blaci
Őstag
Laci!Kívánom,hogy minél tovább tartson!
Kedves Zsu77!
Én is…
:mrgreen:Köszönöm szépen, nagyon kedves vagy, de tényleg… :mrgreen::mrgreen::mrgreen:
Cukorbeteg gondozó/gondozás
- Téma inditó tímeácska
- Kezdés dátuma
Kedves Zsu77!
Én is…
:mrgreen:Köszönöm szépen, nagyon kedves vagy, de tényleg… :mrgreen::mrgreen::mrgreen:
tímeácska
Őstag
Kedves Tímeácska!
Na, persze…méghogy mázlista…
Ez nem egy újabb hanem ez az első évekig tartó remisszióm… :mrgreen:
(Tudom ám hogy értetted, csak így éjszaka után mindig kicsit antiszociális vagyok…de nem súlyos, mindig kiheverem egy idő után...)
Őőőő... Az újabbat úgy értettem, hogy Te egy újabb példa vagy az évek óta tartó remisszióra, ugyanis d.g. is említett egy példát, éppen előtted, ahol 6 éve tart a remiszió.
:mrgreen:Én már évek óta antiszociális vagyok, csak jóóól leplezem.. :twisted::mrgreen::mrgreen:
:lol:
blaci
Őstag
Hagyd Csigu!Mingyá kiheveri.Akkor az agyikapcitás is sokat nő,nem csak a viselkedésbeli kilengések állnak helyre...:mrgreen:
Boóóóócs
Meg van boóóóócsájtva!
:mrgreen:
zsuzsa
Új tag
Tibikém 2006 novemberében a diabetes világnapján lett cukorbeteg, 60 as cukorral, amíg beállították, egyáltalán normál szintre hozták addig nagyon ugrált, de amióta csak hazajöttünk a kh ból, mindíg csak emelni kellett, az elején mindenképpen, aztán amíg nem gyarapodott, vagy nőtt, addig lehetett egy értéken, majd szinte 2-3 havonta midíg emeltük, nem volt remisszió, az tmondták rögtön hogy totál cukorbeteg. Novemberben elkezdtük 3E el majd következő novemberben mikor pumpára váltottunk már 8,5 E ket kapott reggel este. A pumpával most napi 10-12 E az inzulinigénye bolus bázis együtt. Most ez így már majd egy éve stagnál, de már számítok rá hogy borúlni fog, tavasszal biztos, mert ő akkor szokott sokat nőni, fejlődni.
tímeácska
Őstag
Na, most akkor jöjjön Mátém sztorija... :-D
Szóval... 2004. október 27.-én lett (végre) diagnosztizálva a diabja, 53,9 mmol/l cukorral. Akkoriban mivel még csak anyatejen élt, igen nehézkes volt az étkezés CH tartalmát, mennyiségét, időpontját, és az inzulin mennyiségét előre tervezni... Így minden étkezéshez Actrapidot kapott. Volt, hogy 1 nap 6-7-szer szopizott, ehhez ugyan ennyi alkalommal kapott inzulint, de csak étkezés után kaphatta az inzulint, mert ugye, honnan a csudából tudtuk volna, hogy na, most mennyit fog enni... Pedig kértem, mondja meg előre, de nem akarta elárulni... :lol:. Ezzel még nem is volt nagyobb probléma. Na, de mennyi lehet az anyatej CH tartalma... Ez sajna, állandóan változó, függ ugye attól is, hogy az anya 2 étkezéssel előtte mit evett, mennyi folyadékot fogyasztott, mennyi idő telt el az előző szoptatás után, magyarul, állandóan változik az anyatej koncentrációja. Izgalmasan hangzik... Nos, vettünk egy átlag elfogyasztott mennyiséget (ml) megnéztük, hogy a hozzá adott inzulin mennyisége mit művelt a gyerek cukrával, így ki lehetett számítani (durva számítással...), hogy × mennyiségű anyatej kajálása után adott × menniységű inzulin × mmol/l-t változtatott. És utána ezzel az aránnyal számolgattunk... Ha kevesebbet evett, akkor ennek megfelelően arányosan kevesebb inzulint kapott, stb. És ezt éjjel-nappal számolgatni kellett... Mert akkoriban még éjjel is szopizott, ugye...
