Kedves Kata, először is hadd reagáljak a te legutóbbi hozzászólásodra. A meglátásom nekem is ugyanez. Mégpedig, hogy nagy szerepet játszik ebben az egészben az anyagi tényező. A lehangoltság már enyhe kifejezés arra, amit érzek és igen jó ideje annak, hogy erre az egészre rádöbbentem.
Nemrég említettem, hogy túl vagyok ismét egy nagy csalódáson és miután sikerül majd valamelyest lehiggadnom, beszámolok róla. Igazság szerint a lehiggadás nem nagyon ment eddig, sőt, csak egyre idegesebb leszek, ha eszembe jut. De úgy gondolom, hogy igen is jogotok van tudni minden ilyen esetről, hogy ezáltal is előrébb legyünk, illetve, hogy felnyissam esetleg azok szemét akiknek még csukva van...
Október elejétől kezdtem el járni egy „új” nőgyógyászhoz. Az új szót azért is tehetem idézőjelbe, mert már tavaly télen megfordultam nála. Akkor történt egy vizsgálat, minek során megállapította, hogy hüvelygyulladásom van. Ajánlotta nekem a panel 7 kivizsgálást, de ekkor én nem kértem, mert az előtt pár hónappal végezték el egy másik helyen.
Tehát ha jól belegondolok most már biztosan kijelenthetem, hogy csak két esetben történt teljes laborvizsgálat. Ezekről kaptam papírt, bár az első helyen több heti telefonálgatás után voltak csak hajlandóak kiadni. És nem utolsó sorban jó kis összeget perkáltam ki értük. Ingyenesen meg ilyet nem végeznek.
Nos visszatérve, köszöntem nem kértem a panel 7-et, csak gomba tenyésztést. Illetve elmondtam az orvosnak, hogy egy ideje gyanakszom a hormonális problémákra is. Vannak rá utaló tünetek. Az orvos akkor rögtön azzal állt elő, hogy vásároljak bérletet és járjak hozzá kezelésre. Furcsálltam a dolgot, hiszen még meg sem volt a gombatenyésztés eredménye, így gondoltam mi alapján akar engem kezelni?
Éppen akkor jöttek a karácsonyi ünnepek és a leletre sokat kellett várnom. Aztán megkaptam a gomba tenyésztést, ami negatív lett, és vártam és vártam a hormonvizsgálat eredményeit. Hát persze, hogy hiába, hiszen nem is történt vérvétel, amiből el tudták volna végezni a vizsgálatot. Akkor még nem tájékozódtam a témában, nem tudtam, hogy ez szükséges hozzá. Talán megbocsátható bűn, hogy nem voltam vele tisztában, hiszen a legtöbb orvos sincs tisztában azzal amit csinál. Amikor visszamentem és megkérdeztem erről azt mondta, hogy ott ne végeztessem el, mert a gatyám is rámenne. Viszont azt nem mondta, hogy akkor első alkalommal miért nem szólt erről, hogy közben utánajárhassak máshol. Így ez a téma odázódott. De ő minden áron javasolta nekem a bérletet, hogy így meg úgy milyen jól járok vele. Nem igazán voltam meggyőzve.
Pont ebben az időben találkoztam azzal a doktornővel akit említek a korábbi hozzászólásomban. Így el kezdtem az ő kúráit alkalmazni ehhez a nőgyógyászhoz pedig akkor nem mentem vissza . Aztán miután idén ősszel le lettem rázva a doktornő által, úgy gondoltam visszamegyek ehhez a nőgyógyászhoz. Egyetlen érvem szólt mellette, még pedig a videoendoszkópja, aminek köszönhetően a saját szememmel is meggyőződhettem arról mekkora a baj, milyen állapotban van a hüvelyem. Így októberben visszamentem hozzá. Nem sok változást figyelhettem meg az első vizsgálat során, aminek a végén az orvos megint a bérletet hozta szóba. A rendelés legnagyobb részében röpködtek a számok, hogy mi mennyibe kerül, és hogy hogy járok jobban, ha ezt meg azt választom. Ekkor kijelentette, hogy nagy szerencse, hogy hozzá fordultam, mert ő bizony ennek a problémának a szakembere. Meggyőzőnek tűnt és én meg tanácstalan voltam, így belementem, megvettem a bérletet, és elkezdtük az ecsetelést. Minden héten egyszer kellett mennem. Azért továbbra is furcsálltam azt, hogy most is kezelgetnek valamivel konkrét eredmények nélkül, így kértem egy újabb panel 7-est és gombatenyésztést is. És azt sem akartam elhinni, hogy lehetséges az, hogy az előző panel 7 minden eredménye negatív lett.
