Paleolit táplálkozás

[edinaxy]

Sziasztok!

A vc mérő nagyon drága, próbálkoznak a támogatással, de még csak 1 gyerek kapta meg, a mienket most dobta vissza az oep 2. alkalommal, viszont a cég az alapkészletet valószínű ingyen tudja adni. Egyébként 10.000 Ft egy szenzortű, ami elvileg3-4nap, gyakorlatilag 1 hétig elég. Nagyon nehéz kigazdálkodni, nem minden család tudja az egyéb sok más mellett kifizetni, de pl a cigizők 2 fő napi 1 dobozzal 30x1200= 36.000.-Ft / hó. A gluténmentes cuccok drágák, nélkülük szerintem tarthatatlan lenne a paleo, ebben teljesen igazat adok, szinte luxus. Mi nem állunk rosszul, de 5 év alatt 1x voltunk Balatonon ismerős falusi vendéglátónál nyaralni. Kb. az összes pénz ide megy amiből nyaralhatnánk.

B.Laci!

A C-peptidet tesztről annyit, hogy én sem tudtam mi az és mennyi, az amcsiak írtak róla, a diabetológustól megkérdeztem, aki rácsodálkozott, hogy nem kaptuk meg a kórházi beállítás utáni zárópapírokat? Mi megkaptuk a zárót, de azon szó sem volt ilyenről, vagyis azokról a laboreredményekről, amit a kórházban csináltak. Szerintem azt szépen beteszik a dossziéba és ott marad, de mindenkitől egy csomó vért vesznek meg vizsgálatot csinálnak a kórházi beállításkor vagy amikor kiderül, hogy diabos. (nekem egyébként természetes is volt, kezelés alatt nekik jobban kell) Mivel mondtam, hogy semmi ilyen eredményünk nincs, postázott egy másolatot, innen van csak papírom és infóm róla.

üdv edinaxy

 

[vighkata]

peptid paleo és egyebek

Nekem volt c-peptid vizsgálatom, de nekem sincs egyetlen záron sem eredmény.

Meglepődtem Laci az árlistán, mert én úgy tudtam, hogy ez egy drága vizsgálat, persze mértéket nem tudtam.

Az ismereteim szerint, és amit Halmos professzor az edu képzőben mondott, c-peptid vizsgálatot, ami a maradék saját inzulin számát mutatja, csak addig lehet végezni, amíg kívülről egyetlen egységnyi inzulint sem adtak be.
Itt a fórumot olvasva pedig már ellentétes infokra találok. Egyelőre nem tudok ebben állást foglalni.

A paleo étrenddel kapcsolatban pedig pedig még nagyon sok a kétségem. Egyelőre nem látok kézzelfogható bizonyítékot, hogy hosszútávon hatékony, vagy hasznos. És itt a diabéteszben való alkalmazásra gondolok.

Nekem, cukorbetegnek a diagnózis felállításakor azt mondták, hogy életem végéig inzulint kell adnom, de ha jól kezelem magam, akkor alig különbözik az életem a nem diabosokhoz képest. Ezt elfogadtam, és működik, inzulin kell hozzá.
De ha nekem valaki azt mondja, hogy holnaptól ne egyek ezt meg azt, meg csökkentsem a CH-t mittom én milyen szintre, és életem végéig ezt a kaja megvonásos aszkéta életet kell élnem, hát akkor nem hinném, hogy baromi elégedett lennék. Cserébe nem kell napi 30 E inzulint beadnom, csak 10-et. Engem nem zavar a 30 egység.

Az agy fő tápláléka a glukoz, amit a bevitt CH-ból nyer. Ezt a táplálékot kéne megvonni? vagy drasztikusan leredukálni egy bizonyos minimum szintre? Ki mondja meg, hogy mennyi az elegendő szint? Vagy mennyi az elegendő egy cukorbetegnél. És mennyi egy fejlődésben lévő gyermeknél?

 

[vighkata]

Nagyon nehéz kigazdálkodni, nem minden család tudja az egyéb sok más mellett kifizetni, de pl a cigizők 2 fő napi 1 dobozzal 30x1200= 36.000.-Ft / hó.
üdv edinaxy

Igen kedves Edinaxy, nem minden család tudja kigazdálkodni a szenzor árát. De ennek semmi köze nincs a cigizők dohányköltségére, ami más háztartásban keletkezik.

