Óvoda- iskolakezdés / Óvónők, tanárok edukálása

[dg]

Micsoda változások mindenhol Hogy csináljátok majd az elején? Bemész vele? Kaját viszitek, vagy hazajön ebédelni? Biztosan szépen kialakul minden, nekünk is nagyon jól működött az ovis élet. Azt kérték csak, hogy az otthoni reggelit úgy toljuk előre, hogy az ovis reggeli Daninak a tízórai idejére essen, és ne kelljen őt külön időpontban étkeztetni, mint a többi gyereket.
Én ezt a hetet úgy tervezem, hogy kajaidőben bemegyek a suliba, és megmutatom a pumpa kezelését a tanítónéninek. Vagyis Dani kezeli, ő pedig ellenőrzi, csak fontos, hogy tudja, mit. Nálunk is az izgalom, főleg részemről... Igyekszem Danira nem átragasztani.

Az első igazi ovis nap szeptember 7-én lesz. Csak az első két napon leszek vele (beszoktatás), de szerintem haza fog küldeni a lányom.
Teljes mértékben azt fogja enni, amit a többiek. Nem viszek ételt és ott fog ebédelni. Előre megkapom a következő heti, kétheti menüt, és ha valami nem passzol, akkor természetesen kaphat mást, vagy megbeszéljük, hogy kevesebbet valamiből, stb... Csak teát, meg kakaót kell külön vinni, mert azt előre bekeverve, cukrozottan kapják meg az ovit ellátó konyhától. Pont tegnap sikerült vennem 3 decis tejeket, úgy örültem, így nem kell litereset bevinni, ami aztán fölösen megmarad. Mert akkor az ő kakaóját ott frissen elkészítik, ha viszek neki tejet meg kakaóport.

Ebben az oviban folyamatos étkeztetés van 10-ig (igazodnak a különböző időben érkezett gyerekek igényeihez). Ennek örülök, mint majom a farkának! Az óvónéni pedig méri a cukrát tízórainál, ebédnél, s persze, lesz benn külön kis kajacsomagja, alacsony cuki esetére.

 

[zsuzsa]

Nálunk az nem jött be hogy egyen a többivel, mert az ebéd általában nem ment volna, ma is borsófőzelék van, amit cukroznak, akkor mindíg kérni kellett volna csere kaját, így aztán egyszerűbbnek tartottuk ha mi visszük, és ugyanazt elkészítem csak neki való módon, és nyugodt vagyok hogy a mennyiség is annyi amennyit jóízűen megehet. Most már még előnyt is fórmáltunk belőle, mert sokszor nem azt viszünk amit kapnak, hanem ma pl sóskát kért ő a borsót nem annyira szereti, olyan lesz amit ő szeret, és mégis hasonló a többiekéhez. Ilyet szoktunk csinálni, vagy krumplis tészta helyett káposztás tészta, vagy túrós tészta stb.

 

[dg]

Hát a főzelékekkel mi is hadilábon állunk. Hanna csak a tökfőzeléket szereti. Azért reménykedem (egyelőre még), hogy a közösség húzóreje hatni fog és talán eszik majd ilyesmit. Gondolom, ebben a konyhában is cukorral édesítik a főzeléket, erre konkrétan még nem kérdeztem rá. Majd ha sor kerül rá, kitalálok valamit. Igazából nem is ez aggaszt, hanem, hogy a sok mozgás, úszásoktatás mennyire adja majd fel a leckét!

 

[zsuzsa]

Hát a beállítás az feladja, intenzív mozgás, izgatottság, pörgés, rohangálás, nem győz az ember álítani hozzá, mindíg alacsonyabb cukraink vannak, és plusz szh szinte mindíg kell. A kaja az megoldható csak bele kell jönni, meg ki kell tapasztalni a rendszert, aztán működik ahogy kialakítjátok. Úszni pl Tibus nem tud járni, mert délelőtt Pestre viszik őket egy héten egyszer az úszósuli óvonéni nem kíséri őket, így mi ebből kimaradunk, de nme csak ő marad itthon, a fél csoport nem jár, téli hónapokban meg amúgy is sokan kimaradnak belőle. Az összes többi programban részt tud venni, mert óvonéni ott van, viszik a kis motyóját, és mérnek ha kell. ( bábszinház stb...) biztos nagyon fog neki tetszeni, Tibusnak mire ovit tudtunk kezdeni már nagyon hiányzott a közösség a gyerekek, főleg hogy egyedűl van, nincs tesó.

