Cukorbeteg kamasz

vighkata

Utolérhetetlen :) – moderátor
Szia Moncsi!
Ez már jellemzően az a határ, amit már valóban meg kell húzni. Én is remélem, hogy működik a dolog. Bár azt tudnod kell, hogy a haveroknál a net lehet, hogy nincs lekorlátozva. Az jutott eszembe, hogy ha beszélő viszonyban vagy a haverok szüléivel, akkor megemlíthetnéd nekik ezt az esetet. Szerintem ők is díjazzák, ha így egy kicsit felügyelni tudják a saját csemetéjüket. Itt valószínű több oldalról kell megtámogatni a projektet. :)

Én is jót derültem a történeten, holott tudom, hogy mennyi veszélye van/lehet a netnek. Mi tudjuk mennyi szenny, brutalitás van a nagyvilágba, egy gyerőc nem tudja, ezért akarja felfedezni.
 

bubri

Új tag
Sziasztok. tegnap én kérdeztem az óraátállítással kapcsolatban ,de véletlenül módosítás helyett,töröltem a kérdést? Laci köszönöm a válaszod én is így gondoltam.jó,hogy ma nincs suli így látom mit reagál.
 

bubri

Új tag
Zsuzsi, mi találkoztunk veletek Hmvhelyen.
Ádám fiam most lesz 15 éves,02.15.óta tudjuk,hogy diabos. nem tudom elmondani mit éreztem akkor az én szabadlelkű fiam aki mióta megtanult járni sportol és csak a sportnak él ,függ valamitől! számomra ezt volt rettenetes elfogadni,volthogy sétáltam a buszra amikor még kórházban volt és a hajnali sötétben beleordítottam..a semmibe. mára azért változott a helyzet ,ádám most nagyon jól van sikerült híznia gondolom a rendszeres étkezés hatására.a mi kapcsolatunk javult,közelebb kerültünk egymáshoz,tudom mindig bízhatok benne (ezt ő mondta)és tényleg,néha túl szigorú is önmagával.mélypontok vannak éjjel,amikor csak nézek ki a fejemből és nyomaszt a gondolat ,hogy ahogy a semmiből jött nála nehogy a testvéreinél is jöjjön az állapot, ..valaki nagyon találóan így nevezte a diabot,mi is így hívjuk:)) hisz így nem beteg,csak állapotos:)) na ez az amitől még rettegek.és olvasok,nagyon sokat a fórumot,fórumokat ,nekem ez nagyon sokat segít,TI és a tapasztalataitok,ahogy látom nincs egyedül a szülő,a gyerek,ez már maga terápia.köszönöm.Szép napot:,Bubri
 

poe

Őstag
Szia Bubri!

Ne keseredj el! Jól látod, az 1-es típusú diabetessel teljes élet élhető. A sport kimondottan előnyös hatással van a szövődmények elkerülésére. A rendszeresség meg ebben a feje tetejére állt világban meg szintén nem haszontalan dolog. ;)
A jó oldalát kell nézni. Én pl biztos vagyok benne, hogy sokkal egészségtelenebb életet élnék, ha nem lennék diabos, de olyan ismerősöm is van, aki örül annak, hogy diabos lett és azt mondja nagyon sokat köszönhet neki (tudást, barátokat stb.)
 

bubri

Új tag
szia poe.
igen ,legnagyobb ""előnyét" én is a rendszerességben látom,és az egyébként diétának nevezett egészséges étrendnek köszönhetően rendeződni látszik a fiam állandósult súlyproblémája is. (a tömeggel ellentétben Ő hízni szeretett volna mindig)az önfegyelem meg egy kamasznál kifelyezetten jól jön,így talán nem ugranak fejest felelőtlenül hülyeségekbe...ugye..alkoholista sem lesz az tuti:D (nem mintha annak készült volna)...szóval csak pozitívan. Üdv.bubri
 

blaci

Őstag
Írtam egy választ az imént de mire leírtam eltűnt a kérdés...

Sziasztok. tegnap én kérdeztem az óraátállítással kapcsolatban ,de véletlenül módosítás helyett,töröltem a kérdést? Laci köszönöm a válaszod én is így gondoltam.jó,hogy ma nincs suli így látom mit reagál.

