Edukáció

[lizzi]

És Tímeácska én is azt tanácsolom neked,hogy figyelj magadra ,mert láthatod mennyire különbözőek vagyunk,és mindenki máshogyan ,,mükődik".Nem kell másokhoz hasonlítani magunkat ,hiszen mindenki a legjobbat akarja magának ,csak nem ugyanúgy érjük el,és sokszor nem rajtunk múlik.Márminrt vannak olyan dolgok amiket nem tudunk befolyásolni,sajnos!

 

[hypohonder]

Nem osztom a véleményedet, kedves Kmolli! Mint a hipónál, a magas cukornál is vannak jellegzetes tünetek, amelyek jelzik az adott állapotot. Ahhoz, persze, hogy ezt észre vedd és tudatosuljon benned, figyelni kell ezekre a dolgokra. Nem arról van szó, hogy a 45 év alatt én már 44 éve vagyok abban a helyzetben amit leírtam, nevezetesen hogy mit mikor veszek észre (hipó, hiper). Rég rossz, ha valaki csak bőven tíz felett veszi észre, hogy valami nincs rendben!!!

Igazad van, kedves Sani, nem kell annyit mérni. Ha be tudod lőni magadnak, hogy per pillanat kb. mennyi lehet a cukrod, akkor anélkül is korrigálhatsz, hogy állandóan mérsz. Hogy a mérés tényleg csak ellenőrzés legyen.

A "bűn"-t gondolom Tímeácska sem úgy értette, mint büntetendő cselekményt, hanem mint amit egy cukorbetegnél ma sem lehet díjazni! Mert ha korábban itt ódákat zengtetek azokról a bizonyos követelményekről (hármas és négyes), ott azért ott van a diéta!!! Akkor mire fel írjátok, hogy ma már mindent szabad? Nem, nem szabad mindent! Egy-egy szülinapon esetleg egy kis szelet torta, ha elmegy, de nem több.

Amit már korábban - ha nem is itt - leírtam: vannak törvényszerűségek minden betegségben, amelyeket célszerű észrevenni, és ez sokat segít abban, hogy kezelni tudd magadat.

A leglesújtóbb élmény maga a cukorbetegség. Ezen belül, hogy mikor melyik hipó volt a "legcsodásabb", értve ez alatt azt, hogy nem tudtad, álom vagy valóság, nüansznyi dolgok csupán. Ettől rosszabb már csak az lesz, ha arra ébredek, hogy nem látok, vagy hogy hiányzik egy vagy mindkét lábam, esetleg hogy "na, ma lesz az első művese kezelésem"...amit nem szeretnék megérni...

 

[tímeácska]

Mielőtt még bárki azt hinné, hogy hasonlítgatni akarom magamat másokhoz... Nem! Én én vagyok, más pedig más! Csak kíváncsi voltam arra, ki hogyan reagálja le a dolgokat...

 

[vighkata]

A fórum akkor ŐSZINTE, ha mindenki leírhatja mire kíváncsi, vagy leírhatja mit érez, vagy mi történt vele anélkül, hogy azon kéne aggódnia, hogy kinek nem jár a kedvében, vagy kivel ellenkezik a véleménye, vagy kinél alkot magáról "ferde" véleményt.

 

[hypohonder]

Csatlakozom az előttem szólókhoz! Tímeácska, nehogy problémázz ezeken a dolgokon, igen is szükséges, hogy a lehető legnyíltabban és legmélyebben "kibeszéljük" a dolgainkat, hiszen abból lehet tanulni magunknak és másoknak is! Minden kezdet nehéz, de nyugodtan győzd meg magad, ha nekem nem hiszel, hogy jó úton jársz!

 

[Sani]

Én nem tudnám azt megcsinálni, hogy mielőtt bármit is korrigálok, ne mérjem meg. Annyira nem bízom az érzéseimben. Volt már példa rá, hogy nem úgy volt, ahogyan gondoltam.
A magas cukrokat - tegnap már a 8-at éreztem - 95 %-ban megérzem. Nálam a hyponál van gond. Akkor - volt olyan, hogy 2-nél nem éreztem semmit - és emiatt is mérem annyit.
A diéta igaz, hogy szabadabb pumpával, de azért - szerintem - oda kell figyelnünk, hogy ha meg is kívánunk néha valami édeset...vagy sima kelt tésztát, ne legyen gyakran. És persze állandó kontrollal.
Én, ha eszem valami édeset, akkor adok be inzulint és kb. 1,5 óra múlva korrigálok, ha nem ok. Mindig mérek és úgy korrigálok.

