Óvoda- iskolakezdés / Óvónők, tanárok edukálása

[zsuzsa]

biztos partner lenne minden segítő kedvezményezésben, pedig nagyon elfoglalt, tanul, édesanya stb... de pl. felvettek most a csoportba egy autista kisfiút, ránézésre nem mondanád meg róla, nem a súlyos kategória, de nagyon nehéz vele, egy emberes feladat, a két óvonéniből az egyiket teljesen leköti. Azóta zárják a csoport szoba ajtaját, mert kimegy stb... az óvonéni elment a szülőkkel mikor fejlesztésre vitték a gyerekekt, hogy beszéljen az ottani pszichológussal, fejlesztő pedagógussal, hogy neki mit kell elvárnia mit kérhet, és mik a reális elvárások egy óvodai életben a gyerek felé. Ezt se minden óvonéni tenné meg magánszorgalomból.

 

[Zsu77]

Zsuzsa!Minden elismerésem az ovónő felé!Tényleg szinte már ember feletti az erőfeszítése,valóban nem mindennapi!Szerencsések vagytok vele!

 

[vighkata]

az óvonéni elment a szülőkkel mikor fejlesztésre vitték a gyerekekt, hogy beszéljen az ottani pszichológussal, fejlesztő pedagógussal, hogy neki mit kell elvárnia mit kérhet, és mik a reális elvárások egy óvodai életben a gyerek felé. Ezt se minden óvonéni tenné meg magánszorgalomból.

Ezt a cikket, és ezt az óvónénit kéne Christinának elvinni az önkormányzathoz, meg arra az ezernyi hivatalos helyre, ahol csak a fejcsóváláshoz, meg a kar széttárásához értenek......brrrr, megint libabőrös lettem.

 

[zsuzsa]

Tudjátok annak idején, mikor mi is szembesűltünk ezekkel a dolgokkal, ovit kerestünk, és kaptuk a negatív visszajelzést, dühös indulatos és elkeseredett volta, fogadkoztam, hogy ide megyek oda megyek ombudsmanhoz fordulok stb... aztán rájöttem hogy ez a saját harcunk amit meg kell vívnunk, a saját érdekünkben, és ugyanezt a harcot csinálják végig a sérült gyermekek szülei, és még számos más egyéb hátránnyal, problémával induló gyermekek szülei. Aztán megoldjuk megoldódik, mert meg kell oldódnia minden kérdésnek minden helyzetnek, mert az életnek mennie kell tovább, és csak magunkat idegelem, én kapok agyvérzést, és a gyermekem szenvedi hátrányát még annak is ha én hepciáskodom az igazamért. Ezért is nem mentem önkormányzathoz sem, és máshová sem. Én nem felvetetni akartam koloncként a fiamat, hanem igazi odaadó segítő környezetben szerettem volna ha fejlődik és közösségben tölti a napjait. Biztos mindenki aki most néz szembe ezzel a problémával hasonlóan meg fogja oldani mint mi is, mert úgyis megtaláljuk a lehető legjobb megoldást, segítséggel vagy anélkül, de meglesz, és a vívódások a múltté lesznek.

 

[kismadar76]

sziasztok!
Én óvóvő vagyok,és olyan oviban dolgoztam(jelenleg GYED-en vagyok), ahol bizots odafigyelnének a cukorszintmérésre, és minden egyébre, mivel allergiás csoprtban dolgozom. Kismértékben integrált. ( nagy mértékben ételallergiások, asztmások, krupposok, de volt már epilepsziás és enyhén autista gyerekünk is) Cukorbeteg még nem, ill. nem tudok róla, de mivel állandó orvosi, ill asszisztensi felügyelet van nálunk, így szerintem ez is megoldható lenne...utána kell járni.
Hallott már valaki az Ezüstfenyő oviról? Nagyon jó ovi. 8 normál csopi van, és két speciális,az egyikben én voltam. 16-fős vegyes csoprt,aranyos óvónénikkel. És egyik gyerek sem érzi magát hátrányosan!!!!
Nagyon odafigyelnek a gyerekekre!!!!
Ha bármi kérdésetek van, nyugodtan kérdezzetek, megpróbálok segíteni.Bár az én gyermekeim nem cukorbetegek és nem foglalkoztam olyan gyerekekkel, de másjellegű (pedeagógiai)kérdésben is szívesen segítek.