 

[kmolli]

Hú, Kata, akartam írni sokmindent, de te tök jól leírtad, már megint ugyanazt gondoljuk.

Nekem pl az nem stimmel,hogy mi van a fruktóz allergiásokkal és azokkal, akik nem bírják a sok zöldséget (pl szűk családunkban hárman is vagyunk ilyenek, olyan hasmenésem lesz, ha nem eszem kenyeret, krumplit, rizst a zöldségek mellég, hogy ihaj). Meg miért lesz cukros egy 6 hónapos baba, aki csak szopott odáig. A glutén nem megy át tudtommal az anyatejbe. Tejfehérje átmegy, de nem olyan mértékben, hogy az akármilyen immunreakciót kiváltson egy amúgy egészséges babából. A tejfehérje allergiás gyerekem nem volt allergiás az anyatejemre, mikor ittam tejet is.

És, amit Kata írt, az életminőség. Mi csináltuk a férjemmel azt a candida diétát, ma már talán lugosításnak hívják, elég brutálul csináltuk, de annyira nem volt brutál, mint a paleo. De szörnyű volt. Nem a kaják, azokat meg lehet szokni, hanem a macera, ami ezzel járt. Már nem volt időm a munkán és főzés-bevásárláson kívül semmi másra. Már sportolni nem tudtam elmenni. Nemhogy élvezni az életet egy kicsit is. Ezek után, ha nem is látom igazán egy diéta értelmét, én nehezen tudom ezt elképzelni, hogy így elkezdjek ilyesmit, ami ilyen kemény megszorításokkal jár. Én, mint cukorbeteg, én nem akarom így megszorítani az életemet, én inkább folytatom a mostani terápiámat, még akkor is, ha hosszabb távon ez rövidebb élethez fog vezetni. Edinaxy, azt tanácsolom neked, hogy gondold végig, hogy a kislányod vajon mit szeretne. Talán számíthat valamit, hogy az itt fórumozók, akik maguk is cukrosok, mit tennének-tesznek ebben a kérdésben. Én azt gondolom, sosem fog meggyógyulni, még akkor sem, ha elhagyjátok majd az inzulint, mert csak addig tartható az az állapot, amíg csináljátok a paleot, de valóban ezt akarná a kislányod, hogy élete végéig így éljen? Kimaradjon majd a táborokból, csoportos eseményekből, ahol evés is van (mert nem lehet mindig magával vinni mindenhova ételt), mindig furcsán nézzenek rá emiatt? Ha én lennék most kislány a mai tapasztalatommal, én nem akarnám ezt a diétát egész életre.

 

[vighkata]

Hú, Kata, akartam írni sokmindent, de te tök jól leírtad, már megint ugyanazt gondoljuk.

Akkor a felét te is visszaszívtad gondolatban. A másik felét meg leírtad te. De még mindig van.
Én írtam, aztán kitöröltem, átfogalmaztam, aztán azt is kitöröltem, végül egy óvatos, nagyon karcsúsított változatot hagytam meg. Már-már azt látom, hogy csak kekeckedek, meg borúlátok, meg stb. Annyi, de annyi tényező van, amire a paleo csak olaj a tűzre. De ezt még nem láthatjuk biztosan előre.

 

[kmolli]

Akkor a felét te is visszaszívtad gondolatban. A másik felét meg leírtad te. De még mindig van.
Én írtam, aztán kitöröltem, átfogalmaztam, aztán azt is kitöröltem, végül egy óvatos, nagyon karcsúsított változatot hagytam meg. Már-már azt látom, hogy csak kekeckedek, meg borúlátok, meg stb. Annyi, de annyi tényező van, amire a paleo csak olaj a tűzre. De ezt még nem láthatjuk biztosan előre.

