Insulinpumpa

[borka]

Aki nem tud a pumpájával élni ahhoz visszajövök!!!!!!!!!!!

 

[Sani]

Jó lenne, ha megtanítanád a 'tanácstalan és tapasztalatlan' embereket kezelni magukat!

 

[Sani]

Nem szeretnék senkit sem megbántani, én csak leírom a tapasztalataimat és azt, hogy én hogyan élem meg és hogyan kezelem a cukorbetegségem.
De amit nem értek, arra azért rákérdezek :roll:, és amivel nem értek egyet, azzal vitatkozom .
...de a viták által van a haladás... :idea:

 

[borka]

Azt a szurit csak viccből tettem fel.Temészetesen jó volna,ha mindenki megtudná tanulni a sját pumpájának a kezelését, főleg jóvolna, ha arra kellőképen ki is oktatnák.Nemtudom,hogy miért, de sokszor az az érzésem,hogy az eszközzel kapott tájékoztatót nem olvasák el mert túl soknak tarják. A tapasztalat átadás igen fontos, de ne feledjük, hogy nem vagyunk egyformák. És,hogy nem vagyunk azt mi sem bitonyítja jobban ,hogy akiknek insulin érzékenységük van,pl: Nafi ,Teki,és jómagam, sosem fogunk olyan eredményket produkálni mint Te, B, Laci és még sorolhatnám.A szigorúság és az elmléleit tudás kevés ,ha az a hülye szervezetem nemtudja azt csinálni amit én akarok.Sajna ezt az orvosok is megállapították.

 

[vighkata]

Aki nem tud a pumpájával élni ahhoz visszajövök!!!!!!!!!!!

Jópofa ez a szuris doktornéni!

 

[vighkata]

Jó lenne, ha megtanítanád a 'tanácstalan és tapasztalatlan' embereket kezelni magukat!

Ez egy kissé durva volt, de nem lepődöm meg!

 

[borka]

Azt a szurit csak viccből tettem fel.Temészetesen jó volna,ha mindenki megtudná tanulni a sját pumpájának a kezelését, főleg jóvolna, ha arra kellőképen ki is oktatnák.Nemtudom,hogy miért, de sokszor az az érzésem,hogy az eszközzel kapott tájékoztatót nem olvasák el mert túl soknak tarják. A tapasztalat átadás igen fontos, de ne feledjük, hogy nem vagyunk egyformák. És,hogy nem vagyunk azt mi sem bitonyítja jobban ,hogy akiknek insulin érzékenységük van,pl: Laffi ,Teki,és jómagam, sosem fogunk olyan eredményket produkálni mint Te, B, Laci és még sorolhatnám.A szigorúság és az elmléleit tudás kevés ,ha az a hülye szervezetem nemtudja azt csinálni amit én akarok.Sajna ezt az orvosok is megállapították.

 

[laffi]

A "tanácstalan" "tapasztalatlan" és "leírást elolvasni lusta" meghatározások mellé odakívánkozik még a kevésbé szerencsés "labilis" "nehezen beállítható" "minden hatásra erősen ingadozó" "könnyen hipózó" és még sok egyéb fogalom ahova meg én tartozok és még sokan mások.
Vitatkozni én sem fogok, csak elfogadom hogy nekem sokkal nehezebb beállnom és örülök ha sikerül 4-10 közé varázsolni, ami egyre jobban megy most hogy már kiismertem a pumpás kezelés mikéntjét, ami merőben más mint a penes kezelés.
Az orvosok véleménye is megoszlik a korrigálás kérdésében. Az én orvosom örült annak hogy végre leszoktam a korrigálásról. Általam nagyra becsült "pumpás" orvosom véleménye: "16-nál már szükséges a korrekció" az általa elvárt cukortartomány 3,5-8.

Amellett nagyon örülök ha valakinek sikerül 4-7 közé beállni.
Valóban ez a normoglikémiás tartomány, ezt senki sem vitatja. Más kérdés hogy valaki ezt kevebb odafigyeléssel elérheti, míg más maximális odafigyeléssel sem biztos....

 

[dg]

Azt a szurit csak viccből tettem fel..