Kriszti

 

[vighkata]

És egyik gyerek sem érzi magát hátrányosan!!!!
Nagyon odafigyelnek a gyerekekre!!!!
Ha bármi kérdésetek van, nyugodtan kérdezzetek, megpróbálok segíteni.Bár az én gyermekeim nem cukorbetegek és nem foglalkoztam olyan gyerekekkel, de másjellegű (pedeagógiai)kérdésben is szívesen segítek.

Kriszti

Nagyon köszke, hogy ide is benéztél, és leírtad a tapasztalataidat. Meg is ragadnám a segítség nyújtási felajánlásodat, és arra kérnék tippet, hogy mit tehet a szülő, hova fordulhat, és mivel érvelhet, ha az ő esetében mindezeknek, mint amit leírtál, pont az ellenkezője a helyzet.
Hogy igazán mindent értsél, kérlek, nézd meg Christina Blogok-ba felrakott eset leírását.
Biztos, hogy igénybe vesszük még a véleményedet és a tapasztalataidat, és előre is köszi minden segítségét. (Azt hiszem, meghajtunk, mint Singer a varrógépet.)

 

[dg]

biztos partner lenne minden segítő kedvezményezésben, pedig nagyon elfoglalt, tanul, édesanya stb... de pl. felvettek most a csoportba egy autista kisfiút, .

Csak hogy a jó példákat soroljuk, (és remélem, ebből mindenki tud erőt meríteni!)
Abban az oviban, ahová a nagylányom járni fog ősztől, szintén van egy autista kisfiú. Az óvónéni büszkén mesélte, hogy ő és kolléganője, el is végeztek egy erre irányuló kiegészítő szakképzést!
Inkább az volt meglepő számomra, hogy fürkészték az én hozzáállásomat: mit szólok ehhez, zavar-e? (Naná, hogy nem!) Mert, mint mesélte, vannak szülők, akik ezt meghallván, elfordulnak az intézménytől...
És ez nem speciális ovi, teljesen általános, csak épp az ott dolgozó óvónők rendkivüliek, elhivatottak.

Egyébként volt több diabos ovisuk, és jelenleg is van ott egy kislány, aki már ovis volt, mikor diabos lett.

 

[vighkata]

Kedves Anyukák!
Előrelépés van a tv-s figyelemfelkeltés témájában.
A HírTv szerkesztője segítségét kértem, érdemesnek és fontosnak tartja a témával foglalkozni. Minden újabb infoval jelentkezni fogok.

 

[kismadar76]

