Na, hello, hello! Itt a nagymama-jelölt!
De jó kedvetek van! Ennek nagyon örülök! Ma voltunk Győrben... Nagyon meg vannak velünk elégedve... Szó ami szó, én is...
Máténak tegnap előtt 5,0 és 5,9 között, tegnap 4,6 6,1, ma pedig 4,8 és 6,4 között mozgott a cukra. (Kicsit olyan, mint egy tenisz eredmény, hehe!) Úgyhogy aszonták', mi lettünk a mérce, a minta... El sem tudom hinni, hogy végre valahára ezt is megértük!!!!! De, azért nem bízom el magamat, nem szeretnék pofira pottyanni...
Jeleztem a hegeket, de egyelőre azt tanávsolták, várjunk velük, addig továbbra is kenegessük hámosító, gyulladáscsökkentő kenceficékkel (bár begyulladva nincs, de biztos, ami biztos). Viszont van egy kis műtéti heg a pocakján, ami nekem nem tetszik, csak ezt elfelejtettem mondani az orvosnak... Annyira a diabbal kapcsolatos dolgokra koncentráltam, hogy elfelejtettem megemlíteni. Az addig rendben van, hogy van egy heg, de az alatta levő szövetben van egy nagy, és kemény beszűrődés. Ez a pocakja bal oldalán van, így a hasa bal oldalát nem igazán merem használni kanülileg. Kérdésem lenne, hogy a hasnak csak a "jól ismert" inzulinozási területére lehet szúrni a kanült? (Ugyanis ez a beszűrődés épp' ezt a helyet foglalja el.)
Holnap után kapunk még kanülöket+szerelékeket, kértünk 10 Flex Linket, és 10 Tender Linket, 13 milliset, mert nem lesz elég a cuccos. Így legalább ki tudjuk ezeket is próbálni.
Novemberben lesz megint egy 2 napos edukációs hétvége, a Törp program keretében. A győri asszisztens megígérte, küldi a jelentkezési lapot... Nagyon szertnék elmenni, okosodni, és okulni egyaránt...
Hajjaj, úgy érzem, előbb-utóbb (inkább amint csak lehet) el kell vinnem Mátét oviba... Amíg vártunk az orvosra a kórházban, Mátém bevetette magát a játszószobába... Annyira belemerült a többi gyerekkel való játszásba, hogy véletlen bepisilt... Másfél éves kora óta ágy, és szobatiszta, azóta nem fordult vele elő ilyen... Amikor kérdeztem, mi történt, azt mondta, nem érezte, hogy pisilnie kell, mert annyira jó volt játszani a gyerekekkel, hogy nem érezte, hogy becsorgott... Végülis, semmi baj nem történt! Még az a szerencse, hogy a kórházzal szemben ott van a pláza...
Különben flangálhatott volna pizsi naciban!
Egész úton hazafelé arról beszélgettünk, hogy milyen lesz majd az oviban. Mire hazaértünk, a papának nagy örömmel mondta, hogy Ő már nemsokára iskolába fog menni... Ácsi, ácsi, előbb az ovi!
Bár... Most, hogy így jobban belegondolok, mindjárt tényleg suliba fog járni... Aztán ha még jobban utána gondolok, tényleg mindjárt nagymama leszek, HEHE!!! :-D