 

[hypohonder]

Én nem is hordom magammal a vércukormérőt, csak hosszabb utakra, de rendszerint akkor sem használom. Ezért is lényeges, hogy érezzem, ha egy kicsit elment velem a ló, és úgy tudjak korrigálni.
Ritkán előfordult, hogy elmértem magam, és hipó felé haladtam, de azt könnyebb kivédeni, hiszen mindig van nálam ellenszer.

Sani, szereted Joe Cockert? Csak azért kérdezem, mert most épp ő megy teljes hangerővel nálam - a legutóbbi cd-je. Nov. 7-én Debrecenben nagyot alakított!!!

 

[Sani]

Kedves Hypohonder!

Nagyra becsülöm Joe Cockert, úgyhogy lélekben veled vagyok!

Képzeljétek. Tegnap 12 óra óta nem ettem. Egész este, éjjel a Wc-re jártam, antiperisztaltikusan ürült ki a gyomortartalom + még hasmenésem is volt. Vizet is csak kortyonként tudtam inni, mert különben viszont láttam. Délben voltam dokinál, azt mondta, a Calicid vírussal van dolgunk. Nagyon rosszul voltam. De szerencsére a pumpával nem volt gondom a cukrommal. Néha kellett 1-2 E beadni plusszba.
Bízom benne, hogy a nehezén már túl vagyok, kéne ennem is valamit...csak semmit nem kívánok. Na majd leerőltetek egy-két falatot.

 

[Sani]

Akárhova is megyek, nálam mindig ott van a vc mérő + a plussz patron, inset, inzulin, szőlőcukor, és még a penem is, hogyha bármi gond lenne. Én nem bízok semmit sem a véletlenre. Mert mi van akkor, ha távollétem során bármi történik. Én nagyon elővigyázatos vagyok...talán már túlzottan is.:???:
De...jobb félni, mint megijedni.

 

[tímeácska]

Hát, Sani, jobbulást kívánok!
Én meg tegnap óta folyamatosan lázas vagyok... 40 körüli a hőm, nem akar lejjebb menni. Hiába korrigálok, emelem folyamatosan a bázist, adom a plusz bólusokat, cukim is magas, volt 28 is... Hogy nekem már mennyire elegem van...

Én is ilyen "nem bízok semmit a véletlenre" típus vagyok. Mióta cukros Mátém, azóta hatalmas pakkokkal megyünk minden hova... Nos, mióta én is diabos vagyok, azóta ez a mennyiség a duplájára emelkedett... :-D

 

[Nyafi]

Sani,Tímeácska!


Mielőbbi gyógyulást kívánok nektek!!!

 

[hypohonder]

Én szinte semmit nem viszek magammal. Egy napos utakra sem szereléket, sem inzulint, gyakran - mint már írtam - vc. mérőt sem.

Visszatérve egy gondolat erejéig a mérés nélküli korrekcióhoz: nem tudom már, hogy volt-e konkrétan ilyen megfogalmazás, de a hozzászólásokból az merült fel bennem, hogy kockázatosnak tartják többen ezt a dolgot. És az nem kockázatos, ha magas a cukrod? Még ha teszem azt egy fél egységgel nem is tudod mondjuk 12-ről levinni 6-ra, de legalább 10 alá megy. És én azt mondom, hogy inkább egy enyhe hipó, mint 12...
Gondoljatok bele: nem kockázatosabb 12-es, vagy 18-as cukorral flangálni, mint mondjuk 3,5-tel? A 12 esetén több, mint kétszer, 18-nál több, mint háromszor nagyobb mennyiségű cukrot hordoztat a szív, mint a normális! Azért ebbe is gondoljatok bele.

Valami lehet a levegőbe, és talán elsősorban a hölgyeknél, mert tagnap az első feleségem is egész nap hányt, kórházba is került, de nem találtak még nála semmit... A vérkép sem igazán rossz, tehát nem gyulladás vagy hasonló a gond okozója...

Jobbulást mindenkinek!
Most épp Jason Becker gitározik...

 

[Sani]

Én úgy vagyok a vc méréssel, hogy
-reggel az az első
-elvileg, ha nem eszem semmit akkor jó a vc-m
-ha meg eszek valamit és nem tudom biztosan megsaccolni a ch tartalmat, és az ehhez adagolható inzulint, én mindig mérek.
-este úgy alszom el, hogy mérés
- már egy séta előtt is mérek, mert 4,2-vel nem indulok el egy 0,5 -1 órás sétára ch nélkül
szóval én elég sokat mérem

Sajnálom, Tímeácska, hogy megint nem vagy jól. Talán kigyógyulunk belőle. Bár én még mindig nem ettem semmit. Próbáltam bevenni a hányinger elleni gyógyszert, és 2 percre rá visszajött.
A cukim ahhoz képest jó. 3-4 óránként mérem, és néha kell csak beadnom 1-2 E-t. ( Nem merem megemelni %-osan a bázist, mert mi van akkor, ha lemegy és én nem tudok enni?)
Próbálom kifeküdni, és bízom a holnapban.:???:

 

[vighkata]

Nekem két kellemetlen élményem volt diabos korom óta, amit szívesen "elhagynék".
Az első eset még nagyon korán a diab felfedezése után 2-3 hónappal történt. A Balatonon voltunk a hajóállomáson, tömeg, meg minden ami kell, és hirtelen borzalmas émelygés jött rám. Arra nem volt időm, hogy cukrot mérjek, csak rohantam egy nagy fa tövébe, hogy "kitegyem" a kaját. A lábam nem alig bírt el, támolyogtam a fáig, ott térdrerogytam, és egész testemben remegtem. Borzalmasan ijesztő volt. Most már tudom, hogy egy baromi erős hipo volt. Amikor hazajöttünk, a dokim teljesen levette az inzulint, ettől kezdve kb. 2 hónapig tartott az inzulin mentes, csak diétás időszakom. (ha akkor edukált volna valaki, akkor magamtól nem adtam volna inzulint, és nem ijedtem volna ennyire meg)

A második 2004-ben egy gyomorszáj-gyullasdással kezdődött (de ez csak később a kórházban derült ki). Minden kijött belőlem, még a víz is. Reggel még bementem dolgozni, a főnököm hazavitt kocsival mert sz...-rul voltam. Délután 1/2 2-kor a mentő az utcáról vitt be. Akkor már nem láttam a színeket, csak erős fényt láttam, és a fejemben zúgó hangokat hallottam. Arra már nem emlékszem, hogy a mentőből hogy szálltam ki, de a liftre emlékszem, amikor felvittek. Kora délutántól másnap reggelig úgy ment belém 11 liter infúzió, hogy közben nem pisiltem. 31-es cukrot mértek, pedig reggel még rendben volt, és csak kicsit éreztem magam gyengének.

Na ezt a két esetet szívesen kiiktatnám az életemből, de úgy gondolom, főleg a második eset bizonyítja számomra, hogy még boltba se menjek le a cukormérőm nélkül. Persze tartalék kanül nincs nálam, de ha egy napra elmegyek, vagy a városon kívülre megyek, akkor nem engedhetem meg magamnak az a felelőtlenséget, hogy ne legyen nálam "túlélő készlet".

 

[vighkata]

Sani!

Mit használsz hányinger elleni gyógyszerként? Én a B6 vitamint használom, ha szükséges, az hányinger ellenes vitamin. Van kimondottan erre való gyógyszer?

 

[Sani]

Kedves Kata!

Nekem a gyógyszert a dokim írta fel. Torecan drazsé---tüneti kezelésre
Különben most próbálkozok 4 kekszet megenni vízzel. Remélem, már bennem marad mert nem szeretnék legyengülni. Ja, és nem vettem előtte be a gyógyszert, mivel most nincsen hányingerem. Talán nem lesz baj.

 

[vighkata]

Köszi Sani az infót. Az a jó, ha nem kell bevenned gyógyszert.
Én nagyon gyógyszer ellenes vagyok, még a vitaminokkal is fentartásaim vannak, mivel tudom, hogy csak 20-40 %-kuk hasznosul. Viszont a B vitamin csoporttal valahogy már a helyzet, mivel tapasztalom pl a B1 vitamin azonnali hatását akkor, amikor zsibbad a lábam, vagy a nyelvem.
Vitaminok küzül amit kúra szerűen szedek, az a benfotiamin a neve MilgammaN. Ezt biztosan többen ismerik, nekem a diab dokim ajánlotta. Mivel nincs semmi szövődményem, és problémám, így megelőzésként javasolja, ezért elegendő kúraszerűen szedni. Egy évben kétszer 1-2 hétig szedem, de sokszor még ezt is elfelejtem, inkább csak szeretném így szedni.

 

[kmolli]

Mielőtt még bárki azt hinné, hogy hasonlítgatni akarom magamat másokhoz... Nem! Én én vagyok, más pedig más! Csak kíváncsi voltam arra, ki hogyan reagálja le a dolgokat...