Szia Bubri!
Így már értem, semmi gond…!;):cool::D
Kicsit meglepődtem csak, mert a kérdés nélkül elég furán nézett ki a hozzászólásom ebben a topikban, mivel nem ehhez a témához illik.
(Aztán majd a végén még jól ki leszek moderálva...má' megint...!):dr_31::D
Üdv.,
Laci …aki, egyébként nincs mit: :dr_24: !
 

somcsika

Aktív tag
Szia Bubri,

Igen, mi vagyunk azok.
Örülök, hogy megtanáltad ezt a fórumot, mert én is csak jót tudok az itteni életről írni. Nekem is nagyon sokat segítettek a többiek és látod, hiába van 3 hónap előnyünk, azért még mindig vannak megválaszolatlan kérdések és azt hiszem lesz is még sokáig. Mindig vannak új problémák és új élethelyzetek amit meg kell oldanunk és ebben tudnak a tapasztaltak segíteni. Amit ezúton is köszönök mindenkinek.:dr_24::dr_24::dr_24:
 

vighkata

Utolérhetetlen :) – moderátor
Én a magam részéről örülök, hogy diabos lettem, semmiért nem adnám vissza, mert akkor az itt megszerzett barátokat, tudást, és az elért egészségemet is vissza kéne adni.
Van aki ezt nagy szavaknak hiszi, de én nem. :D
Az eleje persze nekem sem ment zökkenőmentesen, bele kellet rázódni, ez tény, és az is tény, hogy van még mit bőven tanulni, tapasztalni. :)
 

somcsika

Aktív tag
Én a magam részéről örülök, hogy diabos lettem, semmiért nem adnám vissza, mert akkor az itt megszerzett barátokat, tudást, és az elért egészségemet is vissza kéne adni.
Van aki ezt nagy szavaknak hiszi, de én nem. :D
Az eleje persze nekem sem ment zökkenőmentesen, bele kellet rázódni, ez tény, és az is tény, hogy van még mit bőven tanulni, tapasztalni. :)


Ezt így még most elképzelhetetlennek tartom, mármint az örülést. De egyszer biztosan rá fogunk jönni, hogy miért is adta a jóisten. Hiszem ugyanis, hogy ok és indok nélkül nem történik semmi. ;)
 

vighkata

Utolérhetetlen :) – moderátor
Ezt így még most elképzelhetetlennek tartom, mármint az örülést. De egyszer biztosan rá fogunk jönni, hogy miért is adta a jóisten. Hiszem ugyanis, hogy ok és indok nélkül nem történik semmi. ;)
Nahát az "örülést" én sem az elején kezdtem. A kezdet nálam is nehéz volt, és szerintem sokaknál.
Utólag, amikor az ember már leküzdi az akadályokat, akkor látja, hogy mit kapott és mit veszített. Az idő múlásával lehet látni, hogy többet kaptam, mint amit veszítettem.
Mindenkinek másért nehéz, vagy könnyű, de ez természetes is, hiszen nem vagyunk egyformák, de főleg az életkörülmények sem egyformák. Mással kell megküzdeni egy tinédzsernek, akinek a korlátok ledöntése a célja, nem pedig új korlátok beiktatása, mással egy felnőttnek, akinek esetleg új munka után kell néznie, mert az addigit diabosan nem végezheti, és mással egy kis gyerkőcnek, aki talán még nem is érti, hogy miért nem ehet csokit, amikor a pajtása ehet.
 

gabibaba

Aktív tag
Hát az 'örülés' még Gábornál is odébb van, ha egyáltalán, de már elérte a 'már nem baj' állapotot, és ez jó.
Nekem most az a feladatom drága gyermekem szerint, hogy újragondoljam a táplálását :rohog: és változtassak az eddigi beidegződéseimen. Ezt halál komolyan előadta és úgy is gondolta. Van benne egyébként igazság, több oldalról is. Eddig ugyanis az volt a cél, hogy minél több kaja legyen a 75g CH., lehetőleg alacsony GI-s, és több olyan elemózsia is volt, ami nem érte meg, nem volt neki elég (pl. tészta). Most a 85g CH (pedig nem sokkal több) az a mennyiség, amibe már minden belefér.
Ráadásul a Novorapidot is ki kell tanulni. Pl. normál és kicsit magasabb értéknél vagy nem szabad várnia, vagy enni kell valami gyorsan felszívódót, mert 5 perc alatt simán tud hipozni. Ebben még vannak kisebb zökkenők, de lassan csak kialakul.
 

somcsika

Aktív tag
Hát az 'örülés' még Gábornál is odébb van, ha egyáltalán, de már elérte a 'már nem baj' állapotot, és ez jó.
Nekem most az a feladatom drága gyermekem szerint, hogy újragondoljam a táplálását :rohog: és változtassak az eddigi beidegződéseimen. Ezt halál komolyan előadta és úgy is gondolta. Van benne egyébként igazság, több oldalról is. Eddig ugyanis az volt a cél, hogy minél több kaja legyen a 75g CH., lehetőleg alacsony GI-s, és több olyan elemózsia is volt, ami nem érte meg, nem volt neki elég (pl. tészta). Most a 85g CH (pedig nem sokkal több) az a mennyiség, amibe már minden belefér.
Ráadásul a Novorapidot is ki kell tanulni. Pl. normál és kicsit magasabb értéknél vagy nem szabad várnia, vagy enni kell valami gyorsan felszívódót, mert 5 perc alatt simán tud hipozni. Ebben még vannak kisebb zökkenők, de lassan csak kialakul.