 

[vica]

Hogy lesz a suliban?

Sziasztok!

Míndíg olvasom a hozzászólásaitokat és nagyon hasznosnak találom.Köszönöm! Mi most megyünk suliba és már tartok tőle ,mi lesz az inzulin beadással a tízórainál és az uzsinál? A cukrát ügyesen méri ,de inzulint egyedül nem adhat .
Délben pedig haza visszük ebédelni mert kaját nem vihetünk be a menzára csak az osztályterembe ebédelhetne míg a többikek átmennek ebédelni,de azt meg nem szeretnénk.Arra gondoltunk ,hogy délelőtt és délután a bázisba beépítünk egy púpot a tizórai és az uzsonna idejére.Használja ezt így valaki? Ti ezt hogyan oldjátok meg? Az oviban nem voltak igazán segítőkészek mindíg haza kellett jönni 1/2 tizenkettőkor és azt sem szerették ha reggel nyolc előtt mentünk ,ha valami szokatlan program volt vagy Marci nem mehetett, vagy én is mentem velük. Így dolgozni nem mentem még vissz ,de most már nagyon szeretnék. Ti hogyan oldjátok meg? Tesi órán le kell venni a pumpát, felügyeli azt a tanár néni,hogy felfüggeszti és elindítja -e a gyerkőc? Sok kérdés és nagy gondok ezek .Aki tud kérem adjon tanácsot

 

[napocska]

Mi úgy szeretnénk az inzulin beadást megoldani, hogy Dani nyomkodja a pumpát, a tanító néni pedig ellenőrzi. A bázisba beépíteni szerintem azért veszélyes, mert ha mégsem eszik, valami miatt, akkor leeshet a cukor. Most a héten még hazajön ebédelni, de aztán napközis lesz, és vagy bevisszük a kaját, vagy befizetjük, azt ígérték, hogy utánanéznek a diabos menünek.
Mi az oka, hogy nem viheti be az ebédjét a menzára? Ez elég diszkriminatívan hangzik... Ha itt is ilyen szabályok lesznek, kiverem a balhét.

 

[vica]

Nálunk a köjál nem engedélyezi. A tanító nénink nagyon lelkiismeretes tanár ,de a pmpa használatát nem vállalná. Lehet ,hogy mi rontottuk el ,de Marci még csak a cukrát méri önállóan és a pumpát tudja felfüggeszteni és elindítani. Inzulint badani még nem ,de remélem ha megtanul olvasni ezt is taníthatjuk vele és akkor a suliban is könnyebb lenne. Lehet hogy nekünk is össze kellene fogni a többi szülővel/van lisztérzékeny gyerkőc is és ő sem viheti a kajáját be/ és talán akkor több szerencsével járnánk. Nálunk is van valamilyen diabos menü, de pl a mákos tésztát is adnak a gyereknek csak éppen cukor nélkül keserűn !!!

 

[napocska]

Nálunk a köjál nem engedélyezi. A tanító nénink nagyon lelkiismeretes tanár ,de a pmpa használatát nem vállalná. Lehet ,hogy mi rontottuk el ,de Marci még csak a cukrát méri önállóan és a pumpát tudja felfüggeszteni és elindítani. Inzulint badani még nem ,de remélem ha megtanul olvasni ezt is taníthatjuk vele és akkor a suliban is könnyebb lenne. Lehet hogy nekünk is össze kellene fogni a többi szülővel/van lisztérzékeny gyerkőc is és ő sem viheti a kajáját be/ és talán akkor több szerencsével járnánk. Nálunk is van valamilyen diabos menü, de pl a mákos tésztát is adnak a gyereknek csak éppen cukor nélkül keserűn !!!

Azt nem értem, hogy mit nem engedélyez ezen a köjál? Megfertőzi a levegőt, ahogy kinyitja az ételhordót? Az oviban nagyon rendesek voltak nálunk, a dadus nénik megmelegítették a bevitt kaját, és ott ette meg Dani is a többiekkel együtt. Nekünk azt mondták, hogy ha csak egy gyerek eszik a bevitt ételből, ahhoz semmilyen köjál engedély nem kell.
Hát, a mákos tészta keserűn nem jönne be nekünk sem, akkor inkább marad a főzőcskézés minden este másnapra.
Szerintem az inzulinbeadást hamar megtanulja majd Marci, és akkor a tanítónéninek csak ellenőrizni kell.
A kórházban volt egy pumpás kislány, aki azt mondta, hogy nem kell tornaórán levennie a pumpát, abban a fekete derékövben van rajta végig, és nem volt még probléma emiatt.