Aztán, ahogy nőtt a gyerek, evett már "normál" babahamikat, és már kezdett egy étkezési rendszert kialakítani, illetve már lehetett kialakítani, akkor elkezdtük neki adni az Inzulatardot. Az Actrapidot még mindig étkezés után kapta, mert még mindig nem tudhattuk előre, mennyit eszik... Ennek ugye hátulütője, hogy nem feltétlen találkozott az inzulin hatásának csúcsa a felszívódás ritmusával... Ergo: totál káosz!!! Aztán jött a NovoRapid, akkoriban került kicsiny hazánkba. Kicsivel jobb lett a helyzet... Aztán inzulinfajták jöttek-mentek, kombinációk jobbra-balra... Végeredmény: totál káosz, még mindig...
Inzulin mennyiségén folyamatosan emelni kellett, remissziója nem volt... Sőt, folyamatosan jellemző volt a "megszokothoz" képest magasabb inzulinigény (korabeli gyerekekhez képest). Aztán ugye volt rengeteg megmagyarázhatatlan hypos epizód. De ezekre sem lehet a remisszió fázisát ráfogni, mert ezek a történések 1-2, esetleg 3 napig tartottak... Betegség nem mindig kísérte ilyenkor, bár, volt, hogy közben beteg is volt, de lehet, hogy betegség nélkül is hypozott volna olyan makacsul. Ilyenkor legtöbbször a hypo idejére nem kapott inzulin, mégis hypozott... Döntötték a gyerekbe a cukros infiket, de Ő csak hypozott... Kizárták a remisszió lehetőségét C-peptid, és Inzulinszint meghatározásával, mind a kettő=volt a nullával... ??? Hogy mitől hypozott mégis, passzolom, úgy, ahogy Mindenki más is...
Szóval, az inzulinon nem lehetett soha csökkenteni, (kivéve a hypozós epizódokat), most inzulin igénye ~ 20 E körül van. Pumpával. Azt mondják, a testsúlyához, magasságához képest sok, úgy, hogy pumpázik... De a cukrai kitűnőek, hyponak, hypernek se híre, se hamva vagy 3/4 éve... Legutóbb akkor volt alacsony a cukra (3 körül), amikor okos anyukája elszámolta magát... (március környékén, talán...) 10 fölötti cukra április 6.-án volt (16 körül), amikor egyszerűen nagyonokos anyukája kifelejtette a bólust a vacsihoz... Hát, ez van... :-D
Szóval... 2004. október 27.-én lett (végre) diagnosztizálva a diabja, 53,9 mmol/l cukorral. Akkoriban mivel még csak anyatejen élt, igen nehézkes volt az étkezés CH tartalmát, mennyiségét, időpontját, és az inzulin mennyiségét előre tervezni... Így minden étkezéshez Actrapidot kapott. Volt, hogy 1 nap 6-7-szer szopizott, ehhez ugyan ennyi alkalommal kapott inzulint, de csak étkezés után kaphatta az inzulint, mert ugye, honnan a csudából tudtuk volna, hogy na, most mennyit fog enni... Pedig kértem, mondja meg előre, de nem akarta elárulni... :lol:. Ezzel még nem is volt nagyobb probléma. Na, de mennyi lehet az anyatej CH tartalma... Ez sajna, állandóan változó, függ ugye attól is, hogy az anya 2 étkezéssel előtte mit evett, mennyi folyadékot fogyasztott, mennyi idő telt el az előző szoptatás után, magyarul, állandóan változik az anyatej koncentrációja. Izgalmasan hangzik... Nos, vettünk egy átlag elfogyasztott mennyiséget (ml) megnéztük, hogy a hozzá adott inzulin mennyisége mit művelt a gyerek cukrával, így ki lehetett számítani (durva számítással...), hogy × mennyiségű anyatej kajálása után adott × menniységű inzulin × mmol/l-t változtatott. És utána ezzel az aránnyal számolgattunk... Ha kevesebbet evett, akkor ennek megfelelően arányosan kevesebb inzulint kapott, stb. És ezt éjjel-nappal számolgatni kellett... Mert akkoriban még éjjel is szopizott, ugye...
Aztán, ahogy nőtt a gyerek, evett már "normál" babahamikat, és már kezdett egy étkezési rendszert kialakítani, illetve már lehetett kialakítani, akkor elkezdtük neki adni az Inzulatardot. Az Actrapidot még mindig étkezés után kapta, mert még mindig nem tudhattuk előre, mennyit eszik... Ennek ugye hátulütője, hogy nem feltétlen találkozott az inzulin hatásának csúcsa a felszívódás ritmusával... Ergo: totál káosz!!! Aztán jött a NovoRapid, akkoriban került kicsiny hazánkba. Kicsivel jobb lett a helyzet... Aztán inzulinfajták jöttek-mentek, kombinációk jobbra-balra... Végeredmény: totál káosz, még mindig...
