Cukorbeteg gondozó/gondozás

dg

Őstag
Nos,
az én gyerekemet, mikor rendbekapták a kórházban, kezdett csökkenni az inz. igénye, de elhagyni nem lehetett. A délutánit próbáltuk (napi kétszeri inz), de nem működött. Fél egység kellett.
Aztán fokozatosan emelkedett az inz igény, nem volt hirtelen változás.
Az talán észervehető volt, hogy ha betegség jött, és nőtt az inz igény, emeltünk, de a probléma múltával már nem lehetett addig visszalépegetni az inz mennyiséggel, mint amennyi a betegség előtt volt.
Mi 2 éve vagyunk diabosok, és még most sem kizárt, hogy van saját inzulinja a lányomnak, de ha esetleg még van, az már elenyésző. (Az éjjeli hirtelen cukorleesésekből lehetett rá gyanakodni, hogy rádolgozik a sajátja, de ez egy pár hete kezd elmaradni.)
Viszont, konkrétan tudok egy emberkéről, akinél kb 6 éve áll fenn a diab, és mintha a remissziós fázis elakadt volna, illetve még mindig tart, illetve, megállt a sejtpusztulás (egyelőre legalább is), mindez a méreteihez képesti inz igényből (is) tudható. Igen, ő is tutira 1-es típus, és csodájára járnak.
 

tímeácska

Őstag
Na, nekem meg teljesen kimaradt a remisszió... Pech... De ez az én formám... Igaz, betegségek jöttek-mentek, aztán csak jöttek-jöttek, és csak jöttek... :roll::-(
 

vighkata

Utolérhetetlen :) – moderátor
Nos,
az én gyerekemet, mikor rendbekapták a kórházban, kezdett csökkenni az inz. igénye, de elhagyni nem lehetett. A délutánit próbáltuk (napi kétszeri inz), de nem működött. Fél egység kellett.
Aztán fokozatosan emelkedett az inz igény, nem volt hirtelen változás.
Az talán észervehető volt, hogy ha betegség jött, és nőtt az inz igény, emeltünk, de a probléma múltával már nem lehetett addig visszalépegetni az inz mennyiséggel, mint amennyi a betegség előtt volt.
Mi 2 éve vagyunk diabosok, és még most sem kizárt, hogy van saját inzulinja a lányomnak, de ha esetleg még van, az már elenyésző. (Az éjjeli hirtelen cukorleesésekből lehetett rá gyanakodni, hogy rádolgozik a sajátja, de ez egy pár hete kezd elmaradni.)
Viszont, konkrétan tudok egy emberkéről, akinél kb 6 éve áll fenn a diab, és mintha a remissziós fázis elakadt volna, illetve még mindig tart, illetve, megállt a sejtpusztulás (egyelőre legalább is), mindez a méreteihez képesti inz igényből (is) tudható. Igen, ő is tutira 1-es típus, és csodájára járnak.

Köszi, ez nekem nagyon tanulságos volt, most is tanultam újat, és minden bizonnyal tudom hasznosítani is.
 

cuki

Új tag
Én sem tudok ehhez a témához még hozzászólni, hisz nagyon az elején járok a diabomnak. Csak 7 hónapja vagyok cukibeteg, és még tart a honeymoon. Ja és élvezem!!!:)
 

