A frontint én is szedtem, 6 hónapig, de nem volt igazi siker, mert ugyan aludtam 3-4 órát, de ennél sokkal többet nem, csak 1-1 órát maximum még, de egyben 3 óránál többet nem tudtam aludni frontinnal sem, hiába emeltem az adagot. Én a 0.25-ösből szedtem először 2 szemet (az 1 szem semmit nem használt), aztán 3-at, aztán 4-et... sokáig szedtem 4-et, a pszichiáter azt mondta erre, hogy ez is nagyon pici adag, hiszen ez csak 100mg összesen, ez semmi, ehhez hozzá sem lehet szokni. Csak mivel én terhes voltam akkor, nem akartam jobban emelni, hiába a pszichodoki szerint úgysem árt, a nődoki azt mondta, hogy a magzat hozzászokhat és függőséget okozhat (gyanítom utólag, hogy a nődoki igazából nem tudta és a pszichodokinak volt igaza, miszerint ekkora adag nem okozhat semmilyen bajt és ennél nagyobb sem - babában legalábbis), de ezért én abba akartam hagyni. 1 hónap alatt hagytam abba, lassan csökkentve az adagot, de így utólag azt mondom, hogy semmi változás nem történt, pont ugyanúgy aludtam, ahogyan előtte. Lmfitinek igaza van, ha nagyon nagy a gáz, tehát ha az ember tényleg a padlón van és egyszerűen nem tud aludni, nemcsak 2-3 órát, hanem semmi sem, akkor hatásos a frontin és akkor szvsz kell is, mert a testi kimerültség a vegetatív idegrendszer kimerültségéhez vezet, az pedig ront az alvászavaron és depressziót okoz, az meg akármilyen súlyos is lehet. Nekem volt szerencsém hozzá... és az is biztos, hogy a nem alvás okozta nálam is a depressziót, de terhes voltam és nem akartam szedni a depire bogyót (és örülök neki, hogy sikerült nélküle végigcsinálni a terhességet).
Nekem a pszichiáterek azért nem jöttek be, mert ők kizárólag gyógyszert írnak föl egy ilyen problémára. Én elmondtam a fickónak, hogy főleg mivel terhes voltam, nem akartam bogyókat, a problémám gyökerét szeretném megoldani, nem lehetne-e, hogy azt keressük meg? Az volt a válasz, hogy az túl sok idő lenne, mármint egy terápia és szerinte nem használ ilyen esetben, de ha valakivel beszélgetni akarok (!), akkor menjek pszichológushoz. Mentem is, de semmit sem használt, iszonyat pénzt ott hagytam, közben szedtem a frontint is, de semmi változás. Mostmár tudom, hogy a stressz a probléma, a pihenés hiánya, ami időigényes, ehhez akármilyen szupi pszichológus kevés, a gyógyszer meg biztosan nem megoldás, csak átmeneti segítség. Kriszti, szerintem mindkettőnknek nagyon kellene, hogy kiszakadjunk picit a hétköznapokból, hogy valóban pihenjünk néhány napot, ahogy lmfitinek sikerült (tehát nemcsak az alvásra gondolok, sőt egyáltalán nem), kikapcsolódjuk, picit elkerüljünk a stresszes otthontól és akkor talán lenne erőnk az otthoni problémákat úgy kezelni, hogy mellette legalább aludni tudjunk... mert azok sajnos nem oldódnak meg egy jó kis pihenéstől - de talán a mi hozzáállásunk lesz annyival jobb, hogy nem fog így "kiütni" az otthoni probléma.