Inzulin mennyiségén folyamatosan emelni kellett, remissziója nem volt... Sőt, folyamatosan jellemző volt a "megszokothoz" képest magasabb inzulinigény (korabeli gyerekekhez képest). Aztán ugye volt rengeteg megmagyarázhatatlan hypos epizód. De ezekre sem lehet a remisszió fázisát ráfogni, mert ezek a történések 1-2, esetleg 3 napig tartottak... Betegség nem mindig kísérte ilyenkor, bár, volt, hogy közben beteg is volt, de lehet, hogy betegség nélkül is hypozott volna olyan makacsul. Ilyenkor legtöbbször a hypo idejére nem kapott inzulin, mégis hypozott... Döntötték a gyerekbe a cukros infiket, de Ő csak hypozott... Kizárták a remisszió lehetőségét C-peptid, és Inzulinszint meghatározásával, mind a kettő=volt a nullával... ??? Hogy mitől hypozott mégis, passzolom, úgy, ahogy Mindenki más is...
Szóval, az inzulinon nem lehetett soha csökkenteni, (kivéve a hypozós epizódokat), most inzulin igénye ~ 20 E körül van. Pumpával. Azt mondják, a testsúlyához, magasságához képest sok, úgy, hogy pumpázik... De a cukrai kitűnőek, hyponak, hypernek se híre, se hamva vagy 3/4 éve... Legutóbb akkor volt alacsony a cukra (3 körül), amikor okos anyukája elszámolta magát... (március környékén, talán...)
10 fölötti cukra április 6.-án volt (16 körül), amikor egyszerűen nagyonokos anyukája kifelejtette a bólust a vacsihoz... Hát, ez van... :-D
pusimelu
Őstag
Na akkor most jövök én.2007.október 26-án diagnosztizálták a diabetesemet 19,5 éhgyomri vércukorral és 29-es étkezés utáni vércukorral,14,2 % glikolizált hemoglobbinnal.(remélem jól írtam)A kórházból 10-7-7-10 egységgel jöttem ki és most 7-7-6-9 egységnél tartok de közben fogytam is és azért is csökkent az inzulinigényem.A C-peptidem tavasszal volt 0,67,hogy most mennyi nem tudom.(Nem is baj,több úgy sem lesz.)Szerintem nekem nem bizots hogy autoimmun folyamat indította el a betegséget vagy nem biztos mert volt 2001 -ben egy műtétem és ott megemelkedtek az a hasnyálmirigy enzimeim vagyis volt egy hasnyálmirigygyulladásom is.(gondolom én)valószínűleg az indította el nálam ezt a folyamatot.Még arra emlékszem hogy volt egy nagyon csúnya vírusos megfázásom.Milyen immunológiai vizsgálatokkal lehet megtudni hogy mi okozta?
tímeácska
Őstag
Nem, Máténál, és nálam sem... Bár... Nálam azt hiszem, igen, de az eredményét nem tudom... Majd utána érdeklődöm... Immunológia céljából vettek le vért... Ez tuti, de hogy mit néztek...
Máténál genetikai vizsgálat céljából küldtek ki vérmintát Finnországba, már évekkel ezelőtt... Innen elment, de oda nem érkezett meg... Eltűnt...:shock: Biztos, egy vámpír lenyúlta útközben!:lol: Nos, még egyszer kiküldtek vért, de annak "még nincs eredménye"...
Máténál genetikai vizsgálat céljából küldtek ki vérmintát Finnországba, már évekkel ezelőtt... Innen elment, de oda nem érkezett meg... Eltűnt...:shock: Biztos, egy vámpír lenyúlta útközben!:lol: Nos, még egyszer kiküldtek vért, de annak "még nincs eredménye"...
tímeácska
Őstag
Miért nem mondtad,hogy az eredeti csomagolás nagy,szemüveges kísérettel tutira nem tűnne el!:mrgreen: (tűk ott is vannak...
Ja, hogy én vigyem ki a gyereket egy vérvételre?!
Hogy én erre eddig nem gondoltam... Na, már indulunk is...:mrgreen: Sziasztok! 
Zsu77
Új tag
Ja, hogy én vigyem ki a gyereket egy vérvételre?!
:shock::shock::shock:
Nemmotgondotam...
:shock::shock::shock:
tudodamozi...
:shock::shock::shock:
Zsu77
Új tag
vighkata
Utolérhetetlen :) – moderátor
A diab feltételezhető jelenlétére van több marker (jelző) is, kb. 8-9, amiből ha egy is jelen van, akkor a diabétesz kialakulhat. Azért a feltételes mód, mert nem biztos, ahogy a jelenlétnél kialakul a diab. Ezek drága vizsgálatok, és terépiás célból nem végzik el, csak bizonyítás céljából, ha már a diab fennál.