Hát ez jó, tényleg így írtam, többszöri írásra küldtem el... Nagyon gondolatébresztő ez a téma. Aztán végül azon filóztam, hogy én mit tennék Edinaxy helyében, merthát könnyű okosnak lenni felnőtt cukrosként, hogy én mit csinálnék és nem csinálnék meg gyerekként, innen a felnőttkorból visszanézve. Főleg, hogy nekem is hasonló korú gyerekeim vannak. De én azt hiszem, nem csinálnám meg. De nem vagyok olyan helyzetben, hogy ebben döntenem kéne igaziból, szóval tényleg érdekes a téma.

 

[vighkata]

Hát ez jó, tényleg így írtam, többszöri írásra küldtem el... Nagyon gondolatébresztő ez a téma. Aztán végül azon filóztam, hogy én mit tennék Edinaxy helyében, merthát könnyű okosnak lenni felnőtt cukrosként, hogy én mit csinálnék és nem csinálnék meg gyerekként, innen a felnőttkorból visszanézve. Főleg, hogy nekem is hasonló korú gyerekeim vannak. De én azt hiszem, nem csinálnám meg. De nem vagyok olyan helyzetben, hogy ebben döntenem kéne igaziból, szóval tényleg érdekes a téma.

Igen, ahhoz, hogy valaki biztonsággal tudja alkalmazni a paleot, nagyon sokat kell értenie, és megértenie az emberi szervezet működéséből, és az sem árt, ha már felnőtt, és -úgymond- egészséges.

 

[vighkata]

Nekem pl az nem stimmel,hogy mi van a fruktóz allergiásokkal és azokkal, akik nem bírják a sok zöldséget (pl szűk családunkban hárman is vagyunk ilyenek, olyan hasmenésem lesz, ha nem eszem kenyeret, krumplit, rizst a zöldségek mellég, hogy ihaj).

Én meg még a barátnőmre gondoltam, aki egy súlyos epe elzáródással került kórházba, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta. A következmény majdnem olyan súlyos hasnyálmirigy-gyulladás, de a lényeg, hogy több mint egy évig nagyon szigorú diétán volt.
Teljes zsírmegvonás, még a light margarin is. Szegénykém ette reggel délben este a reszelt almát zabpehelybe áztatva. Az első párolt haltól, amit 5 hónappal a műtét után próbált meg, érezte, hogy begörcsölt az epéje. szóval tovább tartotta a szigorú epe-hasnyálmirigy diétáját.

És mindez miért? Azon túl, hogy egyéni hajlam, a barátnőm agyon diétázta magát, hogy fogyjon. Borzasztó kevés CH-t evett, persze a zsírt is korlátozta, de a táplálék összetétel egyensúlyt felborította.
De mint a legtöbb drasztikus diétázó, ő is elcsábult néha. Akkor pedig jó belakott, mondván másnap jöhet újra a szigor a kajában.
Egyszer összeszámoltam, hogy mennyi CH-t eszik (evett a műtét előtt) egy nap. Volt, hogy 50-70 g jött ki. Persze ilyenkor a többi táplálék felé tolódott el az arány.

Ma már szerencsére rendbejött, óvatosan, de ehet mindent, és betartja a megfelelő arányt. Nem fogyott, de rájött, hogy az átgondolatlan diétájába majdnem belehalt. Ami csak következményesen, évek múlva mutatta meg magát, hogy mit okoz(hat), ha megvonunk, vagy többletet viszünk be.

 

[poe]

Én nyersebb leszek picit.
A paleo diétát nem ismerem, de így hirtelen ránézve keménynek tűnik. Egy felnött azonban felelősen dönt, úgy diétázik ahogy akar. Egy diabetesesnél már nagyobb a kockázat, főleg ha a CH bevitel és az inzulinadagok drasztikus csökkentéséről van szó. Egy diabos gyereknél pedig szerintem egyszerűen nagyon kockázatos felelőtlenség....
Az pedig, hogy valaki I-es típusú diabetes esetében gyógyulásban, csoda gyógymódban reménykedik (ami lehet, hogy majd egyszer, évtizedek múlva elérhető lesz, de addig is élni kell, és szerencsére lehet is, olyan életminőségben akár bármely más ember) számomra annak a bizonyítéka, hogy nem képes elfogadni a betegséget és ehhez segítségre van szüksége.
Ez az én véleményem. Senkit nem akartam vele megbántani, ha mégis így történt, sajnálom.