Tudjuk, Borka, és nagyon frappáns!

 

[dg]

.. de ne feledjük, hogy nem vagyunk egyformák. És,hogy nem vagyunk azt mi sem bitonyítja jobban ,hogy akiknek insulin érzékenységük van,pl: Nafi ,Teki,és jómagam, sosem fogunk olyan eredményket produkálni mint Te, B, Laci és még sorolhatnám.A szigorúság és az elmléleit tudás kevés ,ha az a hülye szervezetem nemtudja azt csinálni amit én akarok.Sajna ezt az orvosok is megállapították.

Csak az a szomorú, hogy ezt a tényt magyarázni kell... Mármint azt, hogy vannak olyanok, akiknek márpedig nem könnyű beállítani a cukrukat, a legigényesebb edukáltság, odafigyelés és korszerű technikai feltételek mellett sem.
Sani sokat beszél a normoglikémiáról, igaza van, szép cél. Azt viszont sosem mondja, hogy ebből mi valósul meg. Szokásunk a HbA1c-ről írni. Ő azt írta, 6,9 % lett, és ehhez csak gratulálni lehet, nagyon jó az anyagcserevezetése! De ebből a szép eredményből az is kiderül, hogy a 4-7 nem valósul meg. Mindazonáltal, magam részéről tökéletesen egyetértek azzal az általános elvvel, hogy a mércét magasra kell állítani, mert sajna, abból mindig legalább egy kicsivel kevesebb sikerül (és ez nem baj egyáltalán!)

 

[dg]

Az, hogy merem mérés nélkül korrigálni a cukromat miért merészség? Szerintem inkább természetes! És megvan az eredménye is, hiszen bőven 7 alatti a Hgba1c-m. És lesz ez még jobb is.

Nem merészség, hanem tapasztalat. Írhatnám csupa nagybetűvel is. Lehet, hogy én többet figyeltem magamra, hogy idáig eljutottam, de eljutottam.

Végül is el kell dönteni, hogy mit szeretnél jobban: szövődménnyel vagy anélkül élni, s ha van már szövődményed, akkor súlyosbodni akarsz, vagy szinten maradni.

A cukormérés nélküli korrigálás hazárdírozás. A nagy számok törvénye nem kedvez a prognózisnak, mármint hogy ez mindig jól fog sikerülni... Nem kétlem, hogy hatalmas tapasztalat, önismeret áll mögötte, és hogy sikeres vagy ezzel a módszerrel. Maradjon is így, és ne bizonygasd, hogy működik! De az egyetlen reakció, ami ennek hallatán keletkezhet, az minimum a döbbenet. Ebben pedig nem kell rosszallást feltételezni! (...a la natur)

Az, hogy "lehet többet figyeltél magadra, hogy idáig eljutottál" biztos csak egy kevésbé jól sikerült megfogalmazás, mert biztos nem azt akartad mondani, hogy azok, akik nem korrigálnak vaktában nem figyelnek kellőképp magukra. Ellenkezőleg! A nagyon pontos odafigyelés eredményezi azt a megfigyelést, hogy hipora, hiperre gyakorta másként regál a szervezet, ergo nem nehéz becsapni önmagunkat. Hangsúklyozom: ez a többségre igaz, rád ezek szerint nem.

Elég valószínű, hogy mindenki a szövődmény elkerülés mellet szavazott.

 

[steveray]

Kedves d.g., azt hiszem, hogy egyrészt nem fogalmaztam kellően árnyaltan, másrészt te sem úgy olvastad az írást, hogy rögtön értsd, de: nem vaktában korrigálok. Az, hogy nem mérek, és úgy korrigálok, az nem vaktában korrigálás, mert ÉRZEM(!!!!!) hogy hol állok, és úgy korrigálok. Ez pedig nem vaktában korrigálás!

Persze, nem azt szeretném sugallni, hogy esetleg máés nem figyel magára, csak még nem vette észre azokat az apró jeleket - amelyek azért nem minden esetben olyan aprók -, amikből következtetéseket lehet levonni.

