Sziasztok! Engem még mindig nem hagyott békén ez a zabkorpa CH vagy nem CH ügy ezért a netes oldalunk dietetikusát is. Itt is alul van az én kérdésem, felül a válsz. Így már inkább tiszta víz van a pohárban, ezért teszem közzé, hogy Ti is tájékozódjatok.
Kata
Kedves Kata,
íme a válaszom:
A zabkorpa összetétele:
314 KCal/100g
fehérje: 9,5 g/100g
zsír: 4g/100g
szénhidrát: 58g/100g
Rost tartalom:
Összes:27,8g
vízben oldódó: 14g
vízben nem oldódó: 13,8g
Élelmi rostnak a táplálékban lévő, az emésztőenzimek hatásával szemben
ellenálló komplex poliszacharidokat és a lignint nevezzük.
Az élelmi rostoknak két fajtáját különböztetjük meg:
A vízben oldódó élelmi rostok: gélkéző tulajdonságúak, lassítják az ételek
áthaladását a felső béltraktuson, késleltetik vagy gátolják egyes tápanyagok
- mint a glukóz, koleszterin - felszívódsát, a vastagbélben élő baktériumok
fermentálják, belőlük rövid szénláncú zsírsavakat képeznek. Ide tartoznak a
hemicellulózok egy része, az inulin, különböző növényi gumik, nyálkák
valamint a rezisztens keményítő.
Vízben nem oldódó élelmi rostok: legjellemzőbb tulajdonságuk a
duzzadóképesség (vizet abszorbeálnak, ezáltal a székletet lágyítják;
elsősorban a vastgagbél működésének szabályozását segítik). Ilyenek a
cellulóz, a hemicellulózok nagyobb része és a lignin. Ezek kevéssé vagy
egyáltalán nem emészthetőek.
Vércukor emelő hatása biztos, hogy van. Ami a konyhakreszben van, az valóban
félrevezető. Azt a nyersanyagot szoktuk "szabadon fogyasztható"-nak
aposztrofálni általában, aminek 100g-ja kevesebb mint 5g szénhidrátot
tartalmaz.
Hogy a különböző fajta és eredetű rostoknak külön-külön milyen vércukor
emelő hatása van azt nehéz megmondani, mivel általában nem egy féle rostot
tartalmaznak a különböző nyersanyagok, és emellett még az is számít, hogy
mit fogyasztunk mellé?
Ezek összeadódva módosítják az elfogyasztott étel glikémiás indexét felfelé,
vagy lefelé.
Tehát a válaszom az, hogy a vízben oldhatatlan szénhidrát mennyiséget
esetleg figyelmen kívül lehet hagyni. A többit pedig számolni kell,
figyelembevéve a glikémiás index módosító hatását mely csökkentő irányba
hat.
Üdvözlettel,
Cseri-Holzmann Brigitta
dietetikus
-----Original Message-----
From: Vígh Kata [
mailto:kvigh@rt.dunaferr.hu]
Sent: Friday, August 22, 2008 2:29 PM
To:
CSERI-HOLZMANN_BRIGITTA@diabetesonline.hu
Subject: Diabétesz on-line: zabkorpa CH-ja
Ez egy érdeklődő e-mail űrlap:
Vígh Kata
<kvigh@rt.dunaferr.hu>
Kedves Brigitta!
Kérlek, segíts tisztázni egy helyzetet. A fórumon többen foglalkozunk most a
zabkorpával, és eléggé nehezen találtunk rá a zabkorpa CH tartalmára,
azonkívül ellentétes információk voltak. Pl. egyik helyen azt olvastam, hogy
a cellulóz miatt felszívódás nélkül áthalad a bélrendszeren, ezért nincs
vércukor emelQ hatása. Egy másik oldalon viszont 57 g CH tartalmat ír, igaz,
hogy a rostok miatt a lassú felszívódást kiemeli. Valóban van benne
hasznosuló CH, a cukormérésem bizonyítja, tehát az egyik állítás már nem
igaz.
Ezen az oldalon is kiemeltem két hivatkozást, az egyik, a konyha-kresz azt
mondja, hogy a zabkorpa a "szabadon fogyasztható" kategoriába tartozik, a
másik pedig írja az 57 g-ot.
Na most, ha van hasznosuló CH tartalma, akkor nem sorolható a "szabadon
fogyasztható" kategoriába, még akkor sem, ha még oly egészséges és hasznos
az emésztés, és a CH felszívódás szempontjából. Ez mindenképpen félre vezetQ
információ.
Ezen kívül szeretnélek megkérni, hogy írjál ezekrQl a rostos-cellulozos
CH-król, hogy van-e valamilyen számítás, hogy a "próba szerencse" alapú
(cukor)méricskélés helyett el tudjuk dönteni, hogy az 57 g-ból mennyit
számoljunk. Meg kérlek mindent írjál le, ami fontos lehet ezzel
kapcsolatban. Nem baj, ha nehéznek bizonyul, majd igyekszünk "megemészteni".
Segítségedet köszönöm: kata
http://diabetesonline.hu/tapanyag-tablazat.html
http://diabetesonline.hu/konyha-kresz.html</pre>