 

[zsuzsa]

Sajnos rengeteg ilyen és ehhez hasonló intézkedésekről és szabályokról hallunk, több az ilyen iskola mint a segítőkész mindent megoldani törekvő intézmény. A mi ovink ilyen, és ha tehetném örökre oviban tartanám, de nem lehet és előre félek mikor ilyeneket olvasok hogy hogyan is fog ez működni. Az oviban nekünk bejött az hogy a dr.-nénink úgy alakította ki a bázisunkat, bólusunkat, hogy a kis étkezésekhez nem kell inzulint adnunk, pont a közösségi élet miatt. Csak délben kell indítani, akkor meg átmegyek hozzá, az ovi mellett dolgozom. ez jól működik, de persze tízóraizni kell mellette, de ha a bázis jól van beállítva, akkor ha nem eszik sem lehet baj, ezt is láttuk mikor szh mentes délelőttöt csináltunk a bázis ellenőrzésére. Normál helyzetben a bázis tartja de az oviban délelőtt nagyon aktív intenziv mozgás van, na azt evés nélkül nem bírja megtartani a bázis, leesne a cukra, de a suliban az ülést biztos bírná, de a suliban is a nagy szünetben tízóraiznak.

 

[zsuzsa]

Azt hiszem a sulival szemben én sem leszek olyan béketűrő mint annó sok ovival szemben voltam amikor keresgéltünk. Nem fogom engedni hogy bármilyen téren is megkülönböztessék, csak hát széllel szemben pisilni elég nehéz, és csak a gyerek életét nehezítem meg vele, ha folyton valamiért pampognom kell. Remélük nem hozzák ki belőlem.

 

[christina]

Hamarosan kezdődik a tanév!
Mi az ovit kezdjük, s hát eléggé izgulok, hogy alakul, milyen irányba változik a napi menetrendünk. Már augusztus eleje óta igyekszem az inzulin-ch arányt úgy hangolni, ahogy az ovis napirend várhatóan megkívánja. A korai felkelés pedig nem nagyon nyeri el a gyerekek tetszését, de azért hősiesen állják a sarat!

Christina!
Ti mikor kezdtek? Hogy alakultak a dolgok?

Kedves Grácia!
Köszönöm az érdeklődést.
Nem tudom mikor kezdünk. Úgy néz ki csak jövőre. Ugyanis akkor kötelező lesz Gergőt felvenni.
Bevallom titeket olvasva az érzelmek egész tárházát felvonultattam tegnap, ezért nem is válaszoltam azonnal. Egyszerre vagyok dühös, elkeseredett, értetlen, és becsapott! (na meg persze irigy is.)
Kismaroson a diab. talin ért a hír, hogy Gergő várólistán van. De ott nem akartam ezzel foglalkozni, ezért sem mondtam nektek.
Az óvodavezető akkor már azt mondta, hogy további elbírálás alatt vagyunk 5 gyerekkel együtt. 30 fő lesz egy csoportban és így nem igazán tudják vállalni a felügyeletét. De lehet, hogy az önkormányzat indít még csoportot és akkor felveszik.
2 hete érdeklődtem az új csoportokról, hát nem indulnak.
A napi 3 órára sem veszik be, ahogy anno megbeszéltük, hogy én ott leszek a folyosón akár több hétig is amíg szükséges.

Igazából nem értem az egészet.
Miért van az, hogy itt a fránya nagy fővárosban ennyire más a hozzáállás és az emberek?
Miért lesz jobb jövőre felvenni? Ja, mert akkor már kötelesek? És persze akkor sem ennek az ovinak kell, hanem a területi ovinak.
Miért hibáztatom magam, hogy én mindent megtettem és lehet, hogy mégsem küzdöttem elég jól, mert akkor már ma oviban lennénk?:?
És legfőképpen miért érzem, hogy baromira átvertek? Elhúzták a mézes madzagot, ígérgettek mindenfélét, megnézhettük a csoportszobát, megismertük az óvónénit......és az utolsó pillanatban nemet mondtak!
Ez úgy gondolom egyáltalán nem volt korrekt!

