Az emberekből átültetett inzulintermelő hasnyálmirigysejtek képesek az I. típusú cukorbetegség visszafordítására (az eljárást hazánkban Szegeden alkalmazzák a klinikai gyakorlatban, azonban ez az eljárás a betegség súlyosabb formájában szenvedők nagy száma miatt nem képes minden igényt kielégíteni.
Bernhard Hering és kutatócsoportja sertések inzulintermelő hasnyálmirigysejtjeit ültette át majmokba (állati szervek és szövetek emberbe történő átültetése, vagyis xenotranszplantáció), amivel az állatoknál sikerült elérni a I. típusú cukorbetegség visszafordítását egy fél éves időtartamú kísérlet során. "Az eredményeink azt sugallják, hogy a sertések sejtjeit a jövőben talán fel tudjuk majd használni a cukorbetegség tartós gyógyítására. Most, hogy sikerült az idegen fajból származó sejteket felismerő és a védekező immunreakciók szempontjából meghatározó anyagcsere-folyamatokat azonosítanunk, már elkezdhetünk olyan, az immunrendszer működését elnyomó (immunszupresszív) eljárások kifejlesztésén dolgozni, amelyek célja, hogy a módszer idővel emberekben is alkalmazhatóvá váljon" - mondta Hering. Ez az eljárás - ha a jövőbeli klinikai tesztek is sikeresek lesznek - a jelenleg alkalmazott hagyományos transzplantációs eljárások alternatívája lehetne.
A kutatók újfajta módszereket használtak a beültetett sejtek kilökődésének megakadályozására, és azt tapasztalták, hogy a sertések hasnyálmirigy sejtjei anélkül is megfelelően működtek a majmok szervezetében, hogy bizonyos gének "kiütésével" genetikailag módosították volna a sertés donorokat (erre azért lehet szükség, hogy a beültetett sejteket ne lökje ki a befogadó szervezet immunrendszere).
A kísérletek során tizenkét olyan majmot használtak, amelyeknél korábban mesterségesen cukorbetegséget hoztak létre, majd a sertésekből származó sejtekkel kezelték őket. A hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit abba a vénába fecskendezték, amelyik a tápanyagban gazdag vért a belekből a májba szállítja. A sejtek megtelepedtek a majmok májában, majd sikeresen végrehajtották feladatukat, vagyis folyamatosan mérték a vércukorszintet, és annyi inzulint termeltek, amennyi a normális vércukorszint fenntartásához szükséges.
A kezelés hatására az összes állatnak sikerült elérnie a normális szintet, az inzulininjekcióktól függetlenül is. A kutatók legfőbb eredménye, hogy sikerült kidolgozniuk egy olyan módszert, amely képes elnyomni az állatok immunrendszerének védekező mechanizmusait, amelyek hatására kilökődnének az idegen fajból származó sejtek.
Az immunrendszer elnyomására használt eljárások jelenleg még nem elég kifinomultak ahhoz, hogy embereken is alkalmazzák őket. A kutatók ezt mielőbb szeretnék megoldani, legkésőbb addig, amíg a klinikai vizsgálatokra is alkalmas sertések már a rendelkezésükre állnak. Ha ez sikerül, akkor az egyszeri sejttranszplantáció helyettesíthetné a jelenleg használatos inzulin-injekciókat, és csökkenthetné a cukorbetegséggel együtt járó különféle szövődmények kialakulását is, mint a keringési rendszer, a szív, a szemek vagy a vesék károsodása.
Hering szerint három éven belül remélhetőleg már el lehet kezdeni a klinikai teszteket, amit egy nonprofit alapítvány azzal próbál elősegíteni, hogy a különféle vírusos és bakteriális fertőzésektől, illetve más kórokozóktól mentes, egészséges sertéseket nevelnek a későbbi kísérletek céljából. Ez azért fontos, mert a xenotranszplantációs eljárásoknál fennállhat a humán fertőződés veszélye.