Szia Kata!
Bocsi,hogy csak most reagálok, de a nagyobbik fiam beteg lett, alig van időm, de közben sikerült azért olvasgatnom a blogot, amit kértél. Szóval meg kell hogy mondjam egyáltalán nem az óvónők a hibásak. Akármilyen jó indulatúak , nem ők döntik el,hogy vállalnak-e diabos gyereket-e a csoportjukba, vagy sem. Bár én nem vagyok kompetens a témában, ilyen esetem még nem volt, de azt tudom, hogy nekem lenyakazná a fejem a vezetőnő (ha nélküle döntenék ilyesmiben) A vezetőnő, és az ANTSZ, dönti el, meg szerintem az önkormányzat.
Persze megértem, hogy mennyire rosszul tud esni, ha mindenhol elutasítják az embert, és biztos nekem sem lenne mindegy az óvónő hozzáállása sem. De mint óvónő, meg kell hogy mondjam, annyira le vagyunk foglalva, és terhelve, hogy halál komolyan mondom, de nekem többször volt, hogy WC-re nem volt időm menni. Aki lelkiismeretesen dolgozik, annak borzasztó sok munkája van. A dadákat nem igazán lehet bevonni ám, hogy figyeljenek a gyerekekre míg én pl. cukrot mérnék...Mert ők nem képzettek, nálunk legalábbis nem volt szabad. A vezetőnő mérges volt erre. Nekünk nem lehetett telefont felvenni sem, a dadának kellett, és csak akkor zavarhatott, ha sürgős eset, különben a vezetőnőhöz irányította. Ennek a lényege tulajdonképpen a gyermekcentriusság. Hogy csak a gyermekekkel foglalkozzunk.
De olvastam, hogy van óvónő aki elvégzett ilyen képzést, és így elvállalja. Akkor biztos a vezetőnő engedélyezi. Meg hát az ANTSZ engedélye is szükséges, mivel nálunk is ételt csak blokkal együtt lehetett behozni. Amin rajta van a dátum, hogy hol vásárolták, ha esetleg gond van, utána lehesssen nézni. Minden ételből ételmintát kellett elrakni...
Az óvodák szerintem azért utasítják el az ilyet, mert figyelniük kell a hírnévre is. A többi szülő elégedettségére. Nálunk ugye más a helyzet, mert amúgy is speciális csoport vagyunk, allergiás gyerekek és egyéb... de normál oviban, sajnos ha a többi szülő szóvá teheti, hogy egy gyerek miatt a többi gyerek hanyagolva van. Nem ellenetek akarok szólni, Isten ments!!!!!!!!!!! Csak próbálom megmagyarázni, remélem jól. Hogy mit tehet a szülő, és hova fordulhat?
Véleményem szerint olyan ovit kell keresni, ahol erre, vagy hasonlóakra specializálódtak. Van máshol is ilyen ovi Budapesten, ha jól tudom, mint a mienk. Nálunk is akik idejárnak hozzánk,úgy keresték meg az Ezüstfenyő ovit. Mert ott 100 %osan odafigyelünk a gyerekükre. Főleg,hogy állandó asszisztensi felógyelet van, és minden másnap orvos is. Nagyon sokan vidékről járnak be. Ezért nem értem már bocsánat,hogy miért sima ovihoz ragaszkodtok? Talán,mert nincs hely,ugye? És szeretnétek,ha a sima ovi is befogadná őket, nem különböztetné meg őket, csak azért mert cukorbetegek... Értem. De hozzá kell tennem,hogy ezekben a spec. ovikban sincsenek megkülönböztetve, sőt!!!!!!!!!!!!!Hozzánk jár ám egészséges gyerek is!És inkább ők alkalmazkodnak azzal,hogy pl. születésnapon olyan ételt eszik mindenki, amit a diétások is ehetnek. Pl gyümölcssaláta.
Sajnos hogy hogyan lehet elérni, hogy sima oviba is bevezzessék a diabos gyermekek felvételét, nem tudom. De látom Kata téptem itt a szám, aztán te már elértél valamit. Nagyon remélem hogy sikerrel fogtok járni!!!!! Én szívből kívánom!!!
Azért remélem valamit tudtam segíteni.... és tényleg nyugodtan kérdezzetek, remélem más kérdésben többre mentek velem.

 

[vighkata]

De látom Kata téptem itt a szám, aztán te már elértél valamit. Nagyon remélem hogy sikerrel fogtok járni!!!!! Én szívből kívánom!!!
Azért remélem valamit tudtam segíteni.... és tényleg nyugodtan kérdezzetek, remélem más kérdésben többre mentek velem.

Elképesztően jó dolgokat írtál. Nagyon nagy segítség egy kicsit belelátni a másik oldalba is, és tudni az okokat, hogy mi miért történik. Azért ez segít egy kicsit megérteni a dolgokat, és mindenképpen nagy segítség nekünk, hogy merre induljunk el, és főleg, hogy meddig menjünk el.

A tv-s szereplés egyelőre még csak ígéret szintjén van, úgyhogy ha kérhetlek, "tépjed" csak még a szádat, mert minden segítségre, javaslatra és tényekre szükségünk van. Nagyon is sokra mentünk veled, és biztos vagyok benne, hogy te, mint szakmabéli, fogsz tudni még segíteni. De ez a fórum egyébként sem arról szól, hogy kivel mennyire megyünk. Biztos vagyok benne, hogy te is profitálsz itt.