 

[napocska]

Én egyelőre várakozó állásponton vagyok, nagyon kíváncsi vagyok, mi fog ebből kisülni, azoknál, akik kipróbálják. Olvasom azokat a blogokat, amelyeket Edinaxy belinkelt korábban, és várom a fejleményeket. Nem vetném Danit alá egy ilyen kemény változásnak, addig, amíg nem bizonyított számomra az, hogy hatásos. Azt nem értem igazán, hogy van pl. itt a fórumon is cukorbeteg és lisztérzékeny gyerek, (aki talán még tejcukor érzékeny is). Ő tehát kénytelen megvalósítani a gluténmentes (és tejmentes) táplálkozást, de nem fordult sajnos vissza az autoimmun folyamat.

 

[kmolli]

Én egyelőre várakozó állásponton vagyok, nagyon kíváncsi vagyok, mi fog ebből kisülni, azoknál, akik kipróbálják. Olvasom azokat a blogokat, amelyeket Edinaxy belinkelt korábban, és várom a fejleményeket. Nem vetném Danit alá egy ilyen kemény változásnak, addig, amíg nem bizonyított számomra az, hogy hatásos. Azt nem értem igazán, hogy van pl. itt a fórumon is cukorbeteg és lisztérzékeny gyerek, (aki talán még tejcukor érzékeny is). Ő tehát kénytelen megvalósítani a gluténmentes (és tejmentes) táplálkozást, de nem fordult sajnos vissza az autoimmun folyamat.

Ennél sokkal durvább a paleo diéta, ott sem risz, sem krumpli nem megengedett, meg a hüvelyesek sem: ezeket mind eheti a lisztérzékeny, cukorbeteg, tejcukorérzékeny gyerek.
Éppen ezen problémázunk,hogy vajon mennyit árthatunk, ha ennyi mindent elhagyunk az étrendünkből.

 

[kmolli]

Gondolkodtam még este ezen egy sort, de Kata megint leírta, ami eszembe jutott.
Pl Atkins diétája is micsoda divat lett egy időben, hányan csinálták, de akik nagyon komolyan csinálták, azoknak lett is bajuk. Bár lefogytak.

Igy reggelre, meg olvasva a többi hszt, már nekem is egyértelmű, hogy ezt egy felnőtt saját magán elkezdheti kísérletezni, szíve joga, de egy ilyen pici gyereken szerintem nem szabad elkezdeni.

Hasonló téma a Lenkei vitamin. A férjemmel nekünk olyan súlyos hasmenésünk lett, hogy még az abbahagyása után 1.5 évig jártam kivizsgálásokra, mert nem múlt el. Elindított bennem egy krónikus hasmenést, amitől 1.5 évig szenvedtem, konkrétan szenvedtem és depressziós lettem a végén, mert az egész életem erről szólt. Bár, nem voltam náthás. És inkább náthás lettem volna néhányszor, mint ezt a hasmenést... És azt gondolom, hogy egy 2.5 éves gyereknél túl nagy kockázat ilyen szigorú diétát tartani, főleg cukrosan. Nem tudjuk, mit okoz a fejlődésben, ahogy mások is írták.

Azért az nagyon elgondolkodtató, hogy akik maguk is értintettek a cukorbetegségben és felnőttek, nem vennének részt egy ilyen diétában. Én Edinaxyéknál azt hiányolom, hogy ez nem lehet a kislány döntése, mert még kicsi (és pont ezért veszélyes is lehet a diéta), mert lehet, hogy ő 10 évesen, ha már maga dönthetne, nem akarná - sőt, majdnem biztos.

Edinaxy, remélem, nem bántásnak, hanem értelmes vitának, eszmecserének fogod tekinteni ezeket a hszeket Engem nagyon érdekel a további véleményed.