Tűkön ülve vártam az eredményeket, s közben jártam szorgalmasan a kezelésekre. Minden kezeléskor történt PH mérés, ami persze nem javult. Ő kijelentette, hogy a 7-8. kezelésre már teljesen rendeződni fog. Aztán javasolt nekem ultrahang vizsgálatot is. De az „csak úgy érte meg” ha együtt kértem a hasit és a hüvelyit. Nos mindkettőt ő végezte. A hasi ultrahang abból állt, hogy a hasam egy pontjára tette a készüléket és kész. (Szerintem azért ezt alaposabban körbe szokták mozgatni, vagy rosszul gondolom?) Az egész művelet nem vett öt percnél több időt igénybe, és hát mondanom sem kell, hogy az ára meg ennek sem volt kevés. Kb. arra jutottunk ezáltal, hogy majd kell még egy ultrahang a ciklus másik szakaszában, mert ez így kevés, ebből nem lehet semmit megállapítani. Hát erre a később történtek miatt már nem kerülhetett sor.
Aztán megjött a várva várt eredmény amit postán kiküldtek. A gardnerellám pozitív lett, aminek bár furán hangzik én örültem, mert legalább volt végre a kezemben egy eredmény, legalább innen tudtam, hogy mi az amivel szemben állok. Az újabb kezelésre ekkor még várnom kellett egy hetet. Természetesen nagyon vártam, hogy akkor most mit fogunk kiötölni, hogy hogyan fogjuk leküzdeni. Arra számítottam, hogy ha megjelenek a kezelésen, majd először kivesézzük az eredményeket és csak aztán jöhet az újabb ecsetelés. Hát nem így történt. Bementem, orvos rögtön mondta, hogy vetkőzzek, már rajta volt a kesztyű. Miközben végezte a kezelést, nem bírtam tovább és el kezdtem neki ott, abban a szörnyen kényelmetlen helyzetben taglalni, hogy most akkor örüljünk-e vagy sem annak, ami lett végül is a laboreredményem. Ő megdöbbenve hallgatta, hogy már megkaptam postán és kérdezte, hogy miért, melyik lett pozitív? Én meg lányos zavaromban el kezdtem mondani, hogy gar... gor.. nem is emlékszem... Azt mondja a gonorhea? Én meg mondtam neki, hogy nem is tudom valami g betűs az biztos, de elhoztam a leletet. Aztán elkezdett nekem elmélkedni arról, hogy ahány éve praktizál még csak három esete volt aki ebben szenvedett és stb. És hogy ez nem más mint a kankó. Le voltam döbbenve, hiszen ugye ötödik éve nem volt együttlétem a férjemmel, pláne mással... És ő el kezdte nekem magyarázni, hogy ez hogyan lehetséges!! Azt kezdte el bemagyarázni, hogy ezt össze lehet szedni a WC-n például. (nemi betegséget) Ott álltam megsemmisülve, szégyelltem magam. Hogy történhetett ez velem? A WC-n is mindig nagyon óvatos vagyok. Még a kilincset is papírzsebkendővel fogom meg... És hiába mondtam már ekkor, hogy ott van a lelet, nem nézte meg. E helyett felírta nekem a Cifránt, hogy szedjem be és majd újra elvégeztetjük a tesztet kis idő múlva, hogy hatott-e a gyógyszer.