Még egyszer köszi, hogy foglalkoztál az üggyel, és kívánom, hogy a gyerkőcöket kerülje el a nyavalya, ne betegeskedjetek.

 

[zsuzsa]

Én azt nem értem hogy amit megtehetnek egy két oviban elhivatott odaadó munkával, odafigyeléssel, azt miért nem tehetik meg más óvodákban. lehet hogy nem hangzik szépen de szerintem nem akarásnak nyögés a vége. A mi ovink hagyományos ovi, ill. egyházi de nem fizetős, vagy speces semmi különös, csak egy nagyon jó ovi, elhivatott odaadó ovónénikkel akik nem beszélgetnek az udvaron, hanem a gyerekekkel játszanak, akik nem veszik fel a csoportben a mobiltelefont stb... ezek szabályok náluk is. Itt a dajka nénik ugyan nem szakképzettek, de szerves részei a csoportmunkának kettő van az egyik a csoportban a másik a konyhán, és cserélnek. Ők mérik sokszor Tibus cukrát is, nem az ovnéni, mert ő épp tartja a foglalkozást, vagy előkészűl rá. A dajka néni félre hívja leülteti megméri mondja az óvonéninek hogy mennyi, és szükség szerint megy tovább minden. Nagyon rendesek. év elején kellett egy levelet írnom az ÁNTSZ felé hogy kérelmezem hogy ezen okok miatt külső otthon készült ételt bevihessek, ellenőrzés esetén ezzel védik le magukat. Mindent meg lehet oldani csak akarni kell. Persze vezetőnő hozzáállásán múlik, ha ő igazán kiáll a dolog mellett, akkor az van amit ő felvállal, és ha válogatott pedagógusokkal dolgozik, akkor nincs is gond. Mindíg minden a fejtől kezdődik, és ott dől el. Minőségi munka minőségi szinvonalon NEM VÁLOGATOTT gyerekanyaggal. INTEGRÁLLTAN. És ebbe bele kell hogy férjen a cukorbeteg, ha belefr a lázgörcsös, és az asztmás, és tejallergiás, lisztérzékeny st... gyerek. persze a kezelt, jól beállított stabil cukorbeteg gyerekről beszélek, akinek a szülei együttműködőek, és közösen probálják létrehozni, kivitelezni a gyerek közösségi életét. Ez elengedhetetlen, két oldalú dolog, szoros együttműködéssel.

 

[vighkata]

Zsuzsa, értem, hogy te a toleranciára gondolsz, ami el is várható, de Kismadár épp azt írta le, hogy egy óvónő egyedül nem tehet mást, mint amit a vezető elvár, vagy megkövetel tőle.
Valószínű Christina sem az óvónőkkel konzultált, hanem az intézetek vezetőivel. Mindjárt ott elakadt a dolog, holott lehet, hogy az oviban van olyan óvónő aki szívén viseli az ilyen lurkók sorsát, és nem tekinti áldozatnak a plusz odafigyelést.
Egyébként pont a vezetőknek kellene toleránsabbnak és ezáltal példamutatónak lenniük. A óvónénik pedig ha látnák a vezető hozzáállását, akkor nem okozna gondot nekik sem követni a példát. Amelyik pedig nem követné, az nem is maradna meg közöttük.
Azt pedig mindkettőtök hozzászólásából jó volt megtudni, hogy az ANTSZ milyen szigorúan megköveteli a kintről bevitt étel ellenőrzését, ill hogy engedélyhez köti.

Az sem utolsó szempont a nevelést tekintve, hogy már óvodás korban hozzá kéne szoktatni a gyerekeket, hogy vannak társak az életben, akik kicsit mások. Ezt nagyon jól példázza Dani esete, hogy ott a kis pajtások figyelnek Dani cukormérésre, és teljesen természetesnek veszik, hogy egy cukorbeteg kisfiú van közöttük. Ez vonatkozik az egyéb betegséggel küzdőkre is. Én úgy gondolom, hogy még egyetlen anyuka sem vette ki az oviból a gyerekét, mert oda jár egy cukorbeteg, vagy lisztérzékeny, stb. Ezt tudván, miért okoz gondot mindjárt, első kapásból egy másik intézménynél a vezetőnek felvenni egy cukorbeteg kis srácot?