Harmadrészt: mivel bőven 3 felett megérzem a hipót, még ha tévedek is egy-egy esetben, akkor is megéri, mert minden következmény nélkül le tudom kezelni 10-ból 9-szer a hipót is.

Negyedrészt pedig: részemről ha választani kell, hogy 12-es cukor vagy 3,5-ös, akkor én inkább a 3,5-öt választom.

 

[steveray]

én nem értem, hogy mi a kérdés. ( bocs, lehet, hogy én vagyok értetlen)
a normoglikémiás cukor 4-7 között van ...ez, gondolom - nem kérdés.
Ha a bázis adag jól van beállítva, akkor mindig - de különben is mindig - ez a normális tartomány.
A bólust azt a bevitt ch tartalomhoz adagoljuk, és akkor is - én legalább is úgy számolom - , hogy 4-7 között legyen étkezés után is. Tehát mindig.
Az, ha valami befolyásolja a cukrot, ( stressz, front, inaktivitás, láz, gyulladás, hasmenés,aktivitás, stb.), akkor ahhoz igazítjuk a bázis adagolást ( pl. %-os módosításban )

szerencsére kitalálták a pumpát, ami nagyon kicsi adagolásban adagolja az inzulint ( az én pumpám, 0,025 e- ként), tehát - szerintem - sokkal könnyebb a normális vc szintet megtartani és a különböző funkcióival ( pl.nyújtott bólus ) 'kijátszani' a különböző szerveztet ért hatásokat.

ez pedig olyan világos, hogy ha leoltom a lámpát, olvasni lehet mellette.

 

[steveray]

azt a szurit csak viccből tettem fel.temészetesen jó volna,ha mindenki megtudná tanulni a sját pumpájának a kezelését, főleg jóvolna, ha arra kellőképen ki is oktatnák.nemtudom,hogy miért, de sokszor az az érzésem,hogy az eszközzel kapott tájékoztatót nem olvasák el mert túl soknak tarják. A tapasztalat átadás igen fontos, de ne feledjük, hogy nem vagyunk egyformák. és,hogy nem vagyunk azt mi sem bitonyítja jobban ,hogy akiknek insulin érzékenységük van,pl: Nafi ,teki,és jómagam, sosem fogunk olyan eredményket produkálni mint te, b, laci és még sorolhatnám.a szigorúság és az elmléleit tudás kevés ,ha az a hülye szervezetem nemtudja azt csinálni amit én akarok.sajna ezt az orvosok is megállapították.

az idézetben foglaltakkal is teljes mértékben egyetértek.

 

[vighkata]

Szokták mondani: messziről jött ember azt mond, amit akar...
Végül is el kell dönteni, hogy mit szeretnél jobban: szövődménnyel vagy anélkül élni, s ha van már szövődményed, akkor súlyosbodni akarsz, vagy szinten maradni.

"Nem értem, mi a kérdés?"
Valószínű, mindenki eldöntötte magában, hogy mit szeretne, és gondolom a többség a szövődmény mentességre szavazott.

 

[vighkata]

Én nem értem, hogy mi a kérdés. ( bocs, lehet, hogy én vagyok értetlen)
A normoglikémiás cukor 4-7 között van ...ez, gondolom - nem kérdés.
Ha a bázis adag jól van beállítva, akkor mindig - de különben is mindig - ez a normális tartomány.
A bólust azt a bevitt ch tartalomhoz adagoljuk, és akkor is - én legalább is úgy számolom - , hogy 4-7 között legyen étkezés után is. Tehát mindig.
Az, ha valami befolyásolja a cukrot, ( stressz, front, inaktivitás, láz, gyulladás, hasmenés,aktivitás, stb.), akkor ahhoz igazítjuk a bázis adagolást ( pl. %-os módosításban )

Szerencsére kitalálták a pumpát, ami nagyon kicsi adagolásban adagolja az inzulint ( az én pumpám, 0,025 E- ként), tehát - szerintem - sokkal könnyebb a normális vc szintet megtartani és a különböző funkcióival ( pl.nyújtott bólus ) 'kijátszani' a különböző szerveztet ért hatásokat.

Nem értem, már megint mit nem értesz, és volt kérdés??? (egyébiránt válaszoltál is magadnak)

A normoglikémiával nincs semmi baj, mindenki szeretné ezt elérni, talán jobban is mint te azt el tudod képzelni, pont a szövődményektől való félelme miatt.

Csakhogy két fogalom van:

• normoglikémia: 4-7 mmol/l

• célérték: éhomi 3,9-4,5 mmol/l, étkezés után 2 órával 9,0 mmol/ alatt

étkezés után 1 órával 8,0 mmol/ alatt, stb, stb.

Senki nem vitatja, hogy te a normoglikémiára törekszel, és senki sem írta, hogy ezt rosszul teszed. Csakhogy ehhez használható tippet nem adsz. Mert tudjuk ugyan, hogy te a 8-as cukorra beadsz magadnak 2 E inzulint, és eléred a normoglikémiás állapotot, csakhogy ez nem tanács, hanem a te egyéni jellemződ, ami másra nem igaz.

Többször említetted a megfelelő bázis beállítást. Ezt én is éppoly fontosnak tartom, mint te, csakhogy szerintem ha te egy 8-as cukorra beadsz 2 E korrekciós inzulint, és nem hipozol be, akkor kételkedem abban, hogy a te bázisod jól van beállítva, vagy az előtte levő étkezéshez nem számoltak ki jól a CH inzulinigényét.
Saját ismereteim szerint, ha neked 2 E a korrekciós lépcsőd, akkor te vagy 70 kg-os vagy, vagy napi 60 E az összinzulin igényed.
Vagy: "messziről jött ember azt mond, amit akar."

 

[vighkata]

Nem szeretnék senkit sem megbántani, én csak :idea:

Pedig az írásaidban folyamatos bántás van. Nem nyíltan, de az attól még nem más.

 

[vighkata]

Egy nyolcas cukor szerintem sem megy le magától normál szintre, mivel nincs mitől lemennie. Hacsak mozgással nem korrigáltok, mert egyébként nem. ...(modearátor által törölt szövegrész)... de egyébként kizártnak tartom, hogy inzulin nélkül vissza tudjatok térni a pl. 6-os szintre.

Miért menne le magától? Általában az inzulintól megy le, egyéb tényezők hatásával együtt. És az inzulintól biztosan lemegy, ha nincs mellette más egyéb cukorszint növelő tevékenység, vagy valamilyen élettani folyamat.

Ha ennyi infod van a cukorbetegségből, akkor feltétlenül javaslom, hogy képezd még magadat diabetológiából.

 

[vighkata]

Kedves d.g., azt hiszem, hogy egyrészt nem fogalmaztam kellően árnyaltan, másrészt te sem úgy olvastad az írást, hogy rögtön értsd, de: nem vaktában korrigálok.

Már megint azzal van a baj, hogy nem úgy olvassuk az írásodat, ahogy te kigondoltad.

Vaktában korrigálás??? Éjszaka érzett, és feltételezett 10-es cukorszintre beadott bólus akármilyen értelmezés szerint vaktában korrigálás, még akkor is ha bejön. Ha innen olvasom így is, ha onnan olvasom úgy is.

"ez pedig olyan világos, hogy ha leoltom a lámpát, olvasni lehet mellette. "

 

[dg]

Persze, nem azt szeretném sugallni, hogy esetleg máés nem figyel magára, csak még nem vette észre azokat az apró jeleket - amelyek azért nem minden esetben olyan aprók -, amikből következtetéseket lehet levonni.


quote]


Ismételjünk.
A nagy átlag épp a tökéletes megfigyeléseiből jut arra a következtetésre, hogy a szélsőséges értékekre másként reagál a szervezet, a mérés tehát elemi követelmény az érzet alátámasztására. Igen. Általában, a beszámolók alapján, tudják az érintettek, hogy magas vagy alacsony a vc szint, de hogy mennyire alacsony és mennyire magas -- nos, etekintetben már biztos ért mindenkit meglepetés. Mást mért, mint amire gondolt a fizikai megnyilvánulás alapján. Ezért csalóka az, hogy mit érzünk és jobb megbizonyosodni róla minden esetben.
Természetesen, ettől még működhet nálad a vaktában korrigálás.