Nehéz ügy ez.
Az ácsingózással nincs baj, hiszen ha mindig megelégednénk a rendelkezésre álló dolgokkal, még mindíg kőbaltával próbálnánk levadászni a hegyikecskéket... A gond ott van, ha a vágyakozás mellé egy keserű elégedetlenség társul és bebeszéli magának az ember, hogy (maradva az inzulinpumpánál) azzal a pumpával mennyivel szebb, jobb lenne az élet sőt még a cukrok is...
Az inzulinpumpáknál a vezeték nélküli megoldás szerintem elsődlegesen ergonómiai szempontból jó megoldás. Nincs vezeték, amibe beleakadnál, amire ügyelni kezelőegysége, mint fentebb írták lehet akár egy okostelefon is (innentől a kezelőfelületre nagyjából végtelen a lehetőségek száma); jobban rejthető. Kezelési szempontból nem hiszem, hogy többet tudnának, mint a vezetékes pumpák. Ami még pozitívum, az a szoftveres lehetőségek széles köre, amiket nem egy kis készülékbe kell a gyártáskor belepaszírozni, hanem egy okostelefon esetében akár egyszerűen letölthető, frissíthető is lehet.
Régóta azon a véleményen vagyok Poe, amit irsz. Az emberekben mindig kell, hogy legyen egy-kis természetes elégedetlenség, hiszen ez az a motiváció ami tovább lendít bennünket, ami fejlődni enged.
Például:
Nem voltunk elégedettek a lovaskocsival, mert lassú volt stb. Mr. Ford megalkotta az első automobilt és most meg már tudjuk, hol, mivel és milyen gyorsan járunk. Pénztárca kérdése, hogy ki mennyit engedhet meg magának.
Nem vagyok elégedett a lakásom méretével, mert csak nyomorgunks 40-50 négyzetméteren, hát veszünk egy nagyobbat,
Nem vagyok elégedett a 15-20 éves ülőgarnutúrámmal, mert már szakadt, kiült és erősen elhasználódott, hát veszünk egy másikat.
Nem vagyok elégedett a penes inzulin adagolással, mert nem hoz szép eredményt, mert nagyon macerás, mert sokkal több így a beteg inzulin szükséglete, és mert sajnálom a gyerekem, hogy van olyan nap amikor 5-7 vagy ha korrigálni kell akkor akár többször is szúr egy nap. R-gó szeretnék egy olyan eszközt ami a szúrások számát leredukálja, ez a pumpa.
Tehát mindig az adott helyzettel történő elégedetlenségünk az ami gondolkodásra késztett bennünket, és ez mutatja meg az utat a fejlődésre. (penről-pumpára)
Szerintem én is elégedett leszek a pumpával, ha majd egyszer eljutunk odáig, de gondolat szintjén megmarad, hogy mennyivel szabadabb lehetne Szandi is, - és itt inkább hiúsági okokra gondolok, mint ahogy te is mondtad mennyivel könnyebben elrejtehető lenne, ha nem lógna rajta vezeték - Szóval én ilyen szempontból gondolkozom.
Nem tudom, hogy ha kirepül a családi fészekből, férjhez megy és családja lesz meddig tudom majd támogatni, de addig míg erőmből telik biztosan fogom.
Természetesen a diéta a vezeték nélküli pumpával sem mellőzhető, és akkor is van egy csomó szabály amit be kell tartani, de mégis had legyek egy kicsit elégedetlen és had bizakodjak benne, hogy egyszer majd nekünk is lesz olyan, mert ha beletörödöm abba ami most van, akkor végérvényesen belesüppedek az ingoványba.