 

[zsuzsa]

Igen én is ezt írtam, hogy a fejtől függ. Persze hogy a vezető dönt, én is mindít velük beszéltem, de itt pl. már tudtam az ovónénről is, és kimondottam hozzá szerettem volna, lehet hogy a többi is vállalta volna.
A gyerekek toleranciája egyébként példaértékű. Nagyon aranyosak, megjelenek az ovi ajtajában, és már kiabálják, hogy Tibus jött az anyukád, cukormérés, kapod az inzulint, körbeállnak, és semmi nem érdekli őket, csak hogy mit hogyan csinálok. Rövid időn bellül tudta minden szülő hogy Tibus a csoportba jár, otthon komolyan téma volt, mesélték a szülők, és most ugyanez van az autista kisfiú esetében is. Tibussal beszélgettem a múltkor, mert mesélte hogy nem szeretik a kisfiút, mert nem tud velük játszani, el kellett mondani neki, hogy tud ő és szeretne is, csak nem úgy ahogy ők, sokat kell sokszór hívni, és játszani vele, hogy megtanúlja hogyan kell., segíteni kell neki.Tüneményesek a gyerekek, ők hosszasan nem foglalkoznak valami problémával, biztos túllépnek rajta.

 

[kismadar76]

Igen, nálunk is így van ám! És nálunk sem lenne semmi gond a cukorméréssel, de nálunk ugye az asszisztensek csinálnák.
Ahogy írtam a csoportomban is volt egy autista kisfiú, háááááát nem volt egyszerű eset. Folyton bántotta a többit, és nagyon kitűnt. Értelmileg jóval előrébb járt a többinél. (vegyes csoportba járt) 3 évesen került be, és 4 évesen olyan értelmi szintre került mint a 6 évesek. De alapvető szokásaiban meg rettentően le volt maradva. Viselkedni nem tudott, hááááááát részletezhetném miket csinált. Most már csak nevetve gondolok vissza, de akkor idegörlő volt, és tartani kellett magunkat a többi gyerek miatt. Példát kellett statuálni, és azt kellett ugye elérni, akármilyen is, őt megéréteni, elfogadni őt olyannak, amilyen,olyannak kell szeretni amilyen, és befogadni. Aztán végül még barátja is lett, és annyira tolerálták a furcsaságát a gyerekek, hogy végül már ha ütött, nem reagáltak rá, ha egyszál kukiban szaladgált alvásidőszak alatt (levetette a ruháját, és futkosott a folyosón) már nem vihogtak rajta, hanem szépen aludtak... Mikor ebédközben is emlékszem folyton kiabált, a gyerekek először ugye a fülüket fogták be, ráparancsoltak, hogy maradjon csöndbe, aztán már szépen kérték, és próbálták elterelni a figyelmét.... Vagy amikor kiment wc-re és vagy 10 percig nem jött be, az egyik rossz wc-nél azt figyelte mikor marad abba a folyás, akkor is valamelyik kisgyermek akit kiküldtem szépen betessékelte a kisfiút.
De nem kibeszélni szeretném őt, csak példálózni, hogy itt is minden megoldható, és ha én elvállatam egy ilyen magatartászavaros kisfiút, akkor biztos, hogy egy diabos gyerek sem okozna semmi gondot, se nekem, se a csoportnak, se a többi óvónőnek.

 

[christina]

Szóval meg kell hogy mondjam egyáltalán nem az óvónők a hibásak. Akármilyen jó indulatúak , nem ők döntik el,hogy vállalnak-e diabos gyereket-e a csoportjukba, vagy sem. A vezetőnő, és az ANTSZ, dönti el, meg szerintem az önkormányzat.

Köszi a válaszodat.
Igen, ahogy írtam én is azt tapasztaltam, hogy a vezető dönt az önkormányzatot és az ÁNTSZ-t megkérdezve. (Bár két vezető ezt az utat se járta ki, hanem kapásból nemet mondott.)