Kutatás, és fejlesztési célzattal alkalmazzák, így fedezenek fel újabb és újabb markert. Dr. Halmos Tamás prof felsorolta a fő markereket, de ennek utána kéne néznem, fejből nem tudom.
vighkata
Utolérhetetlen :) – moderátor
Diabetes markerek
Mire való a vizsgálat?
Segíti az autoimmun eredetű 1-es típusú diabetes differenciál-diagnosztikai azonosítását, valamint az 1-es típusú diabetes családi érintettségének felderítését. (Ez utóbbiban a vizsgálatok egyelőre csak kutatási szinten folynak.)
Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?
Amikor egy páciensnél először diagnosztizálják a cukorbetegségét, a vizsgálat segít meghatározni, hogy a kórkép autoimmun eredetű-e. Ezen kívül, ha valakinek nem inzulinnal kezelt cukorbetegsége van, és nehéz beállítani a normál vércukor szintet, hasznos információval szolgálhat a sikertelenség okáról.
Milyen mintára van szükség?
A kar könyökhajlati vénájából vett vérre. (Piros- ("natív") vagy sárga-kupakos ("géles") csőben.) A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.
Mit vizsgálunk?
A diabeteshez társult autoantitesteknek több féle formája van. Idetartoznak a hasnyálmirigy Langerhans-szgeteinek úgynevezett szigetsejt-citoplazmatikus antitestjei (Islet cell cytoplasmic autoantibodies, ICA), az inzulin autoantitestek (insulin autoantibodies, IAA), a glutaminsav dekarboxiláz elleni antitestek (glutamic acid decarboxylase antibodies, GADA), és az insulinomához társult-2-antitestek (insulinoma-associated-2 autoantibodies, IA-2A). Ezek az autoantitestek nem okozói az 1-es típusú diabetesnek, hanem a szervezet saját sejtjei (pl. az inzulint termelő hasnyálmirigy béta-sejtjei) elleni pusztító immunválasz markereként szolgálnak. Amikor a béta-sejtek 80-90 %-a az immunrendszer támadása által elpusztul, megjelennek a cukorbetegségre jellemző tünetek, (mint pl. a gyakori vizelés, szomjúság érzet, súlyvesztés, a rossz sebgyógyulási hajlam). Az elégtelen inzulinhatás hyperglycaemiat (magas vércukorszintet) eredményez. Ha a tüneteket nem észlelik időben, és a hyperglycaemiat nem kezelik, diabetikus krízis jöhet létre, amely kifejlődhet néhány hét múlva, vagy éppenséggel néhány napot követően is.
Az ICA vizsgálat a szigetsejt fehérjéi ellen irányuló, szigetsejt ellenes antitestek egy csoportját mutatja ki. A vizsgálathoz leginkább úgynevezett szemikvantitatív eredményt szolgáltató, indirekt immunfluorescens eljárással alkalmaznak.
A GADA és az IA-2A antitestek két specifikus szigetsejt antigén ellen irányulnak.
Az egyedüli antigén, amelyről azt tartják, hogy igen specifikus a beta sejtekre az inzulin. Az inzulin ellenes antitestet IAA-nak rövidítik. Az IAA teszt nem tesz különbséget a szervezet immunrendszere által a saját inzulin ellen, illetve a diabetes kezelése során kívülről adagolt inzulin ellen termelt antitestek között.
A diabetes összes eseteinek kb. 10 %-a 1-es típusú (autoimmun) eredetű. Ezeknek nagy részét (kb. 75 %-át) 20 évesnél fiatalabb pácienseknél diagnosztizálták, ezért ez e betegség korábban mint juvenilis, vagy inzulin dependens diabetes néven volt ismert. Az újonnan történt osztályozásnál törekedtek arra, hogy az elnevezésben tükröződjön a béta-sejt pusztulás is.
A vizsgálat fontosságát az adja, hogy a véráramban a szigetsejt ellenes antitesteket hónapokkal, akár évekkel az 1-es típusú cukorbetegség kifalakulása előtt ki lehet mutatni. A pozitív szigetsejt ellenes antitestek eredmény nem jelent azonban automatikusan megbetegedést is, csak felveti a betegség kialakulásának megnövekedett kockázatát. Ily módon nem minden szigetsejt ellenes antitesttel rendelkező személyben fog kialakulni az 1-es típusú cukorbetegség, ezért a nem-cukorbeteg személyeknek a szigetsejt ellenes antitestre történő vizsgálata csak kutatási tanulmány részeként ajánlott. A betegség kialakulásakor már más a helyzet: A tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor már diagnosztizálható az autoimmun 1-es típusú diebetes, a pácienseknek körülbelül 95 %-ában már a diagnózis kezdetekor megjelenik egy vagy több diabeteses autoantitest.
