Szia Vick!
Sovány vigasz számomra, hogy más is kínlódik ilyen extrém indadozásokkal, mint én.
Megpróbálok sorjában reagálva valamiféle használható tippeket javasolni, holott nálam sem válik be minden esetben a "tudományom". Remélhetőleg te (és más ), nagyobb sikerrel jár vele.
A magas éjszakai cukor korrekciójánál tényleg elképzelhető, hogy egy hipot és a hozzá tartozó somogyit sikerült produkálni. Korrekcióra szükség van, de ha az egy somogyi hatása, akkor egy-két órán belül az inzulin a növekedési hormon jelenléte miatt hatástalan. Az éjszakai magas cukornak "elé" kell menni, tehát a vacsora körüli, és utáni időszakra. Ha délelőtt is magas a cukor, akkor nagyon valószínű, hogy a vacsora körüli, és az azutáni inzulin a sok, tehát abból kell levenni.
A frontok valóban nagyon felborítják az egyensúlyt sokakban. Akinél nem befolyásolja, el sem hiszi, milyen csatát vagyunk kénytelenek megvívni saját szervezetünkkel. Korrigálunk, "jósolunk", előre kitalálunk, és mire kitapasztalnánk a megfelelő dózist, egy ellen front máris felborít mindent. Erre sajna semmilyen használható tippem nincs, mivel a frontok sem egyformák, így én sem tudok egy jól működő stratágiát kiépíteni magamnak.
A pumpával adagolható nagyon kis mennyiség is. Pl, ha úgy gondolod, hogy 0,1 E sok lenne, akkor meg tudod azt csinálni, hogy a 0,1 E-t kiterjesztett bólusnént beállítod mondjuk 15, vagy 30 percre, vagy akár egy órára. Ha már ilyen drága ez a kütyü, számolja is ki, hogy 0,1 E-t hogy oszt el 30 percre. Vagy be tudsz állítani %-os emelést mondjuk fél órára, vagy amire gondolod hogy beválik.
Javaslom a kiterjesztett bólust, vagy a hasonlóan működő kombinált bólust minden étkezés alkalmával adni a gyerkőcnek. (Nálam a kombinált bólus vált be). Ha belegondolsz, hogy egy étkezés kb. 20 percig tart, és ezalatt folyamatosan szívódik fel a CH, sőt még utána is legalább egy, másfél óráig, akkor az egyszerre beadott bólusnál máris látszik, mennyire nincs összhangban a CH és az inzulin felszívódása. Az inzulin összes mennyisége 2-5 percen belül "dolgozik". Az inzulin görbéje kb. 20 perc múlva éri el a csúcsot, utána hirtelen elfogy (felhasználódik) a szervezetből. Az inzulin 20. percében a csúcskor, még nincs elég CH a szervezetben (megetted, de még nem szívódott fel), így relatíve egy érezhetetlen hipot vált ki, az utána következő fél-egy órában pedig a még felszívódásra váró CH már nem "találkozik" inzulinnal. Így kettős cukoremelő hatás érvényesül. Az inzulin nélküli CH jelenlét, és a (feltételezett) kismértékű hipo, ami akkor is kiválthatja a somogyit, ha nem is tudtuk, hogy hipo volt-e vagy sem, mert nem éreztük.
Kérdezhetnéd miért labilis a cukrom, ha ilyen "pofon egyszerű" a megoldás. A megoldás csak elméletben ilyen pofon egyszerű. Egyénileg kell kisilabizálni, hogy kinél mennyi idő alatt szívódik fel a CH, mennyi időszakra (hány percre) kell elnyújtani az inzulin adagolást. Különböző élelmiszerek felszívódási sebessége más és más (GI: glikémiás index), ezt is figyelembe kell venni.
Hogy kézzel fogható tippet is adjak, leírom nagyvonalakban, én hogyan alkalmazom a kombinált bólust, ami nálam elég sokat javított az egyensúlyi állapot eléréséhez. Vannak még ingadozások, meg "meglepetések" is, de küzdök magammal én is.
Szóval, ha mondjuk 5 E-t kell beadnom, akkor azonnali bólusként beprogramozok 2 E-t, a maradék 3 E-et pedig 30 perce programozom. Így elérem azt, hogy a 2 E azonnal dolgozni kezd, a maradék 3 E pedig kb. a CH felszívódási sebességével folyamatosan jut a véráramba.
Lehet variálni, ha pl. magasabb a kiinduló cukor, akkor az 5 E-ből 3 E-t adok be azonnal, és 2 E-t 30 perc alatt.
Egy ismerősöm az amúgy is irígylésre méltóan jó cukrát még jobbá tette, úgy, hogy a beadandó inzulint (mondjuk 5 E-t) kiterjesztett bólusként adta be magának 60 vagy 90 perc alatt. Ezt én is kipróbáltam, nekem nem vált be. Viszont mint tipp, hasznos lehet nektek.
Sajna igaz az, hogy néha olyan, mintha kötéltáncot járnánk, de ez van.
Aggódsz, hogy milyen HbA1c értékeket produkál így a gyerkőc, ill, hogy ezzel mennyire kockáztatja a lehetséges szövődmények megjelenését.
Hát némi vigasz (talán nem is kevés) ezügyben, hogy néhány óráig a hemoglobin molekulák instabilak. Instabil állapotban nem kötődik a hemoglobin molekulához. Attól még a rövid ideig a vérben keringő sok cukormolekula igenis érfalkárosító, csak mivel nem kapcsolódik a hemoglobin molekulához, nem mutatkozik a HbA1c-ben. Ha sikerül rövid időn velül normalizálni a helyzetet, akkor a kevesebb kapcsolódó cukormolekula alacsonybb HbA1c értéket mutat. Logikusan nézve a dolgot, az állandóan magas cukorszint alkalmával sok cukormolekula tud stabilizálódni, és kötődni a hemoglobinhoz, az már számszerűen adatot szolgáltat az elmúlt 2-3 hónap cukorszint átlagáról. Viszont érdekes módon, az exrtém alacsony cukorszintkor jelenlévő kevés cukormolekula az instabilitása miatt előbb kerül be a sejtekbe, minthogy stabilan kötődne a hemoglobinhoz, így az nem vagy csak alig számít bele az átlagba. Tehát nem minden legalacsonyabb és legmagasabb cukorszint járul hozzá a HbA1c mutatószámához. Ettől függetlenül még így is ez tükrözi a legvalóságosabban az elmúlt hónapok cukorátlagát.
Hát egyelőre ennyi, sikeres sírletezgetéseket, tudjátok, mi vagyunk a magunk orvosai.
Üdv: Kata