És mindeközben a fiamat sajnálom a legjobban hisz aki ismeri, tudja mennyire értelmes, fegyelmezett gyerek és igényelné a kortársai társaságát.
Hisz nekem biztonságot ad amíg itthon van, (így is járok szerencsére dolgozni drága jó anyósomnak köszönhetően- aki minden nap jön rá vigyázni), nem hiányoznak a gyerekbetegségek sem. De nem akarom, hogy hátránnyal induljon az életben. Én nem jártam oviba és bizony évtizedekig megéreztem a hiányát.

Ez a helyzet velünk és az ovival.

Minden óvódás, iskolás gyerkőcnek és főleg a szülőknek minden jót kívánok az elkövetkezendő évre!

 

[zsuzsa]

Christina nagyon sajnálom hogy így elbántak veletek, gomboccal a torkomban olvastam a soraidat, és nagyon sajnálom én is a kisfiadata, mert az én fiam is ilyen volt, és tudom mennyire hiányzott neki a közösség, a gyerekek, és a nmai napig mennyire szeret járni, de csak azért mert biztonságban érzi magát, és tényleg a legjobb helyen van. De számos olyan hely volt ahol ez nem így lett volna, és az írásod alapján az a hely ahonnan elutasítottak most titeket, avlószínű az is egy ilyen lett volna, lehet jobb is hogy nem ide vették fel. É mindíg azt gondoltam, mennyivel több lehetőségünk lenne ha Pesten laknánk, ott biztos könnyebb lenne helyet találni, mint vidéken ahol egy egy településen van egy óvoda, és ha az nem veszi be, márpedig nálunk is ez volt, akkor utazhatunk. Az írásod alapján viszont azt veszem észre ez Pesten sem egyszerűbb. Hány óvodába vetetted fel, hány óvodába probálkoztatok? Még azt is írtad valamikor hogy az ombudsmannal is probálkoztál volna. Én azt mondom ne add fel ha nem szeptemberben, majd kezd novemberben vagy januárban, az ovit bármikor kezdheti bármikor csatlakozhat a közösséghez, de én azt mondom probálkozz, vetesd fel valahová, persze keresd meg minden áron a legjobb helyet, biztos lesz ilyen, mert tényleg nagyon kell a közösség. Én azt mondom probálkozz tovább, és menjen oviba.

 

[dg]

Christina!

Rossz volt olvasni a soraidat, de én mégis biztatlak! Az a legfontosabb, hogy az anyósod által van segítséged, így a kereseted nem esik ki a családi kasszából, ami az egész családnak, így Gergőnek is jó. Azt a korábban is megfogalmazott véleményemet, ami egybeesik Zsuzsáéval, továbbra is fenntartom: az a szemlélet, ami a veletek megesett eseményeket lehetővé teszi, tisztán bizonyítja, hogy a célbavett ovi nem megfelelő. Nagyon eltérnek az ovik pedagógiai és egyébtekintetű jellemvonásaik, és igenis vannak rossz óvodák!
Hanna már tavaly, 3 évesen nagyon igényelte volna az ovit mentálisan. Nem volt lehetséges, hogy menjen. Vártunk 1 évet. Most ő is 5 éves lesz, a kora segített a felvételben, bár nem az egyetlen tényező volt.
Semmiképp ne keseredj el azért, mert talán majd Gergő pszichésen hátrányt szenved! Gondolj bele! Amint elkezdődik az ovi, valójában a napiszintű mókuskerék kezdődik, ami a nyugdíjig tart. Létezik az a szemlélet, hogy az évvesztesség valójában évnyertesség! Jövőre Gergő még érettebb, felkészültebb lesz! Magamon tapasztalom, hogy igen, már tavaly is nagyon jó lett volna, de idén még egyszerűbb, még jobb kezdeni. Egy életút szempontjából nem sokat oszt vagy szoroz, hogy 3 vagy 4 évesen kezdi-e valaki az ovit. Nem lesz belőle hátránya Gergőnek. Vágyakozik majd utána, s annál nagyobb lesz a boldogsága jövőre! Én is ezen vagyok túl, és egyáltalán nem látom a valós hátányt!
És nem vagyunk egyformák. Én például utáltam óvodába járni. Semmi különösebb trauma nem ért. Talán egy: egyszer az oviban lehánytak! De nem ez volt az oka...
Szóval, csak semmi elkeseredés, Gergőnek az égvilágon semmi baja nem lesz, hidd el!

 

[christina]

Kedves Zsuzsa és Grácia!

Köszönöm.