 

[zsuzsa]

A napokban találkoztam hallottam erről a diétáról. Ismerek egy három gyerekes anyukát, már régen találkoztunk, és megdícsértük hogy mennyit fogyott, bár egy kicsit nyúzottnak tünt, előszőr arra gondoltam, lestrapálja a három gyerek, de aztán mondta hogy tél óta csinálják ezt a diétát. Elkezdte mesélni hogy miből áll, és elkezdte mondani hogy ez mit jelent manapság gyakori betegségekben mint pl a cukorbetegség. Nem tudta hogy érintett vagyok, abból amit mondott tükröződött hogy nincs tisztában igazán a dolgokkal de csinálja és csináltatja a kicsi gyerekeivel.
Én azt vallom amit Kata, hogy igaz hogy cukorbeteg a kisfiam, de igyekszem teljes értékű életet biztosítani neki, örülök hogy nem kell hiányt szenvednie és jól van igaz napi 20E inzulinnal. De eszik reggelire vajas kiflit, és sok gyümölcsöt zöldséget, tejterméket, fontos a vegyes táplálkozás, ez a diéta pedig nagyon egysíkú, egyoldalú, és nem természetes. Nem hallom hogy ezt úgy emlegetnék mint a cukorbetegség gyógymódját, és remélem nem is ilyen lesz a gyógyír a problémánkra.

 

[edinaxy]

Sziasztok! Olvastam a hozzászólásokat, tényleg gondolatébresztőek és sokszor, sokféleképpen megfogalmazza az ember a gondolatait. Nekem most két dolog jutott eszembe, az egyik, hogy a gyereke cukros az embernek (vagy másmilyen betegségben szenved) sokkal jobban igyekszik, mintha saját maga. Írtam, én is biztosan könnyedebben venném a dolgokat, mint pl. az egyik szemem relatív vakságát, ha én lennék diabos. Legalább azt tudnám, mikor közeledek a rosszuléthez alacsony vagy magas cukor miatt. 2,5évesen vajon ő tudja-e, és biztos hogy úgy érez? Sok a kétely. Nagy a felelőség a diétával, de azzal is, hogy bármit csinálok, 12-14 hónap diabos korszak után még mindig vannak időszakok (nem is kevés) amikor 14-16-18-22 a gyerek cukra. Nem látni semmit, kicsit hisztisebb, de kérdem én, 10 év múlva ha megvakul vagy lábát kell levágni, mit mondok egy 10-13 éves kislánynak, le kell vágni mert anyád sajnált, hogy nem ehetsz finom cukrot meg csokit? Tudom ez drasztikus megközelítés, de nem látok a jövőbe, nem tudom mi lesz. Optimistán egyébként arra gondolok, hogy még így inzulinnal se lesz "baja", férjem 47, 40 éve diabos, az ő gyerekkorában havi egy kórházi mérés volt, sertésinzulin és főzentő hatalmas fecskendők. AMost nincs több baja, mint a saját korabelieknek, sőt.

A másik, amit az egészségfórum csapata írt, hogy talán nem fogadom el a betegséget. Igazuk van és nem is akarom elfogadni. Szerintem nem vagyok beteges, de úgy fogadom el a cukrot, mint egy átmeneti állapotot, lehet pár év, hónap...A diéta vagy az orvostudomány segít. Egyébként én amiatt nem fogadom el, hogy egész életemben egészséges voltam, vagyok, a családomban nem fordult elő betegség, max fogorvos és jogsi miatt jártunk orvoshoz. Szerencsénk volt, talán eddig nem is tudtuk mekkora. Férjhez mentem, férjem diabos, a nagylánya 18 éves asztmás, nálunk lakik. 14 évesen átköltözött, azóta nem beszél az anyjával. Az anyja az ország 2. legsúlyosabb asztmásának titulálta, oxigénpalackja volt otthon, évente kórház, rohanások, fulladások. Mióta nálunk van, alig fullad, felére csökkent a gyógyszere, kórházban 1szer volt, télen megfázás társult a betegségéhez. Megfigyeltem a fulladás is akkor van, ha olyan "munkát" végez, vagy olyan dolgot kell csinálni, amit nem akar és bestresszeli magát. Biztos beteg, más a szervezete, de én hiszek abba, hogy sok múlik a tudaton és a felfogáson.