És egyébként az értékei jók az inzulin váltás óta?
Ő hogy viseli?

A kajálással kapcsolatosan én is azt tudom mondani, hogy az elején a megszabott ch-ba, de főként a reggeli 50 g-ba úgy kellett osztanom-szoroznom, hogy sok minden beleférjen. Olyan toast kenyeret vettem amibe 100 g-ba 33 g ch volt, tehát abból simán megehetett 6 szeletet. Így 3 melegszendvics is belefért a reggeli mennyiségbe. Ma már nem tud 2,5 -3 szeletnél többet enni, igy valami mással kell pótolni.
Rendszeresen kimérem az ételt, úgy teszem elé, és hányszor van már most olyan, hogy vissza kell mérnem amit meghagyott, hogy "valami" még beleférjen.:)
Mi a zöltséggel és relatíve a gyömölccsel állunk hadilábon.:mad: Próbálom apró trükkökkel becsapni, pl. amit leírtam a kipróbált édességek topic-ban, a répás és a cukkinis sütivel. Amiről nem tud, az nem fáj neki.:D
 

gabibaba

Aktív tag
Azóta elég jók, amióta rájött, hogy mikor mennyit kell várni. Azaz akkor jók, ha jól gondolja ki, mire mennyit kell várni. Aztán az is világos már, hogy minden falatra szúrni kell. Azt mondták, hogy kb. 8-10g CH-ra nem kell szúrni elvileg tízraikor és uzsonnakor. Hát neki kell. Hogy mennyit, azt még hol eltalálja, hol nem. Pl. péntek délután szúrt kb. 30g-ra 2E-t, aztán csak evett és evett... De majd apránként.
Nálunk szerencsére bármit elé raknak, megeszi, csak sok legyen és finom - kivéve a kelbimbót. Néha morog, hogy megint spenót, megint zöldbab, aztán az 'és mit ennél?' kérdésre meg: 'mindegy' :D
 

somcsika

Aktív tag
Azóta elég jók, amióta rájött, hogy mikor mennyit kell várni. Azaz akkor jók, ha jól gondolja ki, mire mennyit kell várni. Aztán az is világos már, hogy minden falatra szúrni kell. Azt mondták, hogy kb. 8-10g CH-ra nem kell szúrni elvileg tízraikor és uzsonnakor. Hát neki kell. Hogy mennyit, azt még hol eltalálja, hol nem. Pl. péntek délután szúrt kb. 30g-ra 2E-t, aztán csak evett és evett... De majd apránként.
Nálunk szerencsére bármit elé raknak, megeszi, csak sok legyen és finom - kivéve a kelbimbót. Néha morog, hogy megint spenót, megint zöldbab, aztán az 'és mit ennél?' kérdésre meg: 'mindegy' :D

Ez a "mindegy" ismerős. Ezt tudod már egyszer kibeszéltük. Akkor van gáz, ha elé rakom és az mégsem megfelelő. Azóta én is azt mondom, amit te írtál a múlkor, hogy van kenyér és a margalin, számold ki.:D
 

vighkata

Utolérhetetlen :) – moderátor
Ez a "mindegy" nálunk is divat volt, sőt, néha vissza-visszatér. :rolleyes:
Egyszer én azt válaszoltam, hogy nekem mindegy, hogy van- e tipped, aztán megcsináltam a kedvenc tökfőzelékemet.:rohog:
Gyermek: Nincs kaja? :o
Én: Nekem van, neked meg mindegy. :dr_31:
 

christina

Őstag
Ez a "mindegy" nálunk is divat volt, sőt, néha vissza-visszatér. :rolleyes:
Egyszer én azt válaszoltam, hogy nekem mindegy, hogy van- e tipped, aztán megcsináltam a kedvenc tökfőzelékemet.:rohog:
Gyermek: Nincs kaja? :o
Én: Nekem van, neked meg mindegy. :dr_31:
:D:rohog::hurra: Nem semmi vagy Teki!
Ezt megjegyzem magamnak! Csak az a baj, hogy úgyse lenne szívem megcsinálni vele. (vagy ki tudja;))
 

somcsika

Aktív tag
:D:rohog::hurra: Nem semmi vagy Teki!
Ezt megjegyzem magamnak! Csak az a baj, hogy úgyse lenne szívem megcsinálni vele. (vagy ki tudja;))

Erős elhatározásból és hirtelen felindulásból szerintem egyszer megtudnám csinálni, de lehet, hogy többet nem is lenne rá szükség. Legközelebb ha megkérdezném akkor mandinerből kivágná, hogy mit szeretne.:rohog:
 
Oldal tetejére