Megpróbálok nem búslakodni, de a mérgelődést egy darabig még folytatom. ;-)

Egy dolog motoszkál a fejemben, hogy valamiért biztos így kellett lennie.
Végül megtaláljuk a legjobb megoldást, és az ovit - ha eljön az ideje.

 

[dg]

Kedves Zsuzsa és Grácia!

Köszönöm.

Megpróbálok nem búslakodni, de a mérgelődést egy darabig még folytatom. ;-)

Egy dolog motoszkál a fejemben, hogy valamiért biztos így kellett lennie.
Végül megtaláljuk a legjobb megoldást, és az ovit - ha eljön az ideje.

Ez pontosan így jó, ahogy írod! Mindennek van értelme, minden rendben lesz. Mást úgy sem hagynál megtörténni!

 

[borka]

Tudjátok az a borzasztó az egészbe ,hogy itt bosszankodunk, vigasztalgatjuk egymást+ magunkat és nem tudunk a hülyeség a nemtörödömség az emberi közöny és butaság ellen tenni semmit.

A törvényeink és redelkezéseink rólunk szolnak ,de ellenünk. Mindenki úgy értelmezi ahogy akarja. Lásd a köjál különböző álláspontjait.

Kedves Chrisztina, mi is veled bosszankodunk ,de tudom,hogy ez sovány vígasz.

 

[christina]

Köszönöm Borka és Sándor!

 

[napocska]

Kedves Zsuzsa és Grácia!

Köszönöm.

Megpróbálok nem búslakodni, de a mérgelődést egy darabig még folytatom. ;-)

Egy dolog motoszkál a fejemben, hogy valamiért biztos így kellett lennie.
Végül megtaláljuk a legjobb megoldást, és az ovit - ha eljön az ideje.

Szia Kriszta!

Én is úgy érzem, hogy nem történt véletlenül, hogy most nem vették fel Gergőt! Nem ez az ovi volt az igazi. Ha tovább erőlteted, talán még rosszabbul sül el, mint ahogy most van a helyzet (ami tulajdonképpen nem is rossz). Amikor végül is sikerülni fog, akkor minden pozitívan alakul majd meglátod! Kedves óvónénik, klassz gyerekek, sok jó élmény.
Én sem hiszem, hogy kára származna Gergőnek, hogy nem ovis most még. Barátkozó, közvetlen kissrác, én úgy láttam, nem látszik rajta, hogy gondjai lennének a társas kapcsolatokkal. Azokat nem csak az oviban lehet amúgy sem megtanulni.
Az oviban van egy csomó nemszeretem dolog egyébként is. Dani pl. szeretett a többiekkel játszani, de sokszor kimondottan terhére volt a sok foglalkozás, tornaóra, úszás. Részt vett azokban is, ha már ott volt, szívesen, de reggel mindig ment a pampogás, hogy "már megint úszás, már megint torna ". A hétfő meg a péntek volt az ünnepnap, amikor semmi program nem volt.

 

[napocska]

Túl vagyunk az első iskolai napon, sőt már folyik a második .
A tanító nénik tündériek. Ez is olyan érdekes, hogy bár mi nem őket választottuk, most úgy érzem, hogy a legjobban alakult, hogy hozzájuk kerültünk. Mikor megtudtuk, hogy a sok jelentkező miatt végül még egy plusz osztályt indít az iskola, és mi is abba kerülünk, és nem a választott tanító nénihez, egy kicsit csalódott voltam (főleg, hogy a választott tanító néni tanította a nagy fiamat is, tehát őt jól ismertük), de arra gondoltam, hogy biztos így lesz jó pont. És most tényleg azt érzem, hogy itt a helyünk.
A cukorméréshez, az inzulinbeadáshoz, a hozott kajához segítőkészen, pozitívan álltak, egyszer sem hangzott az el, hogy "én ezt nem vállalom" vagy "ezt így nem tudjuk megoldani". Az egyik tanítónéninek már volt diabos tanítványa, így nem teljesen ismeretlen számára a dolog, bár inzulinpumpát még nem látott :wink:.
Dani tegnap hazafelé, iskola után, már azt várta, hogy másnap reggel legyen, és újra mehessen .
Drukkoljatok, hogy továbbra is minden rendben menjen!

 

[vighkata]

Túl vagyunk az első iskolai napon, sőt már folyik a második . .
Drukkoljatok, hogy továbbra is minden rendben menjen!

Drukkolunk, ez csak természetes. Nagyon szuper, hogy pozitív élmények értek benneteket.