Egyébként sokat gondolkoztam azon, hogy írjak-e erről a diétáról, mert nem könnyű és sikertelenség után nagy a csalódás. Én sem akarok senkit ámítani. Nekem a paleo az amcsik miatt tetszett, sokszor olvasom a blogjukat, és azon kívül,hogy ők köszönik jól vannak, semmi anyagi haszon nem származik nekik abból, hogy ezt mással is tudatják.

 

[somcsika]

Azt hiszem, hogy midegyikőtöknek osztom a véleményét, csak én a cukorbeteg gyermek topic-ban írtam hasonlókat - attól függetlenül, hogy tegnap 3 óra óta nem ültem gép előtt és nem olvashattam azokat a hozzászólásokat amiket itt leírtatok -

 

[somcsika]

Nagy a felelőség a diétával, de azzal is, hogy bármit csinálok, 12-14 hónap diabos korszak után még mindig vannak időszakok (nem is kevés) amikor 14-16-18-22 a gyerek cukra. Nem látni semmit, kicsit hisztisebb, de kérdem én, 10 év múlva ha megvakul vagy lábát kell levágni, mit mondok egy 10-13 éves kislánynak, le kell vágni mert anyád sajnált, hogy nem ehetsz finom cukrot meg csokit?

Alapból nem kis felelősség a gyereknevelés, hogy jó embert neveljek a dacos, hisztis és akaratos gyerekmből. Úgy nevelni, hogy bármit is hoz az élet megállja a helyét, hasznos tagja legyen a társadalomnak és ne egy léhűtő, sorolhatnám még tovább.
Beteg gyermekel is más a nevelés, próbálod óvni félted mindentől, de nem lehetsz mindig mellette. Bármi történik is a szüleivel neki túl kell lépnie ezeket a dolgokon.
A lelkiismeret furdalás egy baromi rossz dolog. Egy adott pillanatban úgy érzi az ember, hogy jól cselekszik vagy jól cselekedett de aztán lehet néhány nap múlva vagy hónap, év múlva az élet megmutatja a fonákát is a dolognak. És akkor átértékeli az ember, hogy ha akkor ott máshogy lett volna, akkor most minden másképpen lenne stb. Nehéz urrá lenni ezeken az érzéseken.
Nekünk sem volt a családban cukorbeteg, se 1-es, sem pedig 2-es típusú. Ükszülökig és oldalágig visszamentünk, de senkit nem találtunk. Nekünk is neház elfogadni ezt a helyzetet, de próbálunk a kezdeti nehézségeken túllépni. Neked legalább ott van a párodnak az egészségi állapota pozitív példaként. Hiszen 40 évet élt diabosan. Biztosan ő is tud rossz emlékeket felidézni, -mint ahogyan írtad is, - de mégiscsak megnősült, gyermekei születtek és boldog családban él. R-go teljes életet él.
Ha a korábbi - főként a legelső - hozzászólásaimat elolvasod nekem is voltak furcsa őtleteim. Már az őssejtkezelés is szóba jött. Kifizettem volna érte akár több millió forintot is csak segítsen, de aztán jött egy viszonylag tiszta gondolat és segítségemre lettek itt a fórumon nagyon sokan akik tapasztaltabbak voltak nálam és átlátták az egész procedura lényegét, míg én csak azt láttam és hallottam meg a tájékoztatókból, hogy kigyúgyulhat a cukorbetegségből.
Véleményem szerint inkább egy másik diab orvos véleményét is meg kellene hallgatni, talán ő másfajta inzulinterápiát alkalmazna ami hatásosabb lehetne a mostaninál.

 

[vighkata]

Sziasztok! Olvastam a hozzászólásokat, tényleg gondolatébresztőek és sokszor, sokféleképpen megfogalmazza az ember a gondolatait.

Drága Edinaxi!
Kérlek ne értsd félre, nem bántani vagy piszkálni akarunk. Ha valamiben nem egyezik a véleményünk, akkor azt leírjuk.

Azzal teljesen egyet értek, hogy egy anya keresi a lehetőséget, hogy a gyermeke boldoguljon az életben, és mindent megpróbál, hogy ehhez hozzásegítse.

