Köszönjük szépen, csak maradjon is így. Azért tegnap megvolt az eredménye a heti feszültségnek, ami felgyűlt bennem, annak ellenére hogy egész hetet kivettem szabiba, egész héten délelőttönként bennt voltam dolgoztam, mert az egyik családomnál nagy bajok voltak, intézkednem kellett, közben tibust szoktattam, miatta is feszült voltam, és tegnap, kijött rajtam. Egy belövőnk van, már megrendeltük a másikat is, majd küldik, a lényeg hogy most ezt az egyet, viszem hozom magamnál tartom, mert kelhet az oviban, és itthon is szükséges. Tegnap még este megfőztem neki a kelkáposztafőzeléket, tojáslevest, mert ma az lesz az oviban, és este kanülcseréhez készültünk. Kivettem a táskámból a belövőt, és azzal a mozdulattal, éppen mentem pizsit kivenni neki, letettem a szekrényébe, na ez kiesett, és mikor cseréltük volna a szereléket, nyúlok a táskámba, nincs belövő. Na elkezdtem elkeseredetten, mint az őrűlt keresni, kocsiban mindenhol hol eshetett ki, nem találltuk. Én már kiborúltam hogy mi lesz most, a másik kanűlt már kivettük, hogyan rakjuk be az újat, ő csak belövőhöz van szokva, aztán kinyitottam újra a szekrényt és ott volt letéve, de addigra úgy kiborúltam, hogy alig bírtam megnyugodni. Fáradt is voltam feszült is voltam, és kijött. Szegény Tibus csak nézett, és próbállt vígasztalni. Hétvégén azt hiszem pihenek egy kicsit. Tegnap is 5 kor keltem, megcsináltam a krumplipürét, sült pipimellel, neki ebédre, este meg főztem a következő napit, előtte piac, közben vele is szeretnék minél többet lenni, ha már napközben külön vagyunk, és ezt most szokni kell, kicsit az elején azt hiszem elfáradtam, és túl idegeskedtem magam.