Nagyon helyes :-D Csak kicsit féltelek most, talán azért írtam úgy, hogy inkább ne foglalkozz ezzel, mert most nem szabad, hogy pl olyanon rágódj, hogy nem érzed a 10 feletti cukrokat, pedig már éppen 15... Na, a lényeg, hogy nem így van és ennek örülök :-D

 

[kmolli]

Nem osztom a véleményedet, kedves Kmolli! Mint a hipónál, a magas cukornál is vannak jellegzetes tünetek, amelyek jelzik az adott állapotot. Ahhoz, persze, hogy ezt észre vedd és tudatosuljon benned, figyelni kell ezekre a dolgokra. Nem arról van szó, hogy a 45 év alatt én már 44 éve vagyok abban a helyzetben amit leírtam, nevezetesen hogy mit mikor veszek észre (hipó, hiper). Rég rossz, ha valaki csak bőven tíz felett veszi észre, hogy valami nincs rendben!!!
...
A "bűn"-t gondolom Tímeácska sem úgy értette, mint büntetendő cselekményt, hanem mint amit egy cukorbetegnél ma sem lehet díjazni! Mert ha korábban itt ódákat zengtetek azokról a bizonyos követelményekről (hármas és négyes), ott azért ott van a diéta!!! Akkor mire fel írjátok, hogy ma már mindent szabad? Nem, nem szabad mindent! Egy-egy szülinapon esetleg egy kis szelet torta, ha elmegy, de nem több.

Másképpen működünk, ez tény, nem az én vagy a te véleményed, nem egy orvosé, hanem tény. Ha te érzed a 8-as cukrot, akkor örülj neki, talán próbáld meg leírni, milyen érzés, de ha más nem érzi, pedig hülyére figyeli magát, az nem az ő hibája és nem szabad benne azt az érzést kelteni, hogy rosszul csinálja. Például Sani írta, hogy ő a hipót alig érzi vagy csak elég későn, ezért is méri sokszor a cukrát (ugye, Sani?). Akkor Sani mit csinál rosszul szerinted? Mert szerintem semmit, csak ő sajnos nem érzi, nincs ezzel szerencséje (azért hoztam fel Sanit, mert úgy látom, az ő véleménye számodra nagyon fontos). Más a magasat nem érzi és van, aki egyiket sem, pedig majd' megfeszül, hogy figyelje a különbségeket a testén, érzésein. Nem, Hypohonder, nem lehet általánosítani, nincs olyan egyértelmű tünet, ami minden esetben jelezné a lefelé menő cukrot vagy a 8 feletti értékeket. Ezt rosszul tudod. Az egyértelmű, orvosilag is meghatározható tünetek az igazi hipo- és hiperglikémiát jelzik, az pedig már túl van az "enyhe hipó" és a "8 körüli" kategórián.

Nagyon remélem, hogy nem olvassa most senki ezt a topikot, aki nem érzi az enyhe alacsony és enyhe magas cukrokat és most nem zuhan emiatt magába, hogy mi a fenét is ronthat el, mert semmit sem.

 

[hypohonder]

Nem szoktam idézgetni, ezt most sem teszem, tekintettel arra, hogy az előző írásra reagálnék.
Kedves Kmolli, nem tudom, hogy mi indított erre a cikkedre. Sajnos azt kell mondanom, hogy ha annak a fele igaz volna, akkor nem lenne értelme itt beszélgetnünk a cukorbetegségről és megpróbálni általános, mindenkire érvényes következtetések levonásával próbálkozni. Egyszerűen nem igaz az, amit írsz, ezért nem értem, hogy miért teszed...
Ha tehát szerinted nem lehet általánosságokat megállapítani, mert minden cukorbetegség más, akkor hogyan sikerült mára olyan szépen összeszedni azokat a jellemzőket, amelyek a cukorbetegségre vonatkoznak? Nem én, hanem Sani volt oly kedves, és a pumpafórumon feltette pl. a hipó jellemzőit. Mint ott is leírtam, nálam nem mindegyik tünet jelentkezik, de azért a legtöbb igen. Akkor ez mi, ha nem általánosságok megfogalmazása?
Ugyanúgy lehet a magas cukorral kapcsolatban is általánosságokat találni. Olyan dolgokat, amelyik minden betegnél jelentkeznek.
És vajon hogy sikerült ezeket összeszedni a tudomány számára? Úgy, hogy a cukorbetegek kedvesek voltak az orvosokkal és elmondták nekik, hogy mit éreznek olyankor. Ez pedig nem történhet másként, mint hogy a beteg figyel magára, és tájékoztatja az adott helyzetben jelentkező érzéseiről. A sok hasonló tapasztalatból pedig az orvos (a TUDOMÁNY) általános következtetéseket von le... Bizony! De te azt mondod, hogy ilyen nincs - ha jól értettem.
Légy szíves idézd már be nekem, hogy hol írtam olyasmit, hogy valaki valamit rosszul csinál? Azt írtam, hogy figyelnünk kell magunkra, mert csak akkor tudjuk megítélni a pillanatnyi állapotunkat, ha megismertük a jelenségeket is. És úgy gondolom, hogy mindenki a tökéletességre törekszik, még ha nyilvánvaló is, hogy sajnos soha nem érjük el...