Aztán felhívtam a férjemet, aki szintén le volt döbbenve és az egész család szintúgy. Kiváltottam a gyógyszert és miután hazajöttem, újra megnéztem a papírt.... és ott nem gonorhea szerepelt, hanem a gardnerella.... Utána néztem az interneten és hát persze, hogy az nem a kankó, nem, az egészen más.... Borzasztó dühös lettem. Hogy diagnosztizálhatott úgy engem az orvos, hogy meg sem nézte a papírjaimat, csak az én hebegésemre hagyatkozott, amit végül is még ki is forgatott????
Megint várnom kellett egy hetet. Addig is fortyogtam magamban, teljesen fel voltam dúlva. Majd amikor elmentem, mondtam, hogy most nem kérek vizsgálatot, beszélni akarok vele. És ekkor kérdőre vontam a doktor urat, hogy hogyan történhetett meg mindez. Ő meg szánta -bánta bűneit és próbálta jóvátenni azzal, hogy beinvitált egy másik magánrendelőjébe ahol ezt a szerinte speciális betegséget gyógyítja. Mert ő úgy gondolta, hogy vaginózisom van. És hát ő annak a specialistája. Az addig rendben is van. Örvendetes dolog, hogy valaki foglalkozik ezzel a betegséggel, ami elmondása szerint nagyon elhanyagolt és kevés figyelmet kap az orvosok körében. DE!! Nálam nem erről van szó!!! Ott van egy ötödik éve tartó gyulladás!!! Ő arra hivatkozott, hogy nem tudok vizsgálat közben ellazulni és ezért nagyon valószínű, hogy ez vaginózis. De most komolyan, ha valakinek szinte nincs épp rész a hüvelyében, az hogyan tudná elengedni magát??? Nos mondtam ekkor, hogy erre majd akkor térjünk vissza, ha a gyulladásból kikezelt és még mindig lesznek problémáim. Elnézést kért a tévedéséért és én adtam neki egy új esélyt, hogy rendbe hozza amit eltolt. A vaginizmus kezelést meg természetesen napoltam. Így történt, hogy felírta nekem a Supplint a gardnerellára amit végül is minden ellen érzetem dacára beszedtem. Itt jegyzem meg, hogy még szerencse, hogy az ominózus eset után miután hazajöttem a gonorhea diagnózisával, utána néztem a neten a dolgoknak és végül a Cifránt nem szedtem be. De hadd térjek vissza a Supplinhoz. Az orvos utasítására beszedtem egyszeri alkalommal 4 szemet. Bár ne tettem volna! Csak később néztem utána, hogy a Supplin a Klion utódja, amiből már rengeteget megettem úgy két évvel ezelőtt, így valószínű, hogy már hatástalan. De késő bánat, beszedtem a bogyókat. Jártam továbbra is az ecsetelésekre. Eredmény semmilyen tekintetben nem volt jó irányban tapasztalható. Majd az egyik alkalomkor, kértem, hogy akkor vegyen mintát újra a laborvizsgálathoz, hogy megtudjuk hatásos volt-e az antibio. És közben beszélgettünk arról, hogy felmerülhet a gomba gyanúja, mivel megváltozott a folyásom állaga és még rosszabb lett fájdalmaim szempontjából a helyzet. Kértem tőle ezért újbóli gombatenyésztést is. Illetve vittem a férjemtől mintát, hogy megtudjuk, nála van-e valamilyen probléma.
Következő héten amikor mentem az újbóli kezelésre, miután rákérdeztem kiderült, hogy a férjem gombatenyésztésének az eredménye megérkezett. Csodálkoztam, hogy az enyém miért nem. Az orvos azt mondta, hogy hát ő sem tudja, lehet kipostázták közben, vagy az enyém még nem érkezett meg a laborból. Minden nap rohantam a postaládát nézni, de semmi. Aztán megint jöttek a karácsonyi ünnepek. Elutaztam vidékre és közben folyamatosan izgultam azon, hogy megjön az eredmény és én nem tudom mi az, vagy mi van, ha elázik a postaládában stb. Amikor visszajöttünk az volt az első, hogy rohantam megnézni. De nem jött.