Mire való a vizsgálat?
Segíti az autoimmun eredetű 1-es típusú diabetes differenciál-diagnosztikai azonosítását, valamint az 1-es típusú diabetes családi érintettségének felderítését. (Ez utóbbiban a vizsgálatok egyelőre csak kutatási szinten folynak.)
Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?
Amikor egy páciensnél először diagnosztizálják a cukorbetegségét, a vizsgálat segít meghatározni, hogy a kórkép autoimmun eredetű-e. Ezen kívül, ha valakinek nem inzulinnal kezelt cukorbetegsége van, és nehéz beállítani a normál vércukor szintet, hasznos információval szolgálhat a sikertelenség okáról.
Milyen mintára van szükség?
A kar könyökhajlati vénájából vett vérre. (Piros- ("natív") vagy sárga-kupakos ("géles") csőben.) A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.
Mit vizsgálunk?
A diabeteshez társult autoantitesteknek több féle formája van. Idetartoznak a hasnyálmirigy Langerhans-szgeteinek úgynevezett szigetsejt-citoplazmatikus antitestjei (Islet cell cytoplasmic autoantibodies, ICA), az inzulin autoantitestek (insulin autoantibodies, IAA), a glutaminsav dekarboxiláz elleni antitestek (glutamic acid decarboxylase antibodies, GADA), és az insulinomához társult-2-antitestek (insulinoma-associated-2 autoantibodies, IA-2A). Ezek az autoantitestek nem okozói az 1-es típusú diabetesnek, hanem a szervezet saját sejtjei (pl. az inzulint termelő hasnyálmirigy béta-sejtjei) elleni pusztító immunválasz markereként szolgálnak. Amikor a béta-sejtek 80-90 %-a az immunrendszer támadása által elpusztul, megjelennek a cukorbetegségre jellemző tünetek, (mint pl. a gyakori vizelés, szomjúság érzet, súlyvesztés, a rossz sebgyógyulási hajlam). Az elégtelen inzulinhatás hyperglycaemiat (magas vércukorszintet) eredményez. Ha a tüneteket nem észlelik időben, és a hyperglycaemiat nem kezelik, diabetikus krízis jöhet létre, amely kifejlődhet néhány hét múlva, vagy éppenséggel néhány napot követően is.
Az ICA vizsgálat a szigetsejt fehérjéi ellen irányuló, szigetsejt ellenes antitestek egy csoportját mutatja ki. A vizsgálathoz leginkább úgynevezett szemikvantitatív eredményt szolgáltató, indirekt immunfluorescens eljárással alkalmaznak.
A GADA és az IA-2A antitestek két specifikus szigetsejt antigén ellen irányulnak.
Az egyedüli antigén, amelyről azt tartják, hogy igen specifikus a beta sejtekre az inzulin. Az inzulin ellenes antitestet IAA-nak rövidítik. Az IAA teszt nem tesz különbséget a szervezet immunrendszere által a saját inzulin ellen, illetve a diabetes kezelése során kívülről adagolt inzulin ellen termelt antitestek között.
A diabetes összes eseteinek kb. 10 %-a 1-es típusú (autoimmun) eredetű. Ezeknek nagy részét (kb. 75 %-át) 20 évesnél fiatalabb pácienseknél diagnosztizálták, ezért ez e betegség korábban mint juvenilis, vagy inzulin dependens diabetes néven volt ismert. Az újonnan történt osztályozásnál törekedtek arra, hogy az elnevezésben tükröződjön a béta-sejt pusztulás is.
A vizsgálat fontosságát az adja, hogy a véráramban a szigetsejt ellenes antitesteket hónapokkal, akár évekkel az 1-es típusú cukorbetegség kifalakulása előtt ki lehet mutatni. A pozitív szigetsejt ellenes antitestek eredmény nem jelent azonban automatikusan megbetegedést is, csak felveti a betegség kialakulásának megnövekedett kockázatát. Ily módon nem minden szigetsejt ellenes antitesttel rendelkező személyben fog kialakulni az 1-es típusú cukorbetegség, ezért a nem-cukorbeteg személyeknek a szigetsejt ellenes antitestre történő vizsgálata csak kutatási tanulmány részeként ajánlott. A betegség kialakulásakor már más a helyzet: A tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor már diagnosztizálható az autoimmun 1-es típusú diebetes, a pácienseknek körülbelül 95 %-ában már a diagnózis kezdetekor megjelenik egy vagy több diabeteses autoantitest.