Azzal nem értek egyet, hogy egy módszert a 2,5 éves gyermekeden próbálsz ki. A kétségeimet leírtam. Az egyet nem értésemet nem tudom szebben, udvariasabban megfogalmazni, annyit tehetek, hogy nem írom le a véleményemet, mondván, hogy mindenki azt csinál a gyerekével amit akar.

Meg tudnám tenni, hogy egy mukkot sem szólok (talán ez lesz a helyes út), de folyamatosan ott motoszkálna a felelősség érzés a fejemben, hiszen nekem meg van a könyv, olvastam, tudom mi van benne.

Lehet, hogy az idő bebizonyítja, hogy neked van igazad, neked kell tudni, hogy kockáztatsz-e, vagy mit kockáztatsz.

Ha a hozzászólásokban nem a segítőszándékot látod, akkor kérlek azt fogadd el, hogy ahogy neked is van egy véleményed, úgy másnak is lehet. Ez egy nyitott fórum, hozzá lehet szólni, a más véleményt is le lehet írni, de az semmiképp sem ellened irányuló támadás.

 

[kmolli]

Edinaxy, a tények azt mondják, hogy odafigyeléssel, de normális, teljes élettel lehet szövődménymentes életet biztosítani (vagy csak nagyon kicsi szövődményeset,azt is a későbbi felnőttkorban) a mostani cukros gyerekeknek, főleg pumpával. Nem sok olyan esetet hallottam, ahol 10-13 évesen le kellett vágni a diétázó, önfegyelemmel rendelkező diabos lábát (de a nem diétázóknak sem szokták csak így levágni a lábukat, főleg nem ilyen korban). És állítom, már több cukrost ismerek, mint egy diabdoki. És megvakulni sem így szoktak, főleg nem a pumpával kezelt betegek! A lányod nagyon kicsi még, még pár év és sokkal könnyebb lesz a cukrát is rendben tartani, nem lesznek ekkora ingadozások. De ingadozások lesznek, mindegyikünknek vannak, 20év után is. De nem ez önmagában, amitől szövődménye lesz valakinek. Ha nagyjából sikerülni fog betartani a normál tartományt, és néha néhány napig elszáll a cukra, attól nem lesz szövődménye.
Ellenben az ilyen megvonásos diéta hosszú távú (ezt még az amcsik sem tudják, ráadásul ők dőltek be a legtöbb káros diétának az egész világon eddig) hatását senki sem tudja, főleg nem egy 2.5 évesnél. Legalább 10 éves lenne, az már más eset lenne, de 2.5 évesen még nagyon pici ahhoz, hogy egy kalap alá vegyünk a kifejlett immunrendszerű, nagyjából felnőtt (magasságra értem) gyerekekkel.

Azt szeretném kijavítani, hogy akik itt azt mondjuk, hogy nem mennénk bele a diétába felnőtt fejjel és a gyerekünket sem diétáztatnánk, nem könnyedebben vesszük az életet és a szövődményeket, éppen ellenkezőleg. Szerintünk nagyobb kárt tudunk okozni a diétával, mint inzulinos cukorbetegen élve tovább. Én jobban félek a káros hatásoktól és attól, hogy a megszorított életvitel olyan pszichés következményekkel jár (főleg egy gyereknél), melyek visszafordíthatlanok és rosszabbak, mint a cukorbetegség szövődményei.

