vighkata
Utolérhetetlen :) – moderátor
Az alaptézis az, hogy mennyi a szervezet alapinzulin szükséglete. Ez nagyjából mindenkinél egyforma. Ez ttkg/h, vagyis testsúlykilogrammra óránként. Ez a bázis. Emellett az úgynevezett prandiális inzulin szükséglet, vagyis az étkezési inzulin szükséglet az elfogyasztott CH-nak megfelelően.De az mitől függ, hogy mennyi valakinek az inzulin szükséglete? Tudom, hogy a testalakttól, a fizikai aktivítástól, az életkortól stb. De arra gondolok, hogy ha rásegítünk külső inzulinnal, akkor mitől függ pl. hogy a meglévő sejtek meddig termelnek inzulint és hogy mennyit.
A nem diabos szervezet ennek megfelelően állítja elő a szükségletet. A diabos szervezet, ha termel valamennyit, akkor a hiányzó mennyiséget kell kívülről pótolni, a totális inzulin hiányos diabos pedig a teljes szükséges mennyiséget kell, hogy kívülről bejuttassa.
Azt, hogy kinek mennyi a napi alapinzulin (hány egység összesen) szükséglete, az már a testtömeg függvénye, az étkezési inzulin nála is CH függő.
Ezen túl, amit írtál, hogy fizikai aktivitás, stb. az ezt az alapszükségletet növeli vagy csökkenti. Hogy életkortól függ-e, azt nem tudom, szerintem te arra gondolsz, hogy egy idős ember talán kevesebbet ad, de azért, mert ő már kevesebbet eszik, mivel az anyagcseréje is lelassult, és az ő szervezete már hoz létre annyi új sejtet, tehát eleve kevesebb energiát használ fel az élete fenntartásához.
Még gondolhatsz arra is, hogy egy túlsúlyos ember akár napi 100-150 egységet is kénytelen beadni magának. Az való igaz, hogy a nagy testhez több inzulin szükséges, de nála is ttkg határozza meg a szükségletet. Akkor miért is ad olyan sokat magának? Többet, mint a testtömege igényelne.
A túlsúlyos ember testét zsírdepók töltik meg, ami a beadott inzulin nagy részét felszívja, az el sem jut a kapillárisokba, ahonnan továbbjutna a véráramba, vagyis nem hasznosul, mint inzulin. Talán úgy tudod elképzelni, hogy egy beadott 30 egységből 20 egység hasznosul, és annyira is van szükség.
Egészen biztos, hogy van még egyéb tényező is, ami meghatározza, hogy valakinek mennyi a szükséglete.