 

[christina]

Fejlemények:
Önkormányzat: hitetlenkedtek, hogy óvoda és óvoda között van különbség (vezető szempontjából).
Elmeséltették, hogy mire alapozom ezt. Majd amikor elmondtam az egész blogomba leírt sztorit, a hölgy közölte: - no comment!
Majd az óvoda referens (mert ilyen is van) visszahívott és tudatta velem, hogy diabos gyerekre nincsenek felkészülve az óvodák!
Felvilágosítottam, hogy jó lesz ha bizony felkészülnek, mert egyre több a diabos kisgyerek. Ha én úttörőként kitaposom nekik az utat, már megérte ez a cirkusz!
Hogy ezek után tesznek-e valamit az az ő dolguk.

ÁNTSZ: beadtunk egy levelet, kértünk egyedi állásfoglalást Gergő ügyében az ujjszúrás és a későbbiekben az étel bevitele miatt. Az óvodavezetőnek még nem sikerült velük értekezni.

Óvoda: Múlt héten találkoztunk az óvoda vezetőjével, és az óvó nénivel, valamint beadtuk a jelentkezésünket. Hát a hozzáállás nagyon pozitív, bár az óvónő igen meg volt szeppenve.
Abban állapodtunk meg, hogy megnézzük működik-e a dolog, nem kötelezik el magukat, nem akarnak előre igéretni-aztán majd meglátjuk. A kérésük az volt, hogy mindenre tanítsam meg őket, adjak haaználati utasítást a gyerekhez (ez természetes), és az első pár héten maradjak az oviba a folyosón, vagy az óvónők szobájába, ha bármi nehézség lenne. (ennek nagyon örülök, én ezt kértem máshol is, de ezt sem lehetett)
Ami még tetszik, - ezt más szülőkkel is megteszik, hogy kint lehetnek az elején a folyosón (ez a mi körzeti ovinkban nem megy, rögtön ott kell hagyni a gyereket első nap), és bár tornatermük nincsen, a csoportszobák nagyon tágasak és világosak. A kollégák is kedvesek egymással, (ami a "mi" ovinkban nincs így. Ott a légkör is más, kicsi és zsúfolt az öltöző és a szoba. A lányom oda járt 4 évig anno, látom a különbséget)

Egyszóval azt hiszem jól döntöttem és örülök, hogy sikerült az ovit megtalálni.

 

[napocska]

Örülök, hogy végül is sikerült! Ez akkor azt jelenti, ugye, hogy felvették Gergőt? Ha elkezdtek járni, úgyis csak azt fogják -meglepődve- tapasztalni, hogy ez az egész nem is olyan "szörnyű", mint hitték, és fog minden szépen menni!

 

[vighkata]

Zsuzsa, Christina, nagyon jó volt olvasni benneteket!

 

[zsuzsa]

Nálunk is próbaidővel indult a dolog, szeptemberben kezdtünk, és decemberben telt le a próbaidő ami azért kellett hogy megnézzük működik e a dolog, tudunk e együttműködni, Tibus és az ő napirendje beilleszthető e a közösségbe stb... ment minden mint a karikacsapás. Az elején csak nekem amit másnak nem szoktak, megengedték, hogy akár a csoportban is bennt maradjak, és az első napokat együtt csináljuk végig, szerencsére Tibike nem aza a gyerek aki lógott anyakamon, és nem lehetett leválasztani rólam, játszott mintha én ott se lennék. kezdtük hétfőn, szerdán már egyedűl csinállták, telefon kapcsolatban voltunk. Christina örülök hogy jól végződött a kálváriátok, bár biztos voltam benne hogy meg fog oldódni. Biztos lesznek még az elején is és közben is nehézségek, de ugyanígy megoldjátok majd.

 

[christina]

Örülök, hogy végül is sikerült! Ez akkor azt jelenti, ugye, hogy felvették Gergőt? Ha elkezdtek járni, úgyis csak azt fogják -meglepődve- tapasztalni, hogy ez az egész nem is olyan "szörnyű", mint hitték, és fog minden szépen menni!

Elvileg fel. De a hivatalos kiírás a kapukra júniusban lesz. Addig bármi lehet ugyebár.