Sziasztok!
Mély megdöbbenéssel olvasom ezt a fórumot! A helyzet nálam is ugyanaz, csak nálam legalább volt 2x kb fél éves szakasz amikor teljesen jól voltam, ez éltet. Hol is kezdjem.. Mikor nálam először előjött még szűz voltam, és valljuk be ezt az orvosok nehezen bírják megemészteni. Fájt a derekam, a hasam, a hüvelyem, a méhnyakam bedagadt, olyannyira, hogy éreztem, h ott van a hüvelyemben, és feszít, borzalmas érzés, a legrosszabb a világon. Kis naív voltam, anyukám se tudottt semmit, elmentünk nőgyógyhoz, na szerintetek mit írt fel???hát persze h antibiotikumot, gondolom nem kell mondanom, h semmit nem használt.Visszamentem, felírta megint ugyanazt, nem használt, visszamentem, akkor egy másik fajta antibiót. Na itt lett elegem, mert csak rosszabb lett, és nem mentem vissza, meg sehova se. Ma már belátom, hiba volt, még akkor az elején kellett volna jól utánajárni, de ez a hajó már elúszott.Ezután hosszú hónapokig szenvedtem még, de aztán szép lassan elmúlt. Ennek már lassan 6 éve. Lett közben barátom, és akkor megint elkövettem egy nagy hibát, fogamásgátlót irattam fel, és kezdődött a borzalom előről, de sokkal durvább változatban. Kezeltek a világon mindenre, gombára, clamidiára, baktériumra, de persze a kenet nekem is csak a gardnerellát mutatta ki-amire egyébként a nemibeteggondozóban azt mondták, h az mindenkinél kitenyészik, az a hüvelyben él.Kaptam jó sok antibiotikumot, hüvelykúpot, egyik sem segített. De az a hülye orvos nem mondta volna, h hagyjam abba a fogamzásgátló szedését, azt is csak egy barátnőm ajánlotta, és igaza lett, utána kicsit jobb lett. Mikor már kb 6-szorra mentem vissza a nődoki azt mondta "nincs már ott semmi" - persze én nem így gondoltam. Ez volt a célzás, h ne menjek vissza többet, neki itt véget ért a tudása. Hát én meg vettem a lapot, nem mentem. Elegem lett a sok gyógyszerből, nem láttam értelmét kezeltetni magam, mély depresszióba zuhantam, némán szenvedtem, nem tettem ellene semmit. Eltelt sok idő, hol jobb volt hol rosszabb, nagyon lassan javult. 2 év mulva mikor megint nagyon fájt a derekam, annyira, h 100 métert se bírtam gyalogolni, visszamentem a dokihoz tavaly májusban, megnézte, mondta, h van egy kis hüvelygyulladás, de a méhszájsebem milyen szépen behámosodott. Mondom igen? Nekem az volt? Jó, h nem tudtam róla, de nem érdekelt, örültem, h nincs nagy gond. A vitagyn C-t ajánlotta, azt használtam szeptemberig, és segített, a derékfájásom is teljesen eltünt, vett kenetet, és jó volt!!!! se gyulladás se semmi, én olyan boldog voltam, mint még soha, úsztam az örömben. De ugyanakkor rettegtem is, rémálmaim voltak-és ez szó szerint kell érteni-hogy visszatér a gyulladás. Volt egy időszakom mikor folyamatos rémálmokkal küszködtem éjszaka,borzalmas volt, és nem kell hozzá pszichológus, h tudjam mitől. Aztán teltek a hónapok és nem jött vissza, a rémálmok is elmúltak, jól éeztem magam, megint kezdtem tornázni, jártunk télen korcsolyázni. Mikor beköszöntött az április, és előjött megint
Elkezdtem viszketni, ami eddig még soha nem volt!!! Nem értettem h jött elő megint, mikor annyira figyelek mindenre, a vitagynt is használtam mindig. Úgy bőgtem mint 1 őrült, h nem akarom ezt megint, nem akarok megint hosszú hónapokig félhullaként élni, borzalmas érzés. Na mentem megint nődokihoz, egy ismeretlenhez, mert nem bírtam kivárni a sajátomat. Megnézte, persze kenetet nem vett, minek is az? Ó ez gomba meg baci, adott kétféle kúpott, aztán szevasz. Nem lett jobb, felhívtam a mobilján, h most mégjobban viszketek erre mit mond? akkor hagyjam abba és kívülről kenegessem pevaril krémmel, MERT BELÜLRŐL MÁR KEZELVE LETT! Józan paraszti ésszel, meg több éves tapasztalatommal tudtam, h mekkora baromságot mond. Elmentem a saját dokimhoz, ő se vett kenetet, azt mondta, h gomba, adott rá kúpot, meg antibiót. Nem lett jobb visszamentem, megint kúp, antibió, megint nem lett jobb. Legutoljára azt mondta, h na mit csináljunk? Mondom fasza jól kedődik. Végül elengedett a gynevac injekcióval, mást nem kaptam. A viszkető fájó érzéstől azóta is majd meg bolondulok. Hittem a gynevacban, ezért feletem pestre Lázár Erikához, ő rögtön megállapította, h nem gomba! Jó h 2 hónapig arra is kezeltek, nem? Meg h a tejsav bacikat jól kiírtották, azt kell pótolni. Mondom neki, ha nem gomba, akkor mitől viszketek? -Hát az lehet a gyulladástól is, és elküldött, h folytassam az injekciót, meg használjak egy vény nélküli kúpot. De most a menszesz előtt vagyok, és a csillagokat látom. Nem akartam neki elhinni, h nem gomba, vettem tesztet és negatív lett. Szóval jelen pillanatban lila gőzöm sincs, h mi okozza a bajomat.
Szóval ez az én sztorim, és itt tartok most, és bevallom én sem látom a kiutat. Egy dolgot fogok még megpróbálni és ezt nektek is ajánlom, ill kérdezem is, h próbálta e már valaki ez pedig a barátcserje. Találtam egy cikket a neten, miszerint norvég kutatók megállapították, h az összes nőgyógyászati betegség a hormonokra vezethető vissza. Az ösztrogén túlsúlyba kerül, ezért a progeszteront kell pótolni. A hoxa fórumon is írt egy nő, aki 15 évig szenvedett, h el kezdte szedni, és azóta semmi baja!
Sokszor már öngyilkos gondolatok járnak a fejemben, meg h nincs kedvem ezt tovább csinálni. Ráadásul én is csinálom a candida diétát má 3 hónapja, se cukor, se kenyér, pedig állítólag nem is candida, de mind1. Ezt csak az érti meg, aki benne van, más el sem tudja képzeli, komolyan mondom, ha levágnák az egyik lábam, az is jobb lenne, az fáj egy darabig, utána megszokod, de ezt nem lehet megszokni, nem lehet megtanulni vele együtt élni! Én próbáltam! Próbáltam beletörődni, de nem lehet. Ráadásul a óz ismerőseim mind terhesek, meg most házasodnak, én meg csak egy csődtömegnek érzem magam, egy lúzernek. Én aki régen mindig tangát hordtam, megszűk farit, mindig beraktam a hajam, most mamabugyiban, bő nadrágban és igénytelen hajjal járok, ez lett belőlem.....
És igen zokogtam tegnap hajnal 3 kor mikor a fórum végére értem, h nem lett happy end a vége senkinek