blaci

Őstag
Sziasztok!
Nekem a diabom 2004. augusztusában kezdődött ill. derült ki, akkor 23,4 volt a cukim, a beállításig ment föl - le, ide -oda, össze - vissza, de attól fogva szinte folyamatosan csökkent az inzulin igényem. Mondták is hogy ez normális, eltart 2-3 hónapig aztán újra emelkedni fog fokozatosan. Nekem meg csak csökkent továbbra is annyira hogy a kezdeti Reggel 6-kor: 8E, Délben 12-kor: 10E, Este 17.30-kor: 10E Actrapid, 22 órakor 12E Insulatardról 2005 januárig csökkent R: 2E, D: 2E, E: 2E Actrapid és 22 órakor 2E Insulatardra. Na, azt mondták akkor hogy ez a remisszió. A lényeg hogy ez tart a mai napig is, lassan négy éve.:D Kérdeztem is akkor vagy inkább naivan reménykedtem hogy elhagyhatom az inzulint. Azt mondták hogy lehetne de nem javasolják, inkább tartsam ezt a minimális szintet, több orvost is megkérdeztem erről és mindenki ezen a véleményen volt. Azt mondták így tovább fog tartani. Eddig úgyérzem jó döntés volt. Hogy ez meddig tart azt meg nem tudja senki (talán jobb is), de most nagyon jól elvagyok. Ez látszik a blogomban lévő táblázatokból is. További szép napot mindenkinek, én megyek dolgozni éjszakára.
 

dg

Őstag
Pl. az, hogy betegség után megmaradt a megemelt inzulin dózis. A legtöbbször visszaáll. Ez is bizonyíték, hogy minden cukorbeteg másképp reagál, és sokszor "ellent mond" a nagykönyvnek.


akkor lehet, hogy nem egészen fogalmaztam tisztán...most nekiszaladok ismét:

Szóval a gyerekem remissziós fázisában, ha jött a betegség, és emelni kellett az inzulint, akkor a betegség elmúltával lehetett ugyan visszalépegetni, csökkenteni az inzulint, de már nem ugyanarra a szintre, mint a betegség előtt, hanem egy picit többre. (Tehát például reggel kapott 5E-t, betegségben 7E-t, betegség után 5,5E-ig lehetett visszamenni).
Tehát a betegségek (mezei nátha, láz, hurut, ilyesmi) miatt jött egy-egy kismértékű, látható "roggyanás" a saját inz termelés kárára, de egyébként fokról-fokra zajlott, s ha még nincs teljesen vége a remissziós fázisnak, akkor a vége felé járunk.
 

Zsu77

Új tag
Sziasztok!
Nekem a diabom 2004. augusztusában kezdődött ill. derült ki, akkor 23,4 volt a cukim, a beállításig ment föl - le, ide -oda, össze - vissza, de attól fogva szinte folyamatosan csökkent az inzulin igényem. Mondták is hogy ez normális, eltart 2-3 hónapig aztán újra emelkedni fog fokozatosan. Nekem meg csak csökkent továbbra is annyira hogy a kezdeti Reggel 6-kor: 8E, Délben 12-kor: 10E, Este 17.30-kor: 10E Actrapid, 22 órakor 12E Insulatardról 2005 januárig csökkent R: 2E, D: 2E, E: 2E Actrapid és 22 órakor 2E Insulatardra. Na, azt mondták akkor hogy ez a remisszió. A lényeg hogy ez tart a mai napig is, lassan négy éve.:D Kérdeztem is akkor vagy inkább naivan reménykedtem hogy elhagyhatom az inzulint. Azt mondták hogy lehetne de nem javasolják, inkább tartsam ezt a minimális szintet, több orvost is megkérdeztem erről és mindenki ezen a véleményen volt. Azt mondták így tovább fog tartani. Eddig úgyérzem jó döntés volt. Hogy ez meddig tart azt meg nem tudja senki (talán jobb is), de most nagyon jól elvagyok. Ez látszik a blogomban lévő táblázatokból is. További szép napot mindenkinek, én megyek dolgozni éjszakára.

Laci!Kívánom,hogy minél tovább tartson!;)
 

blaci

Őstag
Na, akkor itt van Lacink egy újabb évek óta tartó remisszióval... A mázlista! :rolleyes: ;-)

Kedves Tímeácska!

Na, persze…méghogy mázlista…;):D

Ez nem egy újabb hanem ez az első évekig tartó remisszióm… :mrgreen:
(Tudom ám hogy értetted, csak így éjszaka után mindig kicsit antiszociális vagyok…de nem súlyos, mindig kiheverem egy idő után...) :rolleyes::mrgreen:
 
Oldal tetejére