Eltelt még néhány nap és felhívtam az orvos asszisztensnőjét aki egyébként nagyon kedves és aranyos, próbál segíteni. Rákérdeztem, mi van már, hol van a laboreredmény. Ekkor sikerült kideríteni, hogy azt bizony hiába várom, mert le sem lett véve hozzá a kenet így el sem lett küldve.... Ekkor megint a plafonon voltam... De hisz ott beszéltük az orvossal és én külön megkértem, hogy legyen ilyen labor is!!! Szörnyen dühös voltam. Most is várnom kellett néhány napot az időpontig az újabb találkozásra. Ekkor már tudtam, befejeztem itteni „kezeltetésemet”.
Eljött a nap. Először is beszéltem az asszisztens nővel, mondtam neki, hogy kinyomtatva elvittem ennek a fórumnak a tartalmát, hogy okuljon belőle az orvos, de nem tudom, odaadjam-e neki. Hogy lássa, hogy miről van szó. Hogy tudja, nem csak én vagyok így. Mert a kezelések alkalmával szinte sosem volt elég idő arra, hogy átbeszéljük a dolgokat. Hát itt itt van minden, fehéren, feketén. Végül arra jutottam, hogy talán úgy megnyugszik a lelkem valamelyest, ha szembesítem az újabb baklövésével.
Bementem és elmondtam neki, befejezettnek tekintem a kezelést, mert ismét történt egy olyan dolog, amit már nem vagyok hajlandó lenyelni. Ismét hibázott. Nem figyelt rám, arra amit mondok, vagy kérek, vagy nevezhetjük akárhogyan. A múltkorit próbáltam elfelejteni, hiszen úgy voltam vele, ő is ember, tévedhet.... De ez...
Miután elmondtam neki amit el akartam, ő azt mondta, hogy ez nem létezik, hogy ő már megint tévedjen!!! Ezt nem hajlandó elismerni. A múltkorit igen, de ezt nem, mert ez matematikailag meg így meg úgy nem lehetséges! És hogy már többször is előfordult, hogy a rendelőből elkavarodott minta, úgyhogy ez nem az ő felelőssége! Ekkor viszont mondtam neki, hogy az rendben is van. Ha ilyen történik, nyilván nem az ő hibája. Viszont itt nem elkeveredett, hanem egyszerűen le sem vette, oda sem figyelt arra, amire külön megkértem. És amikor előző alkalommal kerestem rajta akkor is össze-vissza beszélt, hogy kipostázták. Fogalma sem volt róla mit csinált és mit nem? Csakhogy ennek nyoma van, mert a nővérke vezeti. És ott nincs, illetve az árban amit fizettem nem szerepel. Ekkor azt vágta a fejemhez, hogy biztos én vagyok rá ilyen hatással, mert vele még ilyen nem fordult elő. Nincs ilyen más páciense. Ekkor már nevetve az idegtől megkérdeztem tőle, hogy ne mondja már, még a végén kiderül, hogy az én hibám! És így tovább...De végre elmondtam amit akartam. Elegem van abból, hogy ostobának nézzenek, és azt gondolják bármit lenyel a páciens, mert az "türelmes"....
Mindenesetre a fórumtémát odaadtam neki, hogy ezzel is alátámasszam azt az elmondásomat, hogy nem egyedül csak én járok ebben a cipőben. Másoknak is ez a véleménye az orvosokról, erről az egészről. Képes lett volna bemagyarázni, hogy én valami különálló eset vagyok. Hát remélem elolvasta és átgondolta a dolgot.
Mit szóltok ehhez a történethez?
Másik dolog még ami eszembe jutott, s bár már így is jó sokat írtam ezt még fontosnak tartom megemlíteni. Előzőleg szó volt róla, hogy a labor odaírja milyen antibiotikumot javasol a bakteriális fertőzés kezelésére. Hát nekem mindkét panel 7-es laboreredményem alján csak annyi szerepel, hogy milyen antibiot nem kaphatok (két fajta konkrétan) csak lokálisan. És a kettőspont után, hogy mi a javasolt antibiotikum, csak az üres sor áll.... Lehet totózni.
