébredtem.
Na itt jön a lényeg, ugyanis tudom magamról, hogy nagyon érzékeny vagyok a korrekcióra (korrekciós lépcsőm 3,3 mmol/l/1E), ennek ellenére beadtam magamnak 1 E inzulint. 1,5 óra múlva a melóhelyen 3,8-at mértem. Na hát ez nem 3,3 mmol/l csökkenés.
Amit nem vettem figyelembe:
- a reggeli magas cukor nem somogyi eredménye, hanem a CH késői felszívódása, hatása.
- érzékeny vagyok a hirtelen korrekcióra
- Nem volt éjszakai cukor mérés, nem láttam a tendenciát.
Az éjszakai cukor mérés, és a tendencia, hogy a cukrom lefelé, vagy felfelé megy-e azt nem tudtam, és ennek ellenére korrigáltam. Most már tudom, hogy lefelé ment, elképzelhető, hogy éjszaka elérte akár a 15-17-et is, és én így egy lefelé tendáló változásra rákorrigáltam. Meg is lett az eredménye.
Remélem azok, akiknek gyakran ugrándozik a cukruk le-föl, és érzékenyek a korrekcióra, azok tanultak az esetemből.
Csigu!
Önként adom a kezem, hogy rácsapj, mert most határozottan megérdemlem. Belebizergáltam már megint, és örülhetek, ha sikerül megfognom 1-2 napon belül a hullámvasutat. Hiába a védekezés, hogy
én csak ezért meg azért, meg én csak így, meg úgy. Ez semmire nem jó az
én csak....