Én pártolom az egészséges étrendet, a reform ételeket, magam is próbálok minél kevesebb pékárut enni-etetni a gyerekekkel és próbálok minden ételhez annyi zöldséget enni-enni adni, amennyit csak tudunk, de teljesen megvonni dolgokat nem szeretnék, mert az elmúlt néhány száz évben az a tapasztalat gyűlt össze, miszerint az alapvető élelmiszerek teljes megvonása és a tápanyag, vitamitartalmuk nem megfelelő helyettesítése károsabb, mint nagy mennyiségben fogyasztani a rossznak tartott élelmiszert. Előny-kockázat arányról beszélek.
A vegetarianizmus is egy irányzat, milyen sokan vegetáriánusok. És ők azt vallják, hogy nekik ez a tuti, ők így lesznek egészséges öregek. Pedig ez jóval régebbi, mint a paleo. De már tudjuk, hogy ez nem egyszerű, a megfelelő fehérje arányt azért pótolni kell, bizonyos vitaminokat és nem mindegy, milyen arányban. A végén kiderül, hogy mindent megesznek a vegák, amit mi húsevők is, kivéve a sok anyagot, ami húgysavat csinál (nemtom,mi a neve, kreatin talán... ). De mint tudjuk, itt sem az a lényeg, hogy egyáltalán eszik-e ilyen húgysav emelő vegyületet valaki, hanem hogy mennyit. Nem szabad sokat, de enni azt kell ilyet is. Ahogyan telített zsírsavat is és bizonyos mennyiségű koleszterin is kell a vérbe is, nem lehet teljesen megvonni a zsiradékokat sem. Én úgy érzem, valahol ennek a paleonak ez lenne az értelme, hogy egyszerűen kevesebb, kevés tejterméket és glutént fogyasszunk. De nem semmit.

 

[kmolli]

Egyébként én vigyáznék az amerikai véleményekkel. Ők tényleg a legbedőlősebb nép, az átlag műveltségük sem éri el az európai szintet. Az, hogy 1-2 hónap, akár 1-2 év paleozás után még jól vannak, senkinek nem garancia arra, hogy hosszú távon működik a dolog egy 2.5 évesnél.

Még eszembe jutott valami. Most például jön valami fickó ide, talán ő is amcsi, előadást tart egy fűkeverékről, ami csak fű ugye, egészséges és természetes, lehet, hogy még bio is, amitől az 1-es cukrosok meggyógyulnak. Könyvet is írt erről, többen elhagyták már az inzulint ennek hatására. 2-eseket simán gyógyít. Ő azt állítja,hogy mindent lehet enni mellette, csak a lugosítás a lényeg, nála és sok embernél ez a tuti módszer a teljes gyógyulásra. Ők esznek glutént és tejet is.
Biztosan van olyan cukros, nem is egy, akik a még valamennyi c peptiddel rendelkező szervezetüket rábírták a lugosítással (amihez tartozik diéta is, írtam már a candida diétáról, hát kb olyan) a több inzulin termelésre. Teljesen egyértelmű a közös pont a 2 diétában: kevés ch és sok zöldség, sok rost, amik miatt az a kevés ch is kevésbé szívódik fel. Személyesen ismerem azt az embert, aki a saját maga megszabott szigorú diétájával hagyta el az inzulint, pedig evett cht normálisan. A kemény diéta (a paleo nagyon kemény), a sok rost, az egészségesebb életvitel szinte minden esetben tud eredményt hozni a még néhány inzulintermelő sejttel rendelkezőknél. Egymástól függetlenül, mindegy, hogy a gluténmentes vagy gluténos, tejmentes vagy nem, a lényeg a sok rost, az egészséges ételek, általban az adalékanyagok kiszorítása. Ebben mindegyik egyezik. Hosszú távon mégsem lehet így élni, főleg nem egy gyereknek. És hosszú távon már nem biztos, hogy akármelyik hasznos is. Ahogyan a csalántea pl. Ami mellett az első 1-2 hónapban alig adtam inzulint, pedig már rég nem volt saját inzulinom, de aztán szépen lassan visszaállt a dolog.

 

[kmolli]

Eszembe jutott valami (jól elbeszélgetek magammal ).
Edinaxy, az jutott az eszembe, hogy tegyük fel, nem tudod elfogadni a lányod betegségét, szeretnéd egészségesnek tudni. Ha csinálja a diétát és egy idő után elhagyja az inzulint, akkor pont olyan lesz, mint az egészséges, paleot evő emberek, kvázi nem kell többé szembesülni a betegséggel. De ez nem így van, attól ő még cukorbeteg lesz, csak a diéta miatt más lesz a kezelése, nem lesz inzulinja, de a diéta jóval nagyobb megszorítást jelent, mint az inzulinkezelés, és jóval nagyobb rizikót is jelent, mint az inzulinkezelés. Mindezt azért, hogy olyannak tűnjön, mint egy egészséges lány?