Kedves Hypohonder!
Te is tudod, milyen, ha beteg a gyermeked! De (ahogy leírtad) azt nem, hogy milyen az, amikor tudod, hogy nem az, vagy nem úgy történnek a dolgok a gyerkőc körül, ahogy elvárnád. Hiába mondja az orvos, hogy ne aggódj, de Te akkor is csak arra tudsz gondolni, hogy valami nincs rendben, próbálsz mindent a lehető legjobban tenni, (nem is az orvosnak kell megfelelned, mert szerinte mindent jól csinálsz) és a józan eszed csak azt diktálja, hogy CSINÁLNI KELL VALAMIT MERT EZ ÍGY N E M MEHET!!! De mit?! Ha egyszer pont abban az emberben nincs meg a "továbbhúzás" (doki), akitől elvárnád, hogy még próbálkozzon.... De, Ő szerinte teljesen rendben van minden... Aha, de belegondolva szembesül azzal az ember, hogy ha ráhagyja az orvosra a dolgokat, akkor az hosszú távon (vagy akár már rövid távon is) ÁRT A GYEREKNEK!!! Ez az, amit MINDEN szülő szeretne elkerülni: a szövődmények... (És, persze a felnőtt diabosok is!) Csak rémisztő szembesülni azzal, hogy nincs "partnered" a gyerek további kezelésében... Vagyis, "magasabb szintű" kezelésében! Egyet értek azzal, hogy "Mi vagyunk a saját Magunk diabetológusa, az orvos csak közreműködik..." (ezt hadd ne vetítsem át diabosgyermekesekre) Csak, hát vannak helyzetek, amikor az orvosra vagyunk utalva... Ilyen a kezelés váltás, akár az intenzifikáltról, akár a pumpáról is legyen szó... Ha az orvos nem megy bele, Te bele is gebedhetsz, akkor sem lesz a gyereked máshogy kezelve, és azzal, hogy noszogatod a dokit, hogy, na csináljon már valamit, csak árthatunk a gyereknek... Mivel, annál inkább nem történik semmi... (tapasztalat... :-() Most, mióta a központosítások vannak, sajnos nagyon sokaknak meg van kötve a keze, annyira, hogy nem tudnak egy esetleges orvos-váltást meglépni, így a gyerek állapota marad az addigi (pocsék...), az orvos és a te viszonyodban már csak nyomokban sem meglelhető bizalommal, és szimpátiával... Ez sem éppen a gyereknek kedvez... Summázom: vannak olyan helyzetek, amikor ténylegesen csakis az orvostól függ az ember, ha odacsap arra a bizonyos asztalra, he nem... Pedig ennek nem így kéne lennie... De, ahogy olvasom, nagyon sok szülőnek hasonló tapasztalata van, mint nekem, és ez engem még jobban tuningol, hogy odarakjam a volt dokink elé a mostani eredményeinket... Halkan megjegyzem, sok itteni anyukával volt ez a doki közös orvosunk... Hátha elgondolkodik a doki